Rettegnek Kínától a brit cégek
A brit ipari cégek számára a költségcsökkentés legfőbb eszköze a gyártás külföldre telepítése, a legkedveltebb célpont pedig Kína – amelytől a legjobban félnek.
Brüsszelnek nem tetszik a görög hiánycsökkentési terv
Az Európai Bizottság megállapítása szerint Görögország nem tett megfelelő lépéseket az államháztartási hiány csökkentésére. A testület egyben állásfoglalást fogadott el a fiskális statisztika javításáról.
Életbe lépnek a Microsoft elleni szankciók
A luxemburgi EU-bíróság döntése nyomán a Microsoftnak forgalomba kell hoznia a Windows médialejátszó nélküli változatát és információkat kell közzétennie operációs rendszerének szerverkapcsolatáról.
Váratlanul javult a német Ifo-index
Nagy meglepetést okozott a német Ifo gazdaságkutató intézet által készített, hétezer vállalat vezetőinek megkérdezésén alapuló üzleti bizalmi index, amely a várt csökkenés helyett 96,2 pontra emelkedett a novemberi 94,1-ről. A Reuters előzetes elemzői konszenzusa 93,8, a Bloombergé 93,9 pont volt. A jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 93,9-ről 96, a hathavi kilátásokat tükröző részindex 94,3-ről 96,4 pontra javult. Az elemzők főként az eurónak a dollárral szembeni erősödése miatt várták az index romlását, Gernot Nerb, az Ifo vezető közgazdásza azonban elmondta, hogy a cégek exporttal kapcsolatos várakozásai alig kedvezőtlenebbek, mint novemberben, s ezt kompenzálni tudta a belső kereslet élénkülése. Nagyban közrejátszott a javulásban az olajárnak az elmúlt hetekben bekövetkezett látványos csökkenése is. Kedvezőtlen fejlemény ugyanakkor, hogy a feldolgozóipari vállalatok karcsúsítása tovább folyik. Az index nyilvánosságra hozatala után az euró fél százalékkal, 1,3304 dollárra erősödött. Az árfolyam alakulásával kapcsolatban Nerb úgy vélekedett, hogy ha az euró tovább izmosodik, akkor az Európai Központi Banknak (ECB) intervencióhoz kell folyamodnia, ám pillanatnyilag nincs szükség erre, mert a felértékelődés csak csekély mértékben rontja a vállalatok exportpozícióit.
Kevesli a VA Tech a Siemens ajánlatát
Az osztrák VA Technologie AG igazgatótanácsa nem tartja megfelelőnek a német Siemens AG által a vállalatra tett, részvényenként 55 eurós ajánlat értékét. A Siemens novemberben a VA Tech legnagyobb tulajdonosává vált, amikor megvásárolta Mirko Kovats befektető 16,5 százalékos pakettjét, majd a minap ajánlatot tett a többi részvényre, így az osztrák állami vagyonalap, az ÖIAG tulajdonában lévő 14,7 százalékos csomagra is. A VA Tech igazgatótanácsa a JP Morgan befektetési bank és az Ernst & Young könyvvizsgáló cég szakvéleményére is támaszkodva magasabb vételárat tartana indokoltnak, mivel az árfolyam 57 és 58 euró között mozog azóta, hogy a Siemens még a múlt hónap elején hivatalosan bejelentette felvásárlási szándékát. A vezetés ugyanakkor közölte, hogy semleges álláspontra helyezkedik. Az ÖIAG reálisnak tartja az árat, arra hivatkozva, hogy augusztusban, amikor a Siemens először jelezte érdeklődését a VA Tech iránt, az árfolyam még alacsonyabb volt. A részvényeseknek február 9-éig kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e az ajánlatot, amely 843 millió euróra értékeli a céget.
Felszállás előtt a légi közlekedés
Idén ismét veszteséges lesz a világ légi közlekedése, ám a következő években a forgalom erősödése mellett már az eredmény is pozitív lehet – derül ki a 270 légitársaságot tömörítő Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) jelentéséből. A szervezet ez év közepén hárommilliárd dollár veszteséget prognosztizált ez évre, most azonban már 4,8–5 milliárdot vár. Ezzel a 2001-től 2004-ig tartó időszak kumulált vesztesége elérheti a 35 milliárd dollárt – közölte Giovanni Bisignani, az IATA vezérigazgatója. Az idei veszteséget döntően a szektorban a második legnagyobb költségtényezőt jelentő üzemanyag drágulása okozza, de hozzájárul az is, hogy a hagyományos légitársaságok áraik csökkentésével reagálnak a fapados cégek offenzívájára, főként Európában. Az ágazat lejtmenete a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkal kezdődött, folytatódott a gazdasági visszaeséssel, majd az iraki háborúval és az ázsiai SARS-járvánnyal. Ezek hatását csak fokozta az olajár-emelkedés, amelyet Bisignani az apokalipszis ötödik lovasának nevezett. Az 1993-tól 2003-ig tartó időszakban az olaj hordónkénti átlagára 21 dollár volt; a még 2002-ben is csak 25 dolláros árhoz képest is különösen brutális az idei 40 dollár. A drágulás bizonyos szempontból üdvös is, hiszen arra késztette a légitársaságokat, hogy egyéb területeken leszorítsák költségeiket. Ha jövőre 34 dollárra süllyedne az olajár, az már elég volna ahhoz, hogy az ágazat 1,2 milliárd dolláros nyereséggel zárjon – állítja az IATA –, míg 40 dollár körüli ár esetén az ideivel azonos veszteség várható. A szervezet középtávú előrejelzése azt tartalmazza, hogy 2008-ig évi hat százalék körüli mértékben nő mind a személy-, mind a teherforgalom, ezen belül a globális átlagot meghaladó növekedésre lehet számítani az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
Lassult a bérnövekedés az eurózónában
A második negyedévi 2,2 százalék után a harmadikban csak 2 százalékkal emelkedtek az egy munkaórára eső bérköltségek az euróövezetben éves összehasonlításban – jelentette az Eurostat. Az adat 0,1 százalékponttal alacsonyabb az elemzői konszenzusnál. A viszonylag alacsony emelkedés eloszlathatja az Európai Központi Bank aggodalmát, hogy az olajár növekedsée nyomán a munkavállalók magasabb béreket fognak követelni, ami aztán az infláció megugrását vonná maga után. A bérköltségek alakulása azért is kedvező, mert javíthatja az eurózóna vállalatainak versenyképességét és beruházási kedvét. A legkisebb, 0,9 százalékos emelkedést Németországban regisztrálták, ezt követi Olaszország 1,1 százalékkal. Az Európai Unióban 2,8 százalékkal nőttek a bérköltségek, ez szintén lassabb a második negyedévi 2,4 százaléknál.
Nem változtak a lengyel kamatok
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa tegnap változatlanul hagyta a kamatokat, így az irányadó, tizennégy napos repokamat továbbra is 6,50 százalék, a diszkontráta 7,00, a napi betéti kamat 5,00 százalék. A tanács döntése megfelelt a várakozásoknak, így a piac lényegében nem reagált a döntésre. Jóllehet a tizenkét havi infláció novemberben 4,5 százalék volt, azaz magasabb a jegybank 2,5 plusz-mínusz 1 százalékos célsávjának felső szélénél, elemzők a zloty erőssége miatt biztosra vették, hogy a jegybank nem szigorít: a májusi EU-csatlakozás óta a fizetőeszköz 14 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Ebben közrejátszott az is, hogy a jegybank a nyáron három lépésben 125 bázisponttal emelte a kamatokat. A tegnapi döntést alátámasztja, hogy bár az infláció magasabb a kívánatosnál, a bérköltségek emelkedése jóval kisebb, novemberben csupán 2,7 százalék volt éves összehasonlításban. Elemzők szerint a kamatok már nem emelkednek tovább, sőt a jövő év második felében monetáris enyhítésre lehet számítani a várható dezinfláció miatt.
Texasban jelentett csődöt a Jukosz
Egy texasi csődbíróságon fizetésképtelenséget jelentett az orosz Jukosz olajtársaság, hogy így próbálja megakadályozni fő termelőegységének vasárnapra meghirdetett elárverezését.
Lépjetek olajra!
A Financial Timesban egész oldalas fizetett hirdetésben perrel fenyeget mindenkit az orosz Menatep csoport, a Jukosz olajvállalat fő tulajdonosa, aki akár részvényeket, akár termékeket vásárol legnagyobb termelő egységétől, a Juganszknyeftyegazból. A Juganszkot az orosz állam a cég adótartozásának fejében elárverezi, a legesélyesebb vevő az állami Gazprom. A tulajdonosok törvénytelennek és az emberi jogokat is sértőnek minősítették az egész eljárást. A Bloomberg szerint a térség valamennyi olajtársaságát, így köztük a legnagyobb Mol-t is fenyegetheti egy ilyen per, hiszen mindegyikük a Jukosztól veszi az általuk feldolgozott nyersolaj többségét.
