A magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégiának a belső erőforrások mozgósítására és a külső feltételekhez való újszerű alkalmazkodására kell építenie, az új stratégia legfőbb iránya az innováció, a kutatás-fejlesztés és a technológiai haladás lehet - ezúttal az Ecostat és az MTA közös kutatása jutott erre a megállapításra. Rövid távon a nemzeti termelési, fenntartási és működtetési költségek csökkentésére kell koncentrálni, ez az államháztartási és társadalmi ellátó rendszerek gazdálkodásának racionalizálásán kell alapulnia - szögezi le a tegnap bemutatott tanulmány. Hozzáteszi: a jövőben sem nélkülözhető a külső tőke bevonása, Magyarország méretei és nemzetgazdasági nyitottsága miatt. A társadalmi megújulás feltétele a feketegazdaság és a korrupció elleni hatékony fellépés, egy vállalkozás- és munkabarát adórendszer és jogi környezet kialakítása. A feszültségek csökkentésének egyik alapvető eszköze a foglalkoztatottság növelése, a strukturális sebezhetőség csökkentése és a versenyképesség erősítése - véli Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) igazgatója.
Inotai ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mentő és ösztönző csomagok következtében a maastrichti célértékeken Európa-szerte jóval túlduzzadó költségvetési hiányt a következő generáció fizeti majd meg. A VKI igazgatója szerint a válság utáni korszakban nem várható egy mainstream filozófia kialakulása, csupán gazdaságpolitikai keverékek fognak létrejönni, melyben az egyes régiók, országok sajátos körülményei is helyet kaphatnak. A krízis levonultát követő ideológiai válság azonban vissza fog hatni a társadalmi-politikai helyzetre. Magyarország válság utáni időszakra való sikeres felkészülésének meghatározó korlátja nem a gazdasági és nem a pénzügyi, hanem a példátlan méreteket öltött tudati sebezhetőség: a reformkészség alacsony szintje, a múltba menekülés, a belpolitikai polarizáltság és a szolidaritás mint társadalmi gyakorlat ismeretlensége - figyelmeztet Inotai.
Szerencsi Ágnes