Plankó Gergely

Elmarad az április elsejei gázáremelés

Bár a Magyar Energia Hivatal (MEH) a második negyedévre 13 százalékos lakossági gázáremelést javasolt, mégsem fizetnek többet a fogyasztók április elsejétől - erősítette meg a Népszabadság értesülését Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szóvivője az MTI-Ecónak. Az olaj hordónkénti ára immár tartósan 100 dollár körül mozog, és a forint is gyengült a dollárhoz képest, emiatt az E.On Földgáz számára az utóbbi negyedévben 20 százalékkal nőtt az orosz Gazpromnak fizetendő ár - a közigazgatási egyeztetésén mégis elbukott a Magyar Energia Hivatal javaslata. A lakossági gázáremelést egy hónappal annak életbe lépése előtt kell bejelenteni, vagyis az április elsejei drágulás esetében a bejelentés a március 9-ei népszavazás előtt lett volna esedékes. A gázár további alakulásával kapcsolatban Ábrahám Gergely nem kívánt nyilatkozni.

Sólyom aláírta az egészségbiztosítási törvényt

Aláírta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-Ecóval. Sólyom László a törvény december 17-i elfogadása után megfontolásra visszaküldte a jogszabályt az országgyűlésnek, amely a február 11-ei újratárgyalást követően elfogadta azt. A köztársasági elnök decemberben megfogalmazott ellenvetései mind a jogszabály meghozatalának módját, mind tartalmát illetően továbbra is fennállnak, azonban az alkotmány szerint köteles a törvényt aláírni és kihirdetni - áll a KEH közleményében. A törvény értelmében a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít - négyet a fővárosban és Pest megyében, tizennyolcat a többi megyében. Az elfogadott jogszabály szerint a pénztárak 2009. február 1-jén állnak fel, működésüket április 1-jén kezdik meg. A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja.

Budapest 512 milliárdot költhet az idén

A fővárosi költségvetés tervezett idei hiánya 11 milliárd forint, a teljes büdzsé 512 milliárd forint - adta hírül az MTI-Eco. Közlekedésre 111 milliárd forint jut - ebből 74 milliárd a négyes metró építésére -, beruházásokra 201 milliárdot, felújításokra 20 milliárdot, adósságtörlesztésre 24 milliárd forintot költ a főváros. A költségvetés 52 százalékát a működési költségek teszik ki a tervezet szerint, amelyről várhatóan február végén dönt a Fővárosi Közgyűlés. A bevételek között 20 milliárd forintos részvényeladási és 3 milliárd forintos osztalékbevétel is szerepel. Az idén 4 milliárd forintos általános tartalékkal tervezett büdzsében a tavalyi pénzmaradvány 20 milliárd forint. A tömegközlekedés támogatására 32 milliárd forint, a BKV normatív támogatására 9,7 milliárd forint szerepel a javaslatban. Városüzemeltetésre 10,4 milliárd forintot terveztek, ezen belül 4,6 milliárd forintot köztisztaságra. Az útfelújítási keret 8,9 milliárd forint, ebből 2,9 milliárd a múlt évről áthúzódó forrás. 2007-ben 81 százalékban teljesült a fővárosi önkormányzat 452 milliárd forintos bevételi és 75 százalékban a 415 milliárd forintos kiadási terve.

Egymilliárdos csalási kísérletet leplezett le a MAG és az NFÜ

Nagyszabású, 970 millió forintos csalási kísérlet nyomaira bukkantak a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ellenőrei a miko- és kisvállalkozások számára kiírt uniós pályázatok kapcsán - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A csalási kísérletben 141, az ország különféle részein működő vállalkozás vett részt, amelyek mindegyike egy pályázatíró céghez volt köthető. A pályázatíró cég háromfős családi vállalkozás - ennél többet a nyomozás érdekében nem árult el a miniszter, mivel február 13-án megtette a feljelentést a VPOP-nál. A cég már a honlapján közzétett ajánlatai alapján is gyanút keltett - többek között "biztos pályázati pénzeket" garantált. Ennél gyanúsabb volt azonban, hogy a 141 cég (amelyek között volt fogorvos, étkeztető és zöldséges is) szinte mindegyike esetében ugyanaz a három fő szerepelt hitelesítő tanúként, és a vállalkozások jelentős részét ugyanarra a telephelyre jelentették be, amely egy megyei jogú város külvárosában található elhanyagolt lakóház (egyben az említett pályázatíró cég telephelye is). A pályázók gazdasági mutatói nem indokolták a projektek méreteit, és sokszor tevékenységüknek sem felelt meg a tervezett beruházás. A pályázatokban felülértékelt, hamis árajánlatok szerepeltek, jellemzően informatikai eszközök beszerzésére (például a piacon 110 ezer forintért kapható vonalkódos nyomtatóért 670 ezer forintos ajánlat, vagy 760 ezer forintért beszerezhető multifunkciós nyomtatóért 2 millió 480 ezer forintos ajánlat). Bajnai Gordon szerint a következő lépés a hamis számlák legyártása lett volna, erre azonban már nem kerülhetett sor. Amikor a MAG értesítette az érintett vállalkozásokat a helyszíni ellenőrzésről, egyszerre mind a harmincnyolc visszalépett a pályázattól. A kisvállalkozások szinte mindegyike a GOP 2.1.1/A pályázatra jelentkezett, amely bizonyos kritériumok teljesülése esetén automatikusan elnyerhető pénzt biztosít, 1 és 10 millió forint között.

Egymilliárdos csalásra bukkantak

Csalási kísérlet nyomára bukkantak a hatóságok a fejlesztési pályázatok között.

Olcsó cd-t vásárol a magyar

Mind kevesebben vesznek zenei cd-t, ezért a kiadók már a MeH-nél lobbiznak az illegális letöltések szabályozásáért. Az online értékesítésben még várat magára az áttörés.

Olcsó lemezt vásárol a magyar zenehallgató

Tovább tart a műsoros zenei cd-lemezek mélyrepülése: tavaly értékben hét százalékkal esett vissza a forgalom, úgy, hogy közben a darabszámot tekintve növekedett az eladás. A trend mögött nemcsak az illegális letöltési csatornák állnak, a fogyasztók előszeretettel veszik az olcsó, ezer-kétezer forintos kiadványokat.

Éjfélkor megnyíltak a schengeni határok

December 21-én nulla órától Magyarország a schengeni övezet tagja, vagyis megszűnt az ellenőrzés az osztrák, a szlovén és a szlovák határon, amelyek együttes hossza 1100 kilométer (ez éppen a teljes, 2200 kilométeres magyar határszakasz fele). A határnyitás több mint ötven határátkelőt érint - Hegyeshalomnál pontban éjfélkor bontották el az összes sorompót, így nyitották meg jelképesen az Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába vezető határokat. A többi átkelőt folyamatosan bontják, később pedig az ott felállított bódék is eltűnnek vagy más funkciót kapnak. Az országhatáron ugyan ellenőrzés nélkül is át lehet menni, a személyi igazolványra azonban a felnőtt állampolgárok esetében szükség van külföldön, a 14 év alattiak pedig továbbra is kötelesek az útlevelüket maguknál tartani. A későbbiekben alkalomszerűen sor kerülhet a határellenőrzés visszaállítására - Ausztria a jövő évi foci-Eb idején a hírek szerint élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Veres: Nem rossz ötlet

Figyelemre méltónak tartja Veres János a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) által javasolt áfaváltoztatásokat és az adókedvezmények szűkítését is. Ugyanakkor jelezte, hogy a mértékekben véleménykülönbség van a PM és a GVK között. A munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentését túlzottnak tartja a pénzügyminiszter, ám jelezte: mérséklés mindenképp lesz. Veres az áfát illető javaslatokat "reális pályaként" értékelte. A javaslatok összes bekerülési értéke a PM számításai szerint több annál, mint amekkora mozgásteret lát a tárca - mondta a miniszter. A kormánynak komolyan meg kell fontolnia mint lehetőséget, semmiképpen sem kell kapásból elvetni - fűzte hozzá, megemlítve, hogy ki kell számolni, milyen inflációs és teherátrendező hatással járna a módosítás. A GVK adókedvezmények megszüntetésére vonatkozó javaslatát a PM örömmel fogadná. Úgy látom, hogy ma egyetlen olyan adókedvezmény van, amelyet folyamatosan fenn kell tartani Magyarországon, ez a beruházási adókedvezmény - jelentette ki Veres János.