Már csak ez hiányzott – jelentette ki a Handelsblattnak Heino Elfert, a hamburgi Energie-Informationsdienst szaklap szerkesztője arra utalva, hogy Iránban az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinedzsad nyerte az elnökválasztást. A frissen megválasztott elnök már első megnyilatkozásával felborzolta az olajpiaci szereplők kedélyeit, azt hangoztatva, hogy felül kell vizsgálni a kitermelési és exportszerződéseket, mert az ágazatban nem tiszta a helyzet és erős a korrupció. Leszögezte továbbá, hogy az olajiparban – és a gazdaság más területein is – a belföldi befektetőknek kell előnyt élvezniük. Elemzők biztosra veszik, hogy Ahmadinedzsad győzelme után távozni kényszerül tisztségéből Bidzsan Szanganeh olajügyi miniszter és az Iránt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC) képviselő Hosszein Kaszempúr Ardebili, ők ugyanis mindketten a másik elnökjelöltet, a mérsékelt Akbar Hashemi Rafszandzsanit támogatták.
Irán napi négymillió hordóval a világ negyedik legnagyobb olajtermelője Szaúd-Arábia, Oroszország és az USA mögött, így a most előálló bizonytalanság újabb árfelhajtó tényezőt jelent a piacokon. New Yorkban tegnap új rekordra, 60,58 dollárra emelkedett az olaj hordónkénti ára az augusztusi határidős ügyletekben, Londonban még nem érte a 60 dollárt, de az 59,17 dollár szintén új csúcs. A hetek óta tartó drágulást elsősorban az motiválja, hogy az amerikai finomítási kapacitások szűkössége miatt a téli időszakban kínálati hiány léphet föl. Elemzők szerint a spekulatív befektetők most folyamatosan tesztelik, hogy a fogyasztók meddig hajlandók elviselni a drágulást. A folyamatot csak jelentős keresletcsökkenés törhetné meg, ennek azonban egyelőre semmi jele.
Papp Zoltán