Plankó Gergely

Egykulcsos adó: nehéz ügy volna

Az egykulcsos adórendszerre való áttérés újraelosztási hatásai a magasabb jövedelmű rétegeknek kedveznek - ez a Pénzügyminisztérium (PM) közgazdasági kutatóosztálya által a gazdasági versenyképesség kerekasztal felkérésére készített tanulmány egyik fő megállapítása. A kutatás az utóbbi évtized európai adóreformjainak tapasztalatait vette alapul, amelyek alapján megállapítható: az egységesítés akkor javította az adómorált, ha a reform egyúttal az adminisztráció egyszerűsítésével is járt, a bevételekre ugyanakkor nem volt szignifikáns hatással. Az adóelkerülés azokban az országokban csökkent, ahol az szja és a társasági nyereségadó kulcsa csaknem megegyezett. A hagyományos megközelítés szerint az egykulcsos adórendszerre való áttérés hatásai közé tartozik az adóelkerülés és az adminisztráció csökkenése, valamint a munkaerő-kínálat növekedése. A tanulmány szerzői szerint ugyanakkor ezeket a hasznokat kisebb társadalmi költség árán, az adórendszer radikális átalakítása nélkül is el lehet érni, és az sem véletlen, hogy Nyugat-Európában egyedül Izland vezette be az egykulcsos adót - a mikroszimulációk szerint a régi EU-országokban mind a szegénység, mind a jövedelmi egyenlőtlenség növekedne egy ilyen lépés hatására. A nemzetközi tapasztalatok szerint csak stabil fiskális környezetben érdemes ilyen reformokat bevezetni: az áttérő országok zömében a költségvetési hiány három százalék alatt volt, az egyetlen kivétel Litvániában pedig az államadósság volt gyakorlatilag nulla. A gazdasági teljesítményt csak akkor növeli jelentősen egy ilyen lépés, ha az adókulcsok szintje érdemben csökken - olvasható a tanulmányban. A nemzetközi példák közül Magyarországnak a dán utat kellene követnie - mondta Scharle Ágota, a tanulmány egyik szerzője. Dániában 1993 és 2005 között több adóreform is lezajlott, a fiskális fegyelem pedig a képzetlen munkaerőt segítő programokkal párosult. Az egykulcsos adó bevezetése politikai döntés, nem pedig gazdasági fejlettség kérdése - hangsúlyozza Scharle. (Jelenleg 22 ország használ egykulcsosnak nevezhető adórendszert.) Szlovákiának legalább annyi bevételt hozott a működőtőke-beáramlás - amit az "országmarketing" generált -, mint az egykulcsos adó elsődleges hatásai, a befektetők ugyanis a Financial Times címoldalán értesülhettek az éhséglázadásokról, ezen keresztül pedig a szlovák kormány elszántságáról - fűzte hozzá Parragh László, az MKIK elnöke.

Az egykulcsos adóval a gazdagok járnak jól - PM-tanulmány

A Pénzügyminisztérium szakértői az egykulcsos adó bevezetésének pozitív és negatív hatásait mérték fel. Úgy vélik, az előnyös hatásokat - kisebb társadalmi költséggel - más eszközökkel is el lehet érni.

Ősszel nem várható drasztikus áramdrágulás

Jövőre 56-62 euró/megawattóra körüli szinten mozoghat a villamos energia jegyzési ára a jelenlegi információk szerint, ez év novemberére pedig 47-55 eurós szintre emelkedhet a jelenlegi 32-40 eurós kurzus - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Magyarország energiafüggőségéből adódóan a nyugat-európai árak emelkedése a hazai árakban is megjelenik, drasztikus drágulásra azonban nem kell számítani a tárca közlése szerint. A GKM piacvezérlő módon kezeli a helyzetet, a valóságostól eltérő fogyasztói árak helyett ugyanakkor - ha a primer energiahordozó jelentősebben drágulna - szociális támogatási rendszer kidolgozását javasolja a kormánynak. A tapasztalat szerint a fogyasztók pénztárcáját a liberalizált piac jobban megkíméli - áll a GKM közleményében.

Újabb háromszázezer tonna intervenciós kukorica kelt el

Több mint 300 ezer tonna kukorica kelt el csütörtökön a Magyarországon tárolt európai uniós intervenciós készletből - közölte Czeti András, Magyarország állandó EU-képviseletének mezőgazdasági attaséja az EU gabonairányító bizottságának ülését követően az MTI-Ecóval. Vételi ajánlat összesen 571 ezer tonnára érkezett az egymillió tonnás készletből, ezek közül azonban nem mindegyik érte el az Európai Bizottság által meghatározott minimális, 219,73 eurós tonnánkénti árat - így 332 ezer tonna kukorica talált gazdára. Ezen belül volt egy igen jelentős, 220 933 tonnás tétel, de a vevők kiléte nem nyilvános. A magyar raktárakban maradó mintegy 660 ezer tonna uniós intervenciós kukoricára továbbra is lehet pályázni, a következő "aukcióra" várhatóan két hét múlva kerül sor. A Magyarországon tárolt 19 532 tonna intervenciós búzakészletből 8982 tonnát sikerült értékesíteni, 222,40 eurós tonnánkénti áron.

Szűkül a nyerőgépek piaca

A pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások játékbevételének növekedési üteme jelentősen mérséklődött az előző évekhez képest - mondta Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke az MTI-Ecónak. Tavaly a nyerőgéppiac játékból származó árbevétele az előzetes adatok szerint mintegy 87 milliárd forint volt a 2005. évi 77,7 milliárd forint után. A korábbi években a pénznyerő-piac árbevétele évről évre 20 százalék körüli mértékben nőtt, ez a tendencia tört most meg. Schreiber István szerint az árbevétel növekedésének mérséklődése egyértelműen a 2005-ös adóemelésnek tudható be, amikor több mint 30 százalékkal, 100 ezer forintra emelték a játékgépek üzemeltetőinek havi adóját. A vállalkozók már nem tudják az adóemelés, valamint a szűkülő fizetőképes kereslet negatív piaci hatását ellensúlyozni - mondta az érdekképviselet elnöke. Erre utal az is, hogy a Magyarországon működtetett játékgépek száma az idei év első felében 30 693-ról 30 126-ra csökkent. A magyar szerencsejáték-szervezők tavaly 41 milliárd forint, míg 2005-ben 36 milliárd forint játékadót fizettek be. Az idei év első felében mintegy 20 milliárd forint volt a befizetés.

Csaknem ezermilliárd forint a foglalkoztatás növelésére

Több mint 983 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a magyarországi foglalkoztatás növelésére és a közszolgáltatások javítására az Európai Szociális Alap (ESZA) és a magyar kormány társfinanszírozásában megvalósuló két program keretében az Európai Unió. A nagyobb volumenű ezek közül a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 943 milliárd forinttal, a fennmaradó 40 milliárd forint a Államreform Operatív Program (ÁROP) forrásait bővíti. Mindkét program az EU elkötelezettségét jelzi az emberi erőforrás fejlesztésére szánt beruházások minőségének és intenzitásának növelésére - jelentette ki Vladimir Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. Magyarország jövője a minőségi oktatáson és az ezen alapuló foglalkoztatáson múlik, ezért kiemelt célunk, hogy a lehető legtöbb ember térjen vissza a munkaerőpiacra az inaktívak közül, operatív programjaink épp ezért koncentrálnak erre a két területre - mondta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Az államreform operatív program forrásaiból megújítjuk a közigazgatást, mely a közszolgáltatások könnyebb elérését, valamint minőségi szolgáltatásokat jelent - magyarázta Bajnai. A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jelentősen elmarad a Lisszabonban célként kitűzött 70 százaléktól, így a foglalkoztatottak arányának növelése, a hátrányos helyzetűek körülményeinek javítása és az emberi erőforrás fejlesztése (magasabb színvonalú oktatás és képzések segítségével) a legfontosabb célok között van.

Holland igazgató a BAT Hungarynél

Több mint tíz év után Bas Tonnaer váltja Lábody Lászlót a British American Tobacco Hungary (BAT) vállalati kapcsolatokért és szabályozási ügyekért felelős igazgatói posztján. A holland szakember 1998-ban került az Európai Dohányipari Szövetség vezető testületébe, majd 2001-ben átvette a BAT brüsszeli képviseleti irodájának vezetését, ahol a legfontosabb feladata a dohányipari világcég szabályozási gyakorlatának egyeztetése volt az Európai Unió megfelelő intézményeivel. Ennek keretében olyan témák tartoztak hozzá, mint a termékszabályozás, a nyilvános helyeken való dohányzás kérdése, a csempészet visszaszorítása és a reklámszabályozás. Az uniós szinten eltöltött évek után Magyarországon új dimenzióban végzem majd a munkám, a szabályozási és reputációs kérdésekkel másfajta, nemzeti megközelítésben foglalkozom majd - mondta a kinevezését követően Bas Tonnaer, hozzátette: szeretné bebizonyítani, hogy egy dohányipari cég is képes felelősen működni, ha megfelelő egyensúlyt tud teremteni üzleti céljai és a társadalom jogos elvárásai között.

Kész a Közgáz tízmilliárdos dédunokája

Elkészült a Közgáz (ma már Budapesti Corvinus Egyetem) épületének csodálatos dédunokája - mondta az új oktatási és könyvtárépület megnyitóján Mészáros Tamás rektor. A ppp-konstrukcióban megvalósult, mintegy 10 milliárd forint összértékű, 50 ezer négyzetméter szintterületű épület a Czuczor-Közraktár-Mátyás-Lónyai utcák által határolt területen helyezkedik el és magában foglalja a Studium Irodaház 'A' kategóriás irodáit is. Az oktatási célú épületrész nettó költsége 6 milliárd forint, az egyetem pedig évi 936 millió forint plusz áfáért bérli 20 éven át, ami az üzemeltetési költségeket is tartalmazza (ezt a Corvinus és az Oktatási és Kulturális Minisztérium fele-fele részben finanszírozza). Húsz év múlva újraértékelik az épületet és azt vagy megvásárolja az egyetem, vagy új díjért tovább bérli. Az új épület négyezer egyetemi polgár befogadására alkalmas, helyet kapott benne 32 oktatóterem, 19 szemináriumi terem, hat előadó és egy 500 fős nagyelőadó, valamint egy százezer kötetes könyvtár. Az épületben lévő irodákat 2-3 héten belül 85 százalékban kibérlik - közölte Árendás Gergely, a beruházást végző Wallis Ingatlan vezérigazgató-helyettese.

A biomasszakazánok és tárolóeszközök beszerzését támogatják

Biomasszakazánok és tárolóeszközök beszerzésének támogatására lehet pályázni szeptember 17-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapjának forrásaiból. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vonatkozó rendelete szerint a dotáció célja a megújuló energiaforrások kiterjedt használatának elősegítése mezőgazdaságban, valamint a termelők fosszilis energiától való függőségének mérséklése. A vissza nem térítendő támogatás a mezőgazdasági energiafelhasználást biztosító biomasszakazán és az előállított energia szétosztását, tárolását szolgáló eszközök beszerzéséhez igényelhető. Azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akiknek az üzeme eléri a 4 európai méretegységet (EUME). (Az EU által bevezetett mértékegység a jövedelemtermelő kapacitást méri. Egy egység 1200 euró - mintegy 300 ezer forint -, a konszenzus szerint öt egység felett életképes egy üzem.) A kezdő vállalkozások ugyanakkor mentesülnek e feltétel alól, ha vállalják, hogy legkésőbb a beruházás megvalósulását követő első gazdasági év végéig elérik a kívánt méretet. További feltétel, hogy a pályázathoz csatolni kell a fejlesztés megvalósítására vonatkozó, gépészmérnök által készített és aláírt technológiai tervet. A támogatás összege egyenként évente legfeljebb 200 millió forint lehet, nem mezőgazdasági beruházás megvalósítása esetén pedig a támogatás összege 3 évente nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (mintegy 50 millió forintot). A támogatás legfeljebb az elszámolható költségek 50 százalékáig terjedhet. A kérelmeket szeptember 17-től október 17-ig lehet benyújtani az MVH-hoz, 2008-tól pedig évente április 1-jétől május 2-áig. A kifizetési kérelmeket pedig először 2008. január 1. és 31. között várja a hivatal. Ahogy az uniós pályázatoknál szokás, a támogatás számos esetben visszavonható menet közben is. Ha például a támogatott a kérelemben vállalt munkavállalói létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség fennállása alatt, akkor köteles a hiányzó foglalkoztatottanként a támogatási összeg 2 százalékát, minimum 750 ezer forintot visszafizetni. Ha nem az előírtaknak megfelelően hasznosítja az energiát - vagyis nem mezőgazdasági tevékenység keretében, a mezőgazdasági üzemen belül elhelyezkedő infrastrukturális létesítményben, például karbantartó műhelyben -, akár a támogatás egésze visszavonható. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kezdő vállalkozás nem éri el az előírt üzemméretet a határidőre. NAPI