A német gazdasági minisztérium intézkedéseket fontolgat annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott közép-európai országokból törvénytelen úton érkező olcsó munkaerő kiszorítsa bizonyos szektorokból a német munkavállalókat – értesült a Financial Times. A csatlakozási szerződés értelmében a régi tagok legalább két, maximum hét évig korlátozhatják a közép-európai magánszemélyek munkavállalását, ám ugyanez nem vonatkozik a vállalatokra. E lehetőséget kihasználva az új tagországokban működő cégek szolgáltatási szerződéseket kötnek német társaságokkal, s ennek révén saját alkalmazottjaikat küldik ki Németországba, akik ott hazai, tehát alacsonyabb bérért és rosszabb munkafeltételeket vállalva dolgoznak. Berlin szerint az ilyen szolgáltatási tevékenység önmagában nem ellenkezik az uniós szabályozással, csakhogy a munkaerőt exportáló – gyakran német tulajdonban lévő – cégek többsége valójában nem szolgáltatóként, hanem de facto munkaerő-közvetítő ügynökségként működik, azaz németországi álláshoz juttat olyanokat, akik az említett korlátozás miatt nem vállalhatnának ott munkát.
A jelenség eddig a német húsiparban érvényesül a legerősebben, egyes jelentések szerint a német vágóhidakon 60 ezer német alkalmazottból 26 ezer veszítette el állását az olcsó közép-európai konkurencia miatt. Markus Dieterich, az NGG élelmiszer-ipari szakszervezet szakértője e számot ugyan nem tudta megerősíteni, de elmondta, hogy sok német dolgozót bocsátanak el és helyettesítenek az ottani 11 euró körüli órabérrel szemben már 3 euróért is munkát vállaló közép-európaiakkal. Dieterich egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy ami a húsiparban zajlik, az csak a kezdet, hiszen más ágazatokban ugyanígy lehetséges tömegével alkalmazni olcsó munkaerőt. A kormány szintén attól tart, hogy a gyakorlat átterjedhet például a kórházi ápolásra, az otthoni betegellátásra és egyéb tevékenységekre.
Papp Zoltán