Plankó Gergely

Együttműködést akarnak a szingapúri befektetők

Gazdasági együttműködési megállapodás születik Szingapúr és Magyarország között - többek között ez lesz Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnök ma kezdődő magyarországi látogatásának hozadéka. Ez lesz a negyedik magas szintű találkozó a két ország között az utóbbi tíz évben. Az eredetileg 1967-ben kötött kereskedelmi megállapodást 2003-ban Magyarország felmondta, ezt váltja fel a mostani, EU-konform egyezmény. Emellett együttműködési szerződést ír alá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és szingapúri megfelelője is, az ELTE pedig díszdoktorává avatja Li Hszien Lungot. A delegáció programjának része a Szili Katalinnal, Medgyessy Péterrel és Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélések mellett egy vacsora, melyen magyar üzletemberek vesznek részt - annyit lehet tudni, hogy a szingapúri fél kifejezett kérésére kormányzati szereplők nem vesznek részt ezen az eseményen. A látogatáson főleg gazdasági témákról tárgyalnak a felek: Szingapúr magas hozzáadott értékű (informatika, gyógyszergyártás) ágazatokban, illetve a k+f szektorban kíván együttműködni, és nem elsősorban befektetési célpontnak tekinti Magyarországot. Konkrét befektetés bejelentéséről nem tud a Külügyminisztérium, ahogy arról sem, szóba kerülhet-e szingapúri cégeknek adandó adókedvezmény. Magyarország Szingapúr legfontosabb kereskedelmi partnere Közép-Európában, 2006-ban 715 millió dollár volt a kétoldalú kereskedelem értéke (ebből 130 millió a magyar export). A közvetlen szingapúri befektetések értéke 67 millió dollár, mintegy húsz szingapúri vállalat tart fenn képviseleti irodát Magyarországon.

Feszített lesz a főváros büdzséje 2008-ban

Nem éppen a bőség idejét éljük most, minden bizonnyal jövőre is feszített költségvetést szavaz majd meg a fővárosi közgyűlés - értékelte lapunknak a 2008-as büdzsé tervezetének önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az átengedett szja-val, az uniós támogatásokkal, valamint a hazai társfinanszírozással együtt 1617 milliárd forint jut jövőre az önkormányzatoknak - ez nominálisan 2,8 százalékos növekedést, a 4,5 százalékos várható inflációt figyelembe véve azonban reálcsökkenést jelent. A főváros a költségvetés-tervezés ezen szakaszából még nem vonja le a végleges következtetéseket, a Települési és Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) ugyanakkor már megkezdték az egyeztetést, hogy közösen lobbizzanak konkrét szakmai ügyekben - mondta Ikvai. A szabad demokrata politikus a kulcskérdések közé sorolta a BKV normatív támogatását (ez a tervezet jelenlegi állapota szerint megnyugtató), a fővárosi reformok folytatását és az adóegyszerűsítések ügyét. A csökkenő források ellenére az idei évhez hasonlóan jövőre sem tervez hitelfelvételt Budapest, ugyanakkor novemberben születik uniós döntés húsz nagyfővárosi projektről, ha pedig ezek elindulnak, a vállalt önrészt mindenképpen biztosítani kell, vagyis alig marad mozgástér a fejlesztésre szánt pénzekkel kapcsolatban. A Főpolgármesteri Hivatal működési költségeiben jelentősek a tartalékok Steiner Pál, a budapesti szocialista frakció vezetője szerint, ennek nagyságrendjét azonban kérdésünkre nem tudta megbecsülni. Az egyensúly megteremtésének ez lehetne az egyik forrása, a "szenzitív" területeken ugyanis nem tervez elvonást a fővárosi vezetés. A másik lehetséges bevételi forrás a vagyonelemek értékesítése volna, ám ezt sem akarja túlzásba vinni a városháza - Steiner Pál szerint a felhalmozási bevételeket nem fordítják a működési költségek fedezésére, azt azonban elismeri, hogy az ingatlanportfólió hatékonyabb értékesítésére van szükség. Ikvai-Szabó Imrével ellentétben az MSZP frakcióvezetője szerint lényeges változás már nem várható a fő számokban a büdzsé vitái során. Jelenleg csak azért nincsenek likviditási problémák a fővárosban, mert a tervezett útfelújítások nagyjából 25 százalékos szinten teljesülnek - mondta a Napinak Bagdy Gábor, a Fidesz-KDNP frakciószövetség társelnöke, aki két "virtuális" tételt emelt ki az idei büdzséből - az ingatlanértékesítésből és a portfólióvagyonból szerinte közel sem származhat az előirányzatnak megfelelő bevétel.

Szabálytalan pályázatok árnyékában épülnek a budapesti utak

A következő három évben mintegy 22 milliárd forint értékben újítanak fel utakat Budapesten - tudtuk meg Hidas Judittól, a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Iroda szóvivőjétől. Ebből 8 milliárd forint értékű a konkrétan 2008-ban megvalósuló fejlesztés, ez kiegészül a 600 millió forintos kerékpárút-építéssel, és további 900 millió forint, az útfelújításoktól függetlenül megvalósuló kerékpárút-fejlesztéssel. A kormány és a főváros között létrejött Budapest szerződés alapján pedig közel 10 milliárd forint összegű támogatást kap Budapest 2010-ig. Ezekből a forrásokból számos beruházás kezdődik meg jövőre (lásd a táblázatot). A kerületi felújítási igények összesen 200 kilométer útszakaszt tartalmaznak - mondta lapunknak Hidas Judit. A fővárosi ellenzék szerint ugyanakkor kár 2008-as útfelújításokról beszélni addig, amíg a 2006-os pályázatokkal nem sikerült elszámolni. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 55, összesen 580 millió forint értékű útfelújításnál tárt fel szabálytalanságokat (vagyis azt, hogy a ténylegesen megépített utak lényegesen rövidebbek, mint amennyi a főváros pályázatában szerepelt), elméletben ekkora összeg visszafizetésére is kötelezhetik a fővárost. Budapest a TEUT-program (települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak felújításának támogatása) keretében pályázott az említett forrásokra, döntés egyelőre nem született az ügyben. A fővárosban két jelentősebb egészségügyi fejlesztés zajlik 2008-ban - megkezdődik az Uzsoki és Szent Imre Kórház felújításának második üteme, előbbi értéke 6, utóbbié több mint 7 milliárd forint, amelyet 50-50 százalékban fedeznek fővárosi és központi források. Struktúraátalakításra (például épületek állagának javítására, illetve műszerek modernizációjára) további 1,6 milliárd forint jut, ami szinte minden budapesti kórházat érint.

A sor végén a magyar egészségügy

Az állami egészségügyi rendszereket rangsoroló, elsődlegesen a betegek szempontjait vizsgáló Európai Egészségügyi Index alapján Magyarország a 24. a listán szereplő 29 ország közül. A svéd Health Consumer Powerhouse által készített felmérés szerint létrejött ugyan egy elfogadható rendszer, de az elért eredmény meglepően gyenge, ezért a betegek jogaival foglalkozó törvény korszerűsítését, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatás minőségének javítását javasolja. A listát Ausztria vezeti, az utolsó helyen Románia szerepel.

Továbbra is a Kékkúti áll az ásványvízpiac élén

Őrzi vezető pozícióját 16,5 százalékos részesedéssel a Kékkúti Ásványvíz Zrt. az ásványvizek piacán az év első nyolc hónapjának adatai alapján. A Kékkúti vezető terméke, a Theodora - amely 2003 óta piacvezető márka Magyarországon - az idei évben augusztusig 10,9 százalékos részesedést ért el az ACNielsen Piackutató Zrt. adatai alapján. A Nestlé Aquarel részesedése ugyanebben az időszakban öt százalékra növekedett. A természetes ásványvizek volumene az elmúlt évben 800 millió liter felett volt Magyarországon - ez jelenleg 85 liter egy főre eső átlagos fogyasztásnak felel meg. A teljes ásványvízpiac évente mintegy 15-20 százalékkal nő, a Kékkúti előrejelzései szerint az éves ásványvízfogyasztás 2018-ra eléri a fejenkénti 170 litert.

Veres: 1600 milliárdos többlet 2009-től

A gazdaság 2009-től 1600 milliárd forint többletforráshoz jut annak köszönhetően, hogy a költségvetés jóval kevesebbet költ kamatfizetésre, mint 2006-2008 között, ehhez pedig hozzáadódik az EU-források közel 500 milliárd forintos többlete - mondta Veres János pénzügyminiszter. A beterjesztett 2008. évi költségvetési tervezetben már érvényesítette a tárca azt a követelményt, hogy az elsődleges egyenleg pozitív legyen, és elkezdődött az új költségvetési szabályok szakmai vitája az öt parlamenti párt részvételével - közölte a pénzügyminiszter, aki szerint azokban az országokban sikerült helyrebillenteni a korábban erősen deficites államháztartást, ahol új költségvetési szabályrendszert alkottak. A közpénzügyi törvény a költségvetés négy évre szóló mozgásterét igyekszik behatárolni - hangoztatta ebben a témában Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A törvény céljai között az adósságráta folyamatos csökkentése és a gazdasági ciklusok tompítása szerepel és alapkövetelmény a pozitív elsődleges költségvetési egyenleg, azaz deficites elsődleges egyenleg beterjesztését nem támogathatja a létrehozandó Költségvetési Hivatal. Tátrai Miklós szerint a 2010-es költségvetést már az új szabályok és a Költségvetési Hivatal jóváhagyásával kell megalkotni.

Főállású parlamenti képviselőket javasol Gyurcsány

Többek között a főállású parlamenti képviselői státus megteremtése szerepel abban a hétpontos javaslatcsomagban, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentett be az elmúlt hetekben nyilvánosságra került botrányokhoz hasonló ügyek megelőzése érdekében. A miniszterelnök szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvényre tett javaslatot, ezenkívül megszüntetné a pártok ifjúsági szervezeteinek felemás helyzetét, nem engedélyezne állami támogatást a pártpolitikában részt vevő civil szervezeteknek, szigorú összeférhetetlenségi törvényt javasol a pályázatok elbírálása esetében, a magasabb beosztású köztisztviselők számára pedig kötelezővé tenné a vagyonosodási vizsgálatot, illetve átlátható és ellenőrizhető képviselői jövedelmeket írna elő. A vonatkozó törvényjavaslatokat két héten belül az országgyűlés elé terjeszti a kormány.

Mit kezd a hatalmas információtömeggel a cégóriás?

Ahogy egyre bővül a legnagyobb keresőprogramhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások köre, úgy válik egyre hasznosabbá a Google. A folyamat azonban kétirányú - a vállalat kezében egyre több személyes adat halmozódik fel. Egyelőre nem világos, mit kezd ezzel a hatalmas információtömeggel a cégóriás.

Pályakezdőknek a Deloitte a legjobb munkahely az USA-ban

Élre törtek a nagy könyvelőcégek a legjobb kezdő munkahelyeket listázó összeállításban - derül ki a Business Week magazin összeállításából. Eszerint a legjobb munkahely egy pályakezdő számára a Deloitte & Touche, a dobogóra pedig a PricewaterhouseCoopers (PwC) és az Ernst & Young (E&Y) fért még fel. Az iparág negyedik "nagyja", a KPMG a tizenegyedik lett, de még ez a cég is négy helyett javított tavalyi pozícióján. Az elemzés végzős egyetemi hallgatók, munkaközvetítők és vállalatok körében egyaránt elvégzett felméréseken alapul, a kialakult sorrend pedig jelentősen megváltozott 2006-hoz képest. Tavaly ugyanis még a Walt Disney állt az élen, amelyet a Lockheed Martin követett - az idén a hetedik, illetve a kilencedik helyre volt jó a két vállalat. Az elemzés szerint a könyvelőcégek többé nem számítanak unalmas, "szürkeöltönyös" munkahelynek, elsősorban annak köszönhetően, hogy elsőként ismerték fel az új generáció igényeit. A pályakezdők elsősorban az úgynevezett Y-generáció (az 1982 után születettek) tagjaiból kerülnek ki: ők egyrészt a korábbinál nagyobb beleszólást akarnak a cég ügyeibe, másrészt lényegesen másképpen viszonyulnak a technika adta lehetőségekhez, mint szüleik nemzedéke. A PwC például külön hangsúlyt fordít arra, hogy a pályakezdők kellő mértékű visszajelzést kapjanak a fejlődésükkel kapcsolatban, az Ernst & Young pedig a népszerű Facebook nevű internetes közösségi oldalt is felhasználja a leendő és tényleges dolgozók közti kommunikációhoz. Ha nem biztosítunk olyan környezetet, ahol a fiatalok a legjobbat hozhatják ki magukból, egyszerűen továbbállnak - állítja Dan Black, az E&Y toborzásért felelős igazgatója. Nem mindenkit ragadott el ugyanakkor ennyire a kordivat, ezt a véleményt pedig leginkább a Courtney Anderson & Associates tanácsadó cég vezetője foglalja össze: "Nem érdekel milyen zseniális vagy, ha kezdő vagy, nem te fogsz irányítani." Ez a hozzáállás nem jellemző a tanácsadó cégekre: a Business Week szerint szinte jobban keresik az Y-generáció kegyeit, mint fordítva. A Deloitte-nak például ötvenezer új alkalmazottra van szüksége a következő öt évben; az amerikai egyetemeken könyvvizsgálói ismeretekkel diplomázók száma pedig 29 százalékkal nőtt 2002 óta, a könyvelőcégeknek pedig egyre erősebb konkurenciával kell számolniuk a bankok és egyéb nagyvállalatok részéről. Az egyik legmenőbb munkahelynek számító Google is előrelépett, immár az ötödik a listán - az informatikai cégek közül még a Microsoft és az Intel szerepel az első ötvenben. A Google ugyanakkor azon kevés cégek egyike, amelyek esetében - adat híján - nem közöl átlagos kezdőfizetést az összeállítás. A bérek látványosan emelkedtek: tavaly még csak kilenc vállalat kínált legalább évi ötvenötezer dollárt a top 50-ből, az idén számuk megduplázódott. A Microsoftnál például évi hetvenezer dollárról indul a pályakezdő, ehhez további bónuszok adódnak hozzá. Sokat számítanak a munkakörülmények is: könyvelőcégek a rendkívül jó fizetés mellett például számos négynapos nyári hétvégét (E&Y), nyáron péntek délután háromkor végződő munkahetet (KPMG) vagy extra 11 napos céges szintű szabadságot (PwC) kínálnak. A Googleplex kényelme az ingyenes ebédlővel, masszázzsal és egyéb szolgáltatásokkal szintén vonzó a pályakezdők számára.