Plankó Gergely

A HIV-gyorstesztet és a Nintendót is díjazta a The Economist

A The Economist minden évben nyolc kategóriában oszt ki díjakat az innováció területén. A befolyásos konzervatív brit hetilap elismerését telekommunikáció kategóriában idén a BlackBerry kifejlesztője, Mike Lazaridis kapta. A wireless internetezésre alkalmas mobilkészülék első példánya 1999-ben készült el a kanadai Research in Motion vállalatnál, a népszerűség-robbanás azonban csak az utóbbi időben következett be - felhasználóinak száma mára meghaladja a 11 milliót. Biotechnológiában Hermes Chan, a MedMira és Abdullah Kirumira, a BioMedica Diagnostics kutatói közösen kaptak díjat a HIV-gyorsteszt feltalálásáért. Felmérések szerint a HIV-tesztre jelentkezők harmada nem megy vissza az eredményért, melyre akár heteket is kell várni - az új módszernek köszönhetően azonban ez csupán három percet vesz igénybe. A led égők továbbfejlesztéséért kapta az energiatudományi elismerést George Craford, a Philips Lumileds és Roland Haitz, a Hewlett-Packard munkatársa. A két kutató a közlekedési lámpák és a háztartási világítás területén kezdte el alkalmazni a ledeket, melyek lényegesen energiatakarékosabbak, mint a hagyományos égők. Szociális és közgazdasági innováció kategóriában Mo Ibrahimot, a CelTel alapítóját díjazták idén, a mobiltelefónia afrikai terjesztéséért. A lap szerint a vállalat bebizonyította, hogy Afrikában nem csak olaj- és bányatársaságok képesek dollármilliárdos üzletágat működtetni. Az üzleti innovációs díjat N. R. Narayana Murthy indiai informatikus - a "negyvenmilliárd dolláros indiai informatikaipar úttörője" -, az Infosys vezetője kapta. Az Economist a fogyasztási javak innovátorait is rangsorolta - 2007-ben ebben a kategóriában Shigeru Myamoto, a Nintendo vezetője végzett az élen, mert a Donkey Kong, a Zelda és a Mario játékokkal, majd a Nintendo Wii-vel megreformálta az egész szórakoztatóipart. Létezik egy megkötések nélküli kategória is, ebben a Stuart Parkin, Peter Grünberg, Albert Fert hármas kapta az elismerést az informatikában felhasználható kvantummechanikai felfedezésért, amely egyebek mellett a merevlemezek tárolókapacitását tette hatékonyabbá és relatíve olcsóbbá, így hozzájárult például az iPod létrehozásához. A legjobb vállalati szintű innováció díját a Procter & Gamble kapta a cégnél működő Connect+Develop programért, amelynek célja a vállalaton kívülről származó ötletek beépítése.

Egyelőre az adaptáció dominál az innovációban

A Közép-magyarországi Régió erőssége a biotechnológia, és rendszeresen tarol az uniós pályázatokon is, az újítások azonban legtöbbször külföldön már bevált technológiák átvételén alapulnak. A távlati cél, hogy Budapest Délkelet-Európa kreatív központjává váljon.

Vállalkozások bevonásával valósulnak meg a nagy ívű egyetemi fejlesztési projektek

Innovációs díjat kapott a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kémikusaiból, fizikusaiból és orvosaiból álló konzorcium, amely újfajta műanyagok létrehozásán dolgozik. Kutatásaik eredményeként a jelenleg használtaknál jobb tulajdonságú anyagokat állítottak elő, amelyek potenciálisan széles körben alkalmazhatók, például orvosi protézisek vagy biztonságosabb, égésgátolt műanyagok előállításához - befektetőt mégsem könnyű találni. A kutatási eredményeket a két egyetem közös szabadalmi bejelentéssel kívánja oltalom alá helyezni.

Fogyasztási szokások

Minél magasabb egy háztartás kiadásain belül az élelmiszerköltések aránya, annál inkább tekinthető szegénynek - kétötöd feletti arány esetén már szegény háztartásról beszélünk. Magyarországon az átlag 36 százalék a Tárki Feketén - Fehéren című jelentése alapján (a legutóbbi kiadás 2005-ben készült, legközelebb jövő tavasszal jelenik meg a kiadvány), mely a legnagyobb tétel a költségeken belül. Második helyen a lakhatási kiadások szerepelnek 23 százalékkal. Az élelmiszerárak 1,4 százalékos növekedése így a legérzékenyebben azt a réteget érinti, amely jövedelmének több mint 40 százalékát költi erre a célra - közülük 40 százalék legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mutató alapján szegénynek tituláltak közül számottevő az alkalmazottak aránya, az e csoportba tartozó aktív háztartásfők túlnyomó többsége pedig fizikai munkát végez. Érdekes, hogy a fogyasztási szerkezet nem alakul át párhuzamosan a jövedelem növekedésével - vagyis a mutató nemcsak szegénységet, hanem fogyasztási kultúrát is mér. Feltehető, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, fizikai munkát végző háztartásfők háztartásainak körében a jövedelem növekedése a fogyasztás növekedését, de szerkezetének közel változatlanságát vonja maga után. A háztartások egyébként átlagosan az egy hónapra eső jövedelmük 94 százalékát költik el, ez az arány a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a legalacsonyabb, az inaktívak körében ugyanakkor gyakran túlköltés figyelhető meg.

Négymilliárd juthat a Pest megyei járóbeteg-ellátóknak

Az alap-, illetve emelt szintű járóbeteg-szakellátás fejlesztésére írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Pest megyei egészségügyi intézmények számára. A keret négymilliárd forint, ebből olyan alapszintű járóbeteg-szakellátók támogathatóak, amelyek jelenleg is rendelkeznek legalább heti 70 szakorvosi óra kapacitással és 15 ezer embert látnak el, vagy olyan emelt szintűek, amelyek aktív fekvőbeteg-ellátást nem biztosítanak, az ellátottak száma pedig meghaladja a 40 ezret. Pályázhatnak helyi önkormányzati költségvetési szervek, közös fenntartásra létrejött önkormányzati fejlesztési társulások és önkormányzati társulások által létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben a helyhatóságok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek. Nem indulhatnak ugyanakkor más gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. Fontos kitétel, hogy egy kistérségből csak egy intézmény - értelemszerűen a legmagasabb pontszámot elérő - támogatható. A pályázók 400-800 millió forintot, megyei jogú város önkormányzata esetén legfeljebb 1,5 milliárd forintot nyerhetnek el. A támogatás építésre (a meglévő szakrendelő bővítésére, illetve új építésére, ha a meglévő életveszélyes állapotban van), eszközbeszerzésre (például diagnosztikai, vérvételhez szükséges, rehabilitációs vagy informatikai eszközökre), a nyilvánosság tájékoztatására és az adminisztratív feladatok ellátására fordítható. A pályázatokat 2008. január 2.-március 31. között lehet benyújtani.

A szabályok lazulhatnak - a petárda tilos marad

Akár szilveszter előtt is hatályba léphet a pirotechnikai eszközök használatáról és forgalmazásáról szóló jogszabály módosítása, amely lazítana az eddigi szigorú szabályokon. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) által előkészített kormányrendelet szerint az érvényben lévő szabályozás néhány terméket leszámítva semmilyen pirotechnikai eszköz árusítását nem engedi meg, ez pedig sem a fogyasztóknak, sem a forgalmazóknak nem érdeke. A 2003-ban született és 2006-ban módosított kormányrendelet három veszélyességi osztályba sorolta a pirotechnikai eszközöket. Ezt a besorolást oldaná fel a jogszabály, az új kategóriák azonban egyelőre nem ismertek. A még hatálybalépésre váró módosítás ugyanakkor biztonsági kérdésekről is szól, rendelkezik többek között átmeneti tárolásról, bizonyos esetekben tűzriadóterv készítéséről, illetve tűzoltó készülék használatáról. A szilveszteri "klasszikus", a petárda forgalmazása pedig továbbra is tilos - a feketepiacon persze változatlanul jelentős a kereslet a termék iránt. A petárdák feketepiaci ára 10 forint körül van, a legálisan kapható pirotechnikai eszközöké ugyanakkor széles skálán, néhány száz és több tízezer forint között mozog - tudtuk meg Lőrincz Lászlótól, a Magyar Pirotechnikai Társaság elnökétől. A pirotechnikai eszközök teljes piacának mintegy 40 százalékát adja a petárdaforgalom. A legnépszerűbb legálisan kapható termékek a rakéták, melyek ára száz és tízezer forint között változik - mondta lapunknak Lőrincz László. A szilveszteréjszaka jellegzetes hanghatásaihoz "elengedhetetlenül" szükséges eszközök beszerzéséről szóló rendeléseket már hónapok óta leadták a gyártók - tavaly a beszerzések összértéke 500 ezer dollár (86,5 millió forint) volt.

Felesküdött, Kákosy Csaba az új gazdasági miniszter

Letette az esküt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) új vezetője Kákosy Csaba (képünkön), aki Kóka Jánost váltja a poszton. Kákosy 2004 decembere óta a tárca kabinetfőnökeként dolgozott, és elődje javasolta a miniszteri tisztség betöltésére. Kóka júliusban jelentette be: az év végéig lemond a posztról, hogy teljes figyelmét pártelnöki funkciójának szentelhesse. Az SZDSZ-tagság ellenszavazat nélkül fogadta el Kákosyt, annak ellenére, hogy az új miniszter nem tagja a pártnak. A 38 éves, jogász végzettségű miniszter korábban a CIB Banknál és a Magyar Nemzeti Bank párizsi kihelyezett képviselőjeként is dolgozott. Programjában a MÁV reformja, a Volán privatizálása, a Netrekész és a Digitális írástudás program szerepel.

Bajnai aggódik néhány kiemelt projekt miatt

A közlekedési fejlesztések jelentik a kormány által szerdán elfogadott kiemelt projektek legnagyobb tételét, a 36 projektre összesen 67 milliárd forint az igényelt támogatás - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Ezek közé tartozik többek között a Margit híd felújítása és a kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése, a csepeli gerincút kiépítése, a rákoskeresztúri autóbusz-folyosó kialakítása, az Ormánság közúthálózatának, valamint Záhony infrastruktúrájának fejlesztése. Utóbbi Európa keleti kapuja lehet Bajnai szerint a kínai és orosz árukereskedelem számára, így ha a kapcsolódó gazdaságdiplomáciai tárgyalások eredményre vezetnek, további jelentős fejlesztéseket tervez a kormány a térségben. A közigazgatás megújításának 13 projektjére 31 milliárd forint jut, ide tartozik egyebek mellett az E-közigazgatási Tudásportál, a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése vagy a földhivatali adatok elektronikus nonstop szolgáltató rendszere. A turisztikai kiemelt projektek két téma köré szerveződnek: a "királyi városok" (például a pannonhalmi főapátság és a monostori erőd) 12,7 milliárd forinton, a gyógyfürdők pedig (többek között Újszeged, Bük, Hévíz, Zalakaros) 11,8 milliárd forinton osztoznak. A közép-magyarországi régió három kórházfejlesztési projektje is a kiemeltek között kapott helyet: összesen 8,3 milliárd forint jut a Szent Imre Kórház és az Uzsoki utcai Kórház rekonstrukciójára (mindkét esetben a második ütemre), valamint a régió mentésirányítási rendszerére. A fennmaradó 4,2 milliárd forintot egyetlen kategóriába sem sorolható projektek kapják, például a Magyar Géniusz Integrált Tehetségkutató Program. Az egyes projektek támogatása egyelőre nem nyilvános, mivel ezek költségeit minden esetben igyekeznek lejjebb faragni a szerződéskötésig - mondta Bajnai.

Kiemelt projektek: Margit híd, Szent Imre kórház, csepeli gerincút és a többiek

A kormány által tegnap elfogadott, összesen 135 milliárd forint értékű 71 kiemelt projekt részleteit ismertette mai tájékoztatóján Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter.