Papp Zoltán

Bóvlikategóriába csúsztak a GM és a Ford kötvényei

A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet a befektetésre nem ajánlott kategóriába szállította le két amerikai autógyár, a General Motors és a Ford adósságbesorolását.

Ünnepel az Allianz és a HVB

Tetemes nyereségnövekedést jelentett az első negyedévre Németország két meghatározó pénzügyi szolgáltatója, az Allianz biztosító és a HVB bank, valamint az utóbbi osztrák leányvállalata, a Bank Austria.

Még tartja magát az eurózóna szolgáltatószektora

Az előző hónaphoz képest kisebb ütemben, de tovább erősödött áprilisban az euróövezet szolgáltatási szektorának aktivitása, szemben a gyengülő feldolgozóiparral.

Adócsökkentést javasol a német kormány

A német szövetségi kormány tegnap elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a jelenlegi 25-ről 19 százalékra csökkentenék a társasági adó kulcsát. Az intézkedést – amelyet még márciusban helyezett kilátásba Gerhard Schröder kancellár (NAPI Gazdaság, 2005. március 18., 2. oldal) – elsősorban azzal indokolják, hogy javítani kell Németország versenyképességét a közép- és kelet-európai országokkal szemben, ahova a német cégek ma előszeretettel telepítik át tevékenységüket az alacsonyabb adók és egyéb költségek miatt. A kormány javaslata szerint az adócsökkentést bizonyos kedvezmények megszüntetése vagy szűkítése útján finanszíroznák, így például korlátoznák a vállalatok lehetőségét arra, hogy adóköteles eredményükből levonják a korábbi évek veszteségeit. A törvényhozás felsőházában többségben lévő – s ily módon az adótörvényeket megvétózni képes – ellenzék szerint azonban a szóban forgó intézkedések csak a társasági adó 3 százalékpontos csökkentéséből származó bevételkiesést ellensúlyozzák. Bár a törvénytervezetben nem esik róla szó, Hans Eichel pénzügyminiszter lehetségesnek tartja, hogy végül az osztalékadóra vonatkozó módosítása lesz a megoldás: jelenleg az osztalékjövedelem 50 százaléka adóköteles, a lebegtetett elképzelés szerint ezt a hányadot emelnék.

HVB-ADATOK

(millió euró) 2004. I. n.év* 2005. I. n.év Nettó kamatbevétel 1286 1404 Kockázati tartalék 480 323 Nettó jutalékbevétel 701 757 Saját számlás kereskedés nyeresége 265 322 Működési költségek 1542 1600 Üzemi eredmény 299 548 Adózás előtti eredmény 206 565 Adózott eredmény 56 336 *a HVB az összehasonlíthatóság kedvéért az ez év elején bevezetett nemzetközi pénzügyi jelentési normák (IFRS) szerint módosította a tavalyi első negyedévi számokat Forrás: Dow Jones

Nőtt a munkanélküliség az eurózónában

Márciusban 8,9 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya az eurózónában az Eurostat jelentése szerint, ami 12,8 millió állástalant jelent. Az unió statisztikai hivatala a februárra korábban kiadott 8,9 százalékos adatot 8,8 százalékra módosította. A zóna két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban egyaránt 9,8 százalékos volt a munkanélküliség, a legmagasabb értéket Spanyolországban (10,2 százalék), a legalacsonyabbat Írországban (4,2), Luxemburgban (4,5) és Ausztriában (4,6) regisztrálták. Az EU 25 tagállamában az átlagos munkanélküliség változatlan szinten, 8,9 százalékon áll. A közeljövőben nem várható a trend megfordulása: a beszerzési menedzserek megkérdezésén alapuló, hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint áprilisban további elbocsátások várhatók, mi több, a leépítések üteme 19 hónapja nem volt olyan gyors, mint most. Összehasonlításképpen: a munkanélküliek aránya az USA-ban 5,2, Japánban pedig 4,5 százalék. A magas munkanélküliség miatt továbbra is valószínűtlen, hogy újra megerősödik a lakosság rég megcsappant vásárlókedve, holott ez elengedhetetlen feltétele lenne annak, hogy az eurózóna gyengélkedő gazdasága erőre kapjon. A helyzetet súlyosbítja a magas olajár is; az energia márciusban az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal drágult az eurózónában. A gyenge gazdaság nem csupán az egyre erősödő nemzetközi verseny, de az öregedő társadalom kihívásának sem képes megfelelni: az Európai Bizottság szerint a jelenlegi szociális modell fenntartásához a 2005-re prognosztizált 1,6 százalékos GDP-növekedés kétszeresére lenne szükség.

Blairnek áll a zászló a brit választásokon

Nem kell különösebben aggódnia a holnap sorra kerülő parlamenti választások előtt Tony Blair brit miniszterelnöknek, a közvélemény-kutatások tanúsága szerint ugyanis az elmúlt két alkalomhoz hasonlóan ezúttal is a Munkáspárt győzelme várható. A Mori intézet felmérése szerint a Labour a szavazatok 40 százalékára számíthat, míg a Michael Howard vezette Konzervatív Párt kénytelen lesz 32 százalékkal beérni. Az 1997 óta hivatalban lévő Blair népszerűségét erősen megtépázta az iraki háborúban való brit szerepvállalás, ám a gazdaság helyzete így is viszonylag kényelmes győzelmet biztosít az ő és pártja számára. A bruttó hazai termék (GDP) 31 negyedéve folyamatosan bővül, idén 3-3,5 százalékos gyarapodás várható – mintegy kétszerese az eurózóna vonatkozásában prognosztizált 1,6 százaléknak –, a munkanélküliség csupán 4,8 százalék (ami viszont alig több mint fele a 8,9 százalékos valutauniós rátának), s 1997-től mostanáig a jegybanki alapkamat átlagosan 5,25 százalék volt, szemben a megelőző 18 évi konzervatív kormányzás időszakának 10,5 százalékos átlagával – írta a Bloomberg. Felmérések mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy a vállalatvezetők zöme Howardot látná szívesebben a kormányfői tisztségben. Bár Blair bejelentette, hogy a személyi jövedelemadó legmagasabb, 40 százalékos kulcsát nem emeli, ígéretét nem terjesztette ki a társasági adóra, s az üzleti vezetők attól tartanak, hogy itt emelés várható. A kormány ugyanis kénytelen többletforrásokról gondoskodni, nemcsak azért, mert az államháztartás GDP-arányos egyenlege a márciussal zárult költségvetési évben mínusz 2,9 százalék volt, szemben a 2000/01-es plusz 1,6 százalékkal, hanem azért is, mert Blair 100 milliárd fontot kíván fordítani az egészségügy és az oktatás fejlesztésére. A vállalatvezetők nem örülnek a minimálbér és a fizetett szabadság növelésére vonatkozó javaslatának sem – az érintett munkavállalók annál inkább.

Repülőrajttal kezdte az évet az Adidas

Főként a meredeken növekvő ázsiai és észak-amerikai eladásoknak köszönhetően a vártnál nagyobb nyereséggel zárta az első negyedévet az Adidas-Salomon, amely rövidesen megválik a Salomonhoz tartozó márkáktól.

Tovább csökken az olajár

Több mint egy százalékkal, 49 dollár közelébe csökkent tegnap New Yorkban a nyersolaj hordónkénti ára – Londonban zárva tartottak a piacok –, ami csaknem 16 százalékkal alacsonyabb az április eleji 58,28 dolláros rekordnál. Az elmúlt napok áresése mögött az áll, hogy a piaci szereplők várakozása szerint az amerikai, az európai és a japán gazdaságok lassulása nyomán mérséklődni fog a kereslet. Ezenkívül számos nagy ipari országban már most is megfigyelhető az üzemanyag-értékesítés csökkenése, mivel részben emiatt jelentős tartalékok halmozódtak föl. Az Egyesült Államokban tíz hete egyfolytában emelkedik a készletek nagysága, az energetikai minisztérium által a múlt héten közölt 324,4 millió hordós mennyiség 2002 májusa óta a legmagasabb. Elemzők szerint egyre kisebb annak valószínűsége, hogy a nyári hónapokban – amikor az USA-ban a szabadságok miatt hagyományosan megugrik az üzemanyag-felhasználás – a kereslet meghaladja a kínálatot. Az áralakulásban nagy szerepe van annak, hogy a világpiac 40 százalékát ellátó Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) az elmúlt időszakban jelentősen növelte kitermelését. Ahmed al-Fahd al-Szabah sejk, kuvaiti olajminiszter, aki egyben az OPEC soros elnöke, tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kartell vezetőinek március közepi tanácskozása idején a tagállamok együttes napi kitermelése – Irak nélkül – 27,7 millió hordó volt, azóta e mennyiség 29,7 millió hordóra emelkedett. Ahmed sejk beszélt arról is, hogy az ár várhatóan 45 és 55 dollár között marad hordónként, de hozzátette, hogy az OPEC 45 dollárnál alacsonyabb árat is elfogadna.