Simon Tamás

Végelszámolással szűnik meg a Bábolna

Szeptember 1-jével kezdi meg az állami tulajdonú Reorg Rt. a régi Bábolna Rt. végelszámolását, s a hónap elejétől kezdi meg működését az új Bábolna Élelmiszeripari Rt. is – jelentette be Velez Zoltán, az igazgatóság elnöke Bábolnán, a társaság rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Sági Gyula, a Reorg Rt. vezérigazgatója elmondta: döntés született arról, hogy a végelszámolás során elsőbbséget élveznek a külső hitelezők és a beszállítók, valamint a dolgozói igények kielégítése, mivel a folyamat óhatatlanul munkahelyek megszűnésével jár, s csak ezután kerül sor az állami tartozások kiegyenlítésére. Az ÁPV Rt. ennek okán a Bábolnával szemben fennálló 15 milliárdos hitelkövetelését, valamint a korábban nyújtott 2,9 milliárdos tulajdonosi kölcsönét alárendelt kölcsöntőkévé alakítja. Ez azt jelenti, hogy a Bábolna csak akkor törleszt az állam felé, ha egyéb tartozásait teljesen visszafizette. A veszteséges üzemek sorsának rendezése a régi Bábolna, illetve a Reorg feladata. Ez Békéscsabán 1200, Kecskeméten 1000, míg Bábolnán 500 dolgozót érint. Sági szerint mindent elkövetnek, hogy közülük minél kevesebben váljanak munkanélkülivé. A békéscsabai és a kecskeméti üzemre egyébként már kiírtak pályázatot, amelyre szeptember 6-ig lehet ajánlatot benyújtani. A békéscsabai üzemre eddig 10, a kecskemétire pedig 4 jelentkező van. A Bábolna teljes külső hitelállománya egyébként meghaladja a 30 milliárd forintot, amely Sági szerint a társaság eszközeinek értékesítéséből fedezni lehet. A már említett békéscsabai és kecskeméti üzemek értékesítése mellett a növénytermesztési ágazatot, valamint a víziszárnyas-tenyésztést is privatizálják. Előbbihez a Nemzeti Földalaptól megkérték a földbérlet meghosszabbítását 14 évvel, így még húsz évig használhatják a területeket az utódok. A végelszámolás Sági szerint egy évig biztosan eltarthat, bár egy ilyen méretű cégnél volt már rá példa, hogy 5-6 évig is elhúzódott a folyamat.

Újabb Leier-fejlesztés Jánossomorján.

Az ország egyik legnagyobb betonüzeme létesült a Kisalföldön a Leier-cégcsoport legújabb, tízmillió eurós beruházása révén. Jánossomorján még 1993-ban épített zöldmezős beruházás keretében üzemet a társaság, amire a legújabb fejlesztésig 25 millió eurót fordított. Ez nőtt most 35 millióra. A termelés - leginkább betonelemek, térburkolatok gyártása - több mint kétszáz dolgozóval húszhektáros területen folyik. Az új beruházással két új üzemcsarnokot adtak át, valamint bővítették a betonelem- és az előregyártó üzemet is.

„Zöld” terminál épül Gönyűn

A Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötőt olyan kombinált közlekedési csomóponttá fejlesztik, ahol nemzetközi vasúti, közúti és vízi útvonalak csatlakoznak egymáshoz. Az EU támogatja az ilyen központok létesítését, külön ajánlásokat adott ki ezzel kapcsolatban, és a pénzalapjaiból lehetőséget ad a kombinált terminálok finanszírozására. A jelenleg kiépített kikötőnek évi 350-400 ezer tonnás rakodási kapacitása van, de csak a közúti és vízi kapcsolat épült ki, a forgalom 2002-ben meghaladta a 310 ezer tonnát. Pintér Ákos, a kikötőt működtető társaság vezérigazgatója szerint Magyarország uniós csatlakozásával az export- és import-, valamint a tranzitszállítások volumene egyaránt ugrásszerűen növekszik. Az áruforgalmi központ teljes kiépítéséhez és korszerű működéséhez szükséges a vasúti kapcsolat megteremtése, valamint egy korszerű konténerterminál, amely - csatlakozva a már kiépített Ro-Ro terminálhoz - az ország legfejlettebb, mindhárom közlekedési ágat összekapcsoló „zöld” terminálja lehet. Elkészültek a vasúti engedélyezési tervek és engedélyek, valamint a terminálra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánytervek, a várható beruházási költségek 14,1 milliárd forintot tesznek ki. Az építkezés a tervek szerint 2006-ra fejeződik be. A fejlesztéssel az éves áruforgalom rövid időn belül elérheti a 800 ezer-1,1 millió tonnát. A környezetet legjobban terhelő közúti szállítás vasútra vagy vízi útra terelésével éves szinten 1,2-1,6 milliárd forintra becsült megtakarítás várható az útburkolatok rongálásának és a légszennyezésnek a csökkenése révén.

Gyorsuló ütemben fejlődik a győr-péri regionális repülőtér

Győr repülőtere a 12 kilométerre található Pér község mellett van. Az egykor a honvédség (pontosabban a Magyar Honvédelmi Szövetség, MHSZ) tulajdonában lévő létesítmény az ország legnagyobb füves repülőtere volt, akkora, mint Ferihegy I. A polgári hasznosítás ötlete már a rendszerváltás idején felvetődött, de a megvalósítás csak tavaly kezdett körvonalazódni. A fejlesztéshez és a későbbi üzemeltetéshez az érintett önkormányzatok részvételével létrehozták a P-air Kft.-t, amely pályázaton mintegy 600 millió forintnyi Phare-támogatáshoz jutott. A projektet a reptér jelenlegi legnagyobb használója, az Audi is támogatta 900 ezer euróval. (A multinacionális nagyvállalat naponta egy járatpárt közlekedtet Pér és Ingolstadt között.) Az elmúlt év közepén tehát végre milliárdos fejlesztés eredményeként megvalósulhatott a repülőtér fejlesztése. A korábban füves repülőtéren megépült egy 43 500 négyzetméteres szilárd burkolatú futópálya a hozzá tartozó gurulóutakkal és forgalmi előtérrel. Ezzel együtt korszerű fénytechnikát és a leszállást segítő optikai eszközöket telepítettek. A projekt keretében újjáépült a repülőtér közúti kapcsolata és elkészült egy forgalmi csomópont a 81-es főúton. A hatósági jogosítványok begyűjtését követően néhány hetes próbaüzem után a repülőtér éjjel-nappal tudja fogadni a regionális forgalomban használatos személy- és teherszállító repülőgépeket. Jóváhagyott és közzétett műszeres megközelítési eljárásaik vannak, amelyek alacsony felhőalapnál és rossz látási viszonyok között is lehetővé teszik a fogadást, bizonyos korlátokkal. A múlt évben 348 nemzetközi járatot indítottak, illetve fogadtak, fennakadás nélkül, összesen csaknem 3000 utassal. A repülőtér tulajdonosai arra számítanak, hogy az EU-csatlakozás a forgalom további növekedését generálja, hiszen egyszerűsödik a határátlépés és megszűnik jó néhány adminisztratív korlát, amely a szolgáltatások szabad áramlását eddig megnehezítette. Erre az évre az elmúlt évi forgalom négyszeresét prognosztizálják. Jövőre korszerű utasterminált szeretnének kiépíteni, ezt követi egy teheráru-terminál, e fejlesztésekre EU-forrásokat terveznek igénybe venni. Valószínű, hogy a jelenlegi pályarendszert a forgalom néhány év alatt kinövi, ezért tervezik a bővítést, amely már nagyobb gépek fogadását is lehetővé tenné.

Győr már „belenőtt” az unióba

Az uniós csatlakozással Győrnek át kell értékelnie ipartelepítési politikáját, a brüsszeli szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé az eddigi gyakorlatot, amely alapvetően az adókedvezményekre épített.

Zsákokban a műkincsek

A hegyeshalmi határátkelőnél péntekre virradó éjjel nagy értékű műkincsek kicsempészését akadályozták meg a határőrök, amikor egy ötvenéves ukrán férfi kézipoggyászában tizenhét, feltehetőleg ásatásból származó régiséget találtak. A tárgyak a késő római korból, illetve az egykor az V–VI. században a Fekete-tengertől a Kárpát-medencéig húzódó keletgermán Gepida birodalomból származnak. A leletek értéke felbecsülhetetlen, hiszen olyan ritkaságok is akadnak közöttük, mint az a tömör ezüst díszcsat, amelyet a legjobb állapotúnak tartanak az eddig fellelt hasonló műkincsek között. Biztosítási értéke például meghaladja az ötvenmillió forintot. Az ügyben tegnap tartott sajtótájékoztatón kiderült, a határőrség az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának vagyon- és műkincsvédelmi alosztályától kapta az információt, így már várták a Budapest—Bécs közötti menetrend szerinti autóbuszjáraton utazó férfit. Vukán Béla alezredes, az alosztály vezetője elmondta, az ukrán férfit, aki 1998 novembere óta saját lakással rendelkezett a fővárosban, az ukrán hatóságok információja alapján régóta figyelték. Köztudott volt róla, hogy régiségek restaurálásával és kereskedelmével foglalkozik. Lebukása után pesti lakásán is házkutatást tartottak, ahol további harminc zsák műtárgy került elő – főként ikonok, de több jelentős numizmatikai érték is. Az ukrán illetékesek szerint a független Ukrajna megalakulása óta nem volt ekkora műkincsfogásuk.

Megmenekült az Uniontext

Megmenekült a 101 éves múltra visszatekintő, felszámolás sorsára jutott győri Uniontext Kft., és újfent nevet változtat. A cég gépparkját és raktárkészletét megvásárolta, 430 dolgozójából háromszázat, valamint a Leonell márkanevet átvette ugyanis a csárdaszállási Csárda-Tex Kft. Varga János felszámolóbiztos tájékoztatása szerint hosszas keresgélés után sikerült olyan szakmai befektetőt találni, aki vállalta, hogy a dolgozókat hosszú távon foglalkoztatja. Az új többségi tulajdonos 100 millió forint plusz áfát fizetett a vagyonért. Amennyiben nem tartaná be a foglalkoztatásra tett ígéretét, minden egyes megszűnt munkahely után nettó 850 ezer forintot kell majd fizetnie. A társaság Leonell Textilipari Kft. néven tevékenykedik tovább azokban az ingatlanokban, amelyeket korábban a kisebbségi tulajdonos a Graboplast Rt.-től bérelt. A kilenc éve alakult Csárda-Tex tulajdonosa két magyar magánszemély, a cég tavaly 1,2 milliárd forint árbevétel mellett 90 milliós eredményt ért el. A társaság 1,2 milliárd forintos beruházással nemrég fejezte be egy új szövöde és előkészítő építését, ahol eddig 95 főt foglalkoztattak. Szűcs Tibor ügyvezető szerint elsősorban az Uniontext kikészítő üzeme miatt döntöttek a vásárlás mellett, mivel eddig azzal nem rendelkeztek és több üzlettől estek el emiatt.

Elkészült a Datacon győri chipautomata-gyára

A Győri Ipari Parkban közel egymilliárd forintos beruházással chipbeültető automatákat gyártó új üzemet épített a Datacon Technology GmbH magyarországi leányvállalata, a Datacon Hungary Termelő Kft. A társaság már korábban jelen volt Győrött, ám eddig bérelt helyen dolgoztak, míg most egy kétszintes, 3200 négyzetméteres - később folyamatosan bővíthető - épületet emeltek, amelyből 2200 négyzetméter a gyártási terület. Az üzemben egyrészt összeszerelést, másrészt forgácsolási megmunkálást végeznek. Roger Wey, a győri társaság ügyvezetője elmondta: a társaság termelésének első évében 400 ezer eurónyi árbevételt ért el, míg az idén már 2 milliós forgalommal kalkulálnak. A teljes kapacitás felfutásakor az árbevétel várhatóan meghaladja a 10 millió eurót. Jelenleg a cég 25 dolgozót foglalkoztat, a létszámot azonban az év végéig megduplázzák. Információink szerint a későbbiekben Győrben is végeznének fejlesztő tevékenységet. A Datacon GmbH egyébként mintegy száz mikroelektronikai cég beszállítója, köztük például a Philipsnek és a Siemensnek; két magyar partnerük is van, a veszprémi Balluf, illetve a hatvani Bosch. A cégcsoport tavaly 45 millió eurós forgalmat bonyolított. A Datacon az ausztriai anyacégen kívül több leányvállalattal rendelkezik Németországban, Észak-Amerikában, illetve Ázsiában is.

Csökkennek a távhődíjak

Rekordidő alatt elkészült az a kogenerációs erőmű, amelyet a város tulajdonában lévő szolgáltató cég, a Győrhő Kft. valósított meg. A 2,2 milliárd forintos beruházáshoz 1,8 milliárd forint kereskedelmi hitelt az OTP Rt., 312 milliót pedig a Győri Ipari Centrum Kft. nyújtott. Az erőmű két 6 MW-os gázmotoraggregáttal 91 GWh villamos energiát termel évente. Az áramtermelés során a generátorok hűtésekor keletkező meleg vizet hőtermelésre használják (350 ezer GJ/év), ami lehetővé teszi, hogy nyári időszakban Győr teljes használati melegvíz-igényét kielégítsék. A megtermelt áram a város fogyasztásának 20 százalékát fedezi. Az áramot és hőenergiát az új létesítmény 30 százalékkal olcsóbban állítja elő, mint az eddigi, hagyományos fűtőmű. A teljes kivitelezést fővállalkozóként a budapesti Kipcalor Energetikai Kft. végezte. S. T.