Az Európai Bizottság tegnap úgy ítélte meg, hogy Görögország sem idén, sem jövőre nem tesz eleget az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó elvárásnak. Az idei fiskális politika a megszorítási ígéretekkel ellentétben expanzív, a 2005-re bejelentett költségvetési intézkedések pedig nem elegendők ahhoz, hogy az államháztartási deficit a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkenjen. A bizottság ezért további lépéseket tart szükségesnek a hiány leszorítása végett.
A bizottság még májusban hét ország – Görögország, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Ciprus és Málta – ellen kezdeményezett eljárást a túl magas áht-hiány miatt, majd az EU-kormányfőkből álló Európai Tanács júliusban ajánlást bocsátott ki ezen országok számára a deficit csökkentésére. A bizottság tegnapi értékelése szerint a hét ország közül Görögország és Magyarország a november 5-ei határidőig nem tette meg a kívánatos korrekciós lépéseket, a többiek viszont teljesítették az ajánlásban foglaltakat. A csoportból Görögország az egyetlen, amely tagja a valutauniónak, így esetében a 3 százalékos deficitlimit huzamos túllépése akár büntetés kiszabását is maga után vonhatja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nemrégiben kiderült: Athén 1997-től 2003-ig – tehát a valutaunióba való belépést megelőző három évben, valamint a tagság első négy esztendejében – folyamatosan a ténylegesnél alacsonyabb deficitadatokat jelentett; az elmúlt négy évben a hiány 0,7 és 1,6 százalék közti mértékben haladta meg a 3 százalékot.
Bár a hivatalos közlemények szerint nincs összefüggés a két ügy között, nyilvánvalóan nem független a görög adatszolgáltatási mizériától, hogy a bizottság tegnap állásfoglalást fogadott el a fiskális statisztika javításáról. Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak szóló állásfoglalás legfontosabb javaslata az, hogy az Eurostat szakértői a jövőben közvetlenül az egyes tagállamokban ellenőrizhessék az államháztartási kiadások és bevételek alakulását. A jelenlegi uniós jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. A bizottság szeretné azt is elérni, hogy az adatok hitelességét vizsgáló küldöttségek helyi és más tagállamokból hívott szakértők segítségét is igénybe vehessék. Végül szükséges volna etikai kódexet vagy direktívát kidolgozni annak érdekében, hogy erősödjön az országos statisztikai intézmények függetlensége és elszámoltathatósága.
Papp Zoltán