Plankó Gergely

Gripen-bizottság: nem tudnak jelenteni

Október 15-ig folytatja munkáját a Gripen-beszerzéseket vizsgáló bizottság.

Mikor lesz magyar euró? Bizottságunk már van

A kormány mai ülésén döntött a nemzeti euró-koordinációs bizottság felállításáról.

Megnyílt a Corvinus Egyetem tízmilliárdos épülete

Bár a diákok már két napja használják, a Budapesti Corvinus Egyetem új oktatási épületének hivatalos megnyitójára csak ma került sor.

A fuvarcégek nyögik a budapesti dugó költségeit

A megnövekedett budapesti forgalom a nappali teherszállításban ötvenszázalékos költségnövekedést generál - mondta lapunknak Susszer Zsolt, a fuvarozás számos válfajával foglalkozó Budateher Kft. marketingmenedzsere. Egy iroda költöztetése alkalmával a dugók miatt kettő helyett három tehergépjárműre van szükség a közlekedés holtideje miatt, innen az ötvenszázalékos növekedés. Lakossági költöztetés esetén fix ár helyett óradíjjal dolgoznak, így ott kisebb érvágás a dugó - legalábbis a vállalatnak, nem úgy a megrendelőnek. A fix áras konténeres szemétszállítás nyeresége viszont 25-30 százalékkal esett vissza, mert kevesebb fuvart tudnak egy nap lebonyolítani a konténerekkel - tudtuk meg Susszer Zsolttól. Folyamatosan növekednek a TNT Express Worldwide Hungary Kft. költségei - mondta Járosi Márton ügyvezető igazgató. Az elsősorban napközbeni, időérzékeny szállítások színvonalából (vagyis gyorsaságából) nem vehet vissza a cég, így a forgalomnövekedésnél nagyobb mértékben bővíti futárjai számát, folyamatos útvonal-újratervezésre kényszerül az aktuális felújítási munkák miatt, és az üzemanyag-fogyasztás is jelentősen növekszik - mindezek pedig természetesen hosszú távon beépülnek a fogyasztói árba. Konkrét adatokat az anyavállalat belső szabályozása miatt nem adhattak ki lapunknak. Kevésbé érintett a kérdésben a Magyar Posta, a járműpark által évente megtett 90 millió kilométerhez képest elenyészik a dugók okozta költség - közölte a Napi Gazdasággal Tomecskó Tamás, a társaság szóvivője. Ennek oka, hogy a postai szállítás döntő többsége nem nappal és nem Budapesten zajlik - a feldolgozó központ például Budaörsön van, a szállítmányok pedig jellemzően vagy kora hajnalban, vagy este, a 7-8 órás postabezárások után, vagyis a csúcsforgalmat mindenképpen elkerülve "utaznak". Napi szinten, ahol ez érzékelhető lenne, nem is összesíti az üzemanyag-felhasználást a Posta, a legkisebb egység a hónap, ilyen bontásban pedig már nem érzékelhető a különbség - tudtuk meg Tomecskótól.

Tízmilliárdokat füstölnek el a vesztegl autók

Mára a fvárosi gépkocsi-közlekedés legfontosabb költségét – a jármberuházáson túl – egyre inkább a forgalmi torlódásokhoz köthet kiadások jelentik – olvasható Erhart Szilárd közgazdász tanulmányában, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg a közelmúltban. A budapesti közlekedés ténylegesen megfizetett és externális költsége együttvéve 532 milliárd forint (1999-es áron), azaz a fvárosi GDP 13 százaléka. Ezért az árért azonban egyre lassúbb „szolgáltatás” jár: 1996 és 2005 között a budapesti közúti jármvek átlagos sebessége a reggeli és esti csúcsidszakban 35,5 kilométer/óráról 22,3 kilométer/órára csökkent. A BKV adatai szintén a forgalom lassulását tükrözik, az autóbuszok átlagos sebessége az 1994-es 17,2 kilométer/óráról 15,2-re csökkent 2005-re. Különösen nagymérték volt az autóbuszok sebességcsökkenése 2005-ben: egyetlen év alatt csaknem ötszázalékos volt a lassulás. Súlyos a helyzet a belvárosi kerületekben: a pesti Nagykörúton belüli területeken a sebesség öt év alatt 40 százalékkal csökkent, és 2003-ban már csak 13 kilométer/órával lehetett haladni – ez alacsonyabb, mint a kerékpárosok átlagsebessége. A tanulmány szerint az id- és benzinköltséget figyelembe véve a fvárosi átlagsebesség egy kilométer/órás csökkenése 10-15 milliárd forinttal emeli a buszok és gépkocsik együttes utazási költségét éves szinten. Az okok között szerepel Budapestnek az európai nagyvárosokhoz hasonló monocentrikus jellege – az V., VI. és VII. kerületekben a lakosság több mint ötöde dolgozik, de csak hét százaléka él itt. A küls övezetek élhetbb lakhelyet nyújtanak, de ez egyben megnöveli a lakosság utazási igényét. Budapesten a bejegyzett gépkocsik száma hét százalékkal ntt az 1990-es évek közepe óta, és 2005-re megközelítette a 600 ezret – annak ellenére, hogy a lakosság ez id alatt 12 százalékkal csökkent. Jelenleg 357 gépjárm jut 1000 lakosra a fvárosban, a tömegközlekedés iránti igény ezzel szemben drasztikusan csökkent, a HÉV- és buszutasok által megtett távolság (utaskilométer) ugyanis több mint 20 százalékkal visszaesett. A tanulmány szerint a budapesti közlekedés már elérte azt a szintet, aminél például Londonban, Stockholmban és Oslóban a belvárosi közlekedés díjkötelessé tétele mellett döntöttek. A bevezetést megelzen a tömegközlekedés fejlesztésére lenne szükség, ami átmenetileg növelné az állami kiadásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanakkor a díjfizetés a tömegközlekedés átfogó fejlesztése nélkül megvalósítható – állítja a tanulmány szerzje –, és a gépkocsiforgalom kiváltására elégséges az autóbusz-hálózat és a parkolási rendszer fejlesztése.

Nem riadnak vissza a turisták a budapesti kirándulástól

Az előzetes foglalások alapján úgy tűnik, nem esnek vissza a budapesti szállodafoglalások az idén ősszel a zavargások megismétlődésének esélye miatt - mondta lapunknak Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Az idei augusztus különösen jól sikerült, a Budapesten zajló rendezvények miatt a turisták érezték, hogy él és lüktet a város, még az üzleti vendégkör is fennmaradt (ami egyébként jellemzően visszaesik nyáron), reméljük, ez a lendület kitart ősszel is - tette hozzá Kopócsy Andrea. A 2006. őszi események következményeként mintegy 15 százalékkal csökkent a fővárosi szállodák őszi kihasználtsága. A 2005-ös szintet az idén még nem éri el a forgalom az elnök szerint, de a tavalyinál biztosan jobban sikerül az ősz - feltéve persze, hogy nem törnek ki újabb zavargások. Az utazók már hozzászoktak az ilyen jelenségekhez, Párizstól Koppenhágán át Berlinig mindenhol zajlanak hasonló erőszakos megmozdulások - állítja Molnár Gabriella, a Magyarországi Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. A külföldi médiában nem szerepeltek olyan súllyal a magyarországi események, hogy ez valódi visszatartó erőt jelentsen, ráadásul ősz végén amúgy is hagyományosan visszaesik az érkező turisták száma. A kereslet csökkenését az elnök sokkal inkább a szűkös marketing-költségvetéssel magyarázza: 4,5 milliárd forint áll ilyen célra a Magyar Turizmus Zrt. rendelkezésére, ebből pedig a külföldi reklámok mellett a külképviseletek működését is finanszíroznia kell. Az "imázsjavító" intézkedések közül ugyanakkor a téli Winter Invasion kifejezetten jól sikerült - ennek keretében a három éjszakára Budapestre érkező turisták kaptak egy negyedik, ingyen éjszakát, ami érezhetően megdobta az érdeklődést.

Megérkezett a közel négymilliárdos árvízi segély

Másfél évvel a dunai és tiszai árvízi veszélyhelyzet után Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter aláírta a 3 milliárd 939 millió forint (15 millió euró) uniós támogatásról szóló megvalósítási megállapodást a károk enyhítésére. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó pénzügyi segély csak közvetlen károkra, állami és önkormányzati kiadásokra fordítható, valamint elsődleges veszélyhelyzeti tevékenységek részfinanszírozására szolgál. A támogatást a szerződés aláírását követően az Európai Bizottság egy összegben folyósítja, amit a magyar állam egy éven belül köteles elkölteni, ezt követően pedig hat hónap elteltével végleges jelentésben számol be a felhasználásról az Európai Bizottságnak. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a teljes támogatásból közel 1,3 milliárd forint felosztásáról dönthet, e támogatások jelentős részét (megközelítőleg 650 millió forintot) a tavaly tavaszi árvíz által érintett önkormányzatok kapják. A támogatás fennmaradó részét a tárca az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság árvízzel kapcsolatos kiadásainak pótlására fordítja. A többi tárca által felhasználható források elosztásáról kormányhatározat rendelkezik. Az érintett önkormányzatok 2007. augusztus 24-éig pályázhattak a támogatásra. Pályázatot csak olyan önkormányzatok nyújthattak be, amelyek eddig nem vagy csak részlegesen kaptak központi költségvetési támogatást.

Rend lehet a Kossuth téren az évfordulón

Az eddig bejelentett rendezvények alapján úgy tűnik, nem az erőszak lesz az úr az utcákon szeptember 17-én, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján - igaz, a gyülekezési törvény értelmében elég 72 órával az esemény kezdete előtt értesíteni a hatóságokat. A rendőrség éppen ezért csak az összesített adatokat hozza majd nyilvánosságra a határidő lejártát követően, és ezzel együtt azt is, hogy milyen különleges biztonsági intézkedésekkel készülnek - mondta lapunknak Tofferner Éva, a BRFK szóvivője. A Kossuth téren szeptember 18-án kézilabdagálát tart a Magyar Kézilabda Szövetség, az előkészületek azonban már egy nappal azelőtt megkezdődnek, így 17-én is már az övék a tér. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) igyekszik elébe menni az eseményeknek: szeptember 15-16-ára területfoglalási engedélyük van a Kossuth térre: "rendhagyó tanévnyitó fesztiválra". Az ominózus, 17-ei napon még tartani fog az ARC kiállítás a Felvonulási téren, és bejelentett rendezvény zajlik a Városligetben is. Politikai demonstrációk megrendezéséről szóló kérelem ugyanakkor egyelőre nem érkezett - tájékoztatta lapunkat a főváros sajtóosztálya. A városfejlesztési bizottság szeptember 5-én ülésezik, ekkor további kérelmekről tárgyalnak, amelyek között vélhetően politikai célúak is lesznek. A tavalyi események főszereplői azonban kitartanak terveik mellett: a Kossuth téri maratoni tüntetésekkel elhíresült "magyar nemzeti bizottság 2006" a Parlament elé ígér tüntetést szeptember 17-ére, Gonda László elnök a kézilabdagála szervezőit is megkereste, hogy más napon tartsák meg a rendezvényt. Szeptember 15-ére százezres tömegdemonstrációt tervez a Kossuth térre a Márciusi Charta szövetség, miközben a Városligetben a nemzeti koordinációs testület tüntet a kormány ellen. Október 23-ára ugyanakkor egyelőre csak a MeH jelentett be területfoglalási igényt a Fővárosi Önkormányzatnál: a Felvonulási téren, a Kossuth téren, a Gellért téren és a József körúton rendezik meg a központi ünnepségeket.

Sok iskolában jogilag kicsöngetnek a tanévnyitón

Legalább 22 iskola szűnik meg jogutód nélkül az új tanév kezdetén. Ez ugyan még nyár eleji adat, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) érdeklődésünkre azonban nem árulta el, jelenleg hol tart a fenntartói bejelentés regisztrációja, a közoktatási intézmények ugyanis augusztus 31-éig kötelesek jelezni az átszervezési adataikat a közoktatási információs rendszer kezelőinek, a tárca pedig csak ezt követően hozza nyilvánosságra azokat. Értesülésünk szerint 34 iskola szűnik meg úgy, hogy másik intézmény telephelyévé válik, szintén 34 "intézményegységgé"alakul, kereken 100 lesz tagintézmény, sor kerül továbbá négy fenntartóváltásra és 229 jogutóddal történő megszűnésre - ez összesen 423 tulajdonképpen megszűnő intézményt jelent. A számláló azóta 500 felett járhat - ezt a számot említette sajtótájékoztatóján Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa, amit Arató Gergely, az OKM államtitkára nem cáfolt. Az összevont intézmények esetében a tagintézmények későbbi megszüntetése lényegesen egyszerűbb, mert nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy a bezárás nem okozhat aránytalan terhet a szülőknek, diákoknak - mondta lapunknak Sió László. Nem zár be egyetlen iskola sem a pécsi önkormányzathoz tartozó tanintézmények közül, a pécsbányatelepi és az Ágoston téri iskola válik központi intézmények részévé - mondta lapunknak Tóth Bertalan alpolgármester. Pécsett öt iskola- és négy óvodaközpont jön létre, az átszervezések a pedagógus- álláshelyek megszűnésével együtt pedig egymilliárd forintos megtakarítást eredményeznek. Összesen 450 álláshely szűnik meg, ezek közül azonban csak 91 vonatkozik aktív, határozatlan időre szerződött tanárokra - mondta Tóth Bertalan. Debrecenben egyetlen iskola szűnik meg, ugyanakkor az önkormányzat arra kérte az intézményvezetőket, ne rendeljék el a pedagógusok számára különdíjért kiszabható heti két pluszórát, mert a pedagógusok túlterheltek és a kötelező óraszám emelése miatt így is 117 pedagógus-álláshely szűnt meg a városban.