Papp Zoltán

Kamatcsökkentés Lengyelországban

A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat, így az irányadó hétnapos intervenciós ráta 4,75, a diszkont 5,25, a lombard 6,25, a napi betéti kamat pedig 3,25 százalékra változik. A piacok számítottak a lépésre, amelynek ezért nem is volt számottevő hatása sem a zloty, sem az állampapírok árfolyamára. Az RPP legutóbb június 30-án csökkentett kamatot, az akkori 50 bázispontos mérséklés meglepetést okozott. Most viszont az elemzők biztosra vették, hogy csak 25 százalékos lesz a könnyítés, mivel a legfrissebb makroadatok – a júniusi ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom – a gazdaság élénkülésére utalnak, ami az infláció erősödésével járhat. Az RPP ezzel együtt fenntartotta korábbi álláspontját, amely szerint a további monetáris enyhítésre hajlik. Ez azt jelzi, hogy a jegybank várakozása szerint az elkövetkező másfél évben a 12 havi infláció inkább alacsonyabb, mint magasabb lesz a 2,5 százalékos célnál. Júniusban mindössze 1,4 százalék volt a ráta.

Közép-Európából él a HVB

Részint a kockázati tartalékok csökkenésének, részint közép-európai érdekeltségeit egyesítő osztrák leányvállalata, a Bank Austria Creditanstalt AG (BA-CA) jó teljesítményének köszönhetően éves összehasonlításban 9 százalékkal, 230 millió euróra növelte nettó nyereségét a HVB Group AG. Németország második legnagyobb bankja, amely egy, a jelenlegi részvényárfolyam alapján 16 milliárd eurós ügyletben rövidesen beolvad az olasz Unicredit Bankba, az egy évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebbet, 326 millió eurót különített el kockázati tartalékként, s egyúttal növelte nettó kamatbevételét. Az adózás előtti eredmény így is csak 1 százalékkal, 406 millió euróra javult. Ebből 331 millió euró, az egy évvel korábbinál 48 százalékkal több keletkezett a BA-CA-nál, amely az adózott eredményt tekintve még látványosabban teljesített: 69 százalékkal, 453 millió euróra növelte profitját. A BA-CA tizenegy közép- és kelet-európai országban van jelen a HVB-bankok anyabankjaként, Magyarországon a HVB Bank Hungary Rt. tartozik a felügyelete alá.

Nissan-motorral száguld a Renault

Éves összehasonlításban 54 százalékkal, 2,17 milliárd euróra nőtt a francia Renault SA autógyár nyeresége az első félévben, ám ebből 1,36 milliárd a japán Nissan Motor Co.-tól származott, amelyben a Renault-nak 44 százalékos érdekeltsége van. További 167 millió euróval dobta meg a nyereséget a svéd Volvo AB autóbusz- és teherautógyárban birtokolt 22 százalékos tulajdonrész, a vagyoneladások pedig 310 millió eurót hoztak a konyhára. Az elemzők által legfontosabbnak tartott mutató, az egyszeri tételek előtti üzemi eredmény 15 százalékkal, 943 millió euróra esett, amit a Renault részben a nyugat-európai piac gyengélkedésével, részben a nyersanyagok – főként az acél – drágulásával magyaráz. A társaság árbevétele 3,8 százalékkal, 21,32 milliárd euróra nőtt, s ugyanekkora arányban, 1,36 millióra emelkedett az eladott autók száma. A tavalyi 5,9 százalék után a Renault ez évre 4 százaléknál valamivel magasabb üzeminyereség-rátát valószínűsít. A vállalat megerősítette, hogy még idén kihozza az új Cliót, ugyanakkor közölte, hogy a következő generációs Twingo piacra dobását 2006-ról 2007-re halasztja.

Lenyeli amerikai riválisát az izraeli Teva

A Magyarországon is jelentős üzemekkel rendelkező Teva felvásárolja a legnagyobb amerikai generikus gyógyszergyártót.

Váratlanul magas lehet a német infláció

Az eddig napvilágot látott tartományi adatok alapján elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy a júniusi 1,8 százalék után a júliusi tizenkét havi német inflációs adat magasabb lesz a prognosztizált 1,9 százaléknál. A brandenburgi, szászországi és észak-rajna-vesztfáliai mutatók kivétel nélkül a vártnál erősebb inflációt jeleznek, amiben szerepe lehet a magas olajár mellett az euró gyengülésének és az idegenforgalmi árak emelkedésének. Az euróövezet vonatkozásában a Barclays Capital eredetileg 2,3 százalékos júliusi inflációt valószínűsített a júniusi 2,1 százalék után, de a német adatok fényében már a 2,4 százalékot sem tartja kizártnak. Ilyen ütemű infláció esetén az Európai Központi Bank bizonyosan nem vállalkozik kamatcsökkentésre.

Sikerei miatt fájhat Greenspan feje

Az amerikai háztartások túl keveset takarékoskodnak, és túlságosan bíznak abban, hogy a vagyongyarapodásnak nem vethet véget gazdasági megroggyanás – figyelmeztetett az utóbbi időben többször is a Federal Reserve elnöke, Alan Greenspan. A megállapítások helytállóak, de bármily furcsa is, a 79 esztendős, posztjáról január végén, több mint 18 év után távozó Greenspan részben magát, vagyis az általa folytatott monetáris politika sikerét okolhatja a kedvezőtlen fejleményekért – derül ki a Bloomberg elemzéséből. Az ő „regnálása” idejére esik az USA leghosszabb, 1991-től 2001-ig tartó folyamatos gazdasági expanziója, s noha két recesszióval is meg kellett birkóznia, a növekedésösztönző kamatpolitika hatására mindkettő csak nyolc hónapig tartott. Az idén április és június között a becslések szerint 3,5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP), így az volt a sorban a kilencedik 3 százalék fölötti növekedést hozó negyedév. Kisebb megszakításoktól eltekintve a Greenspan-érára a töretlen fogyasztói derűlátás volt a jellemző, ami legfőképpen a költekezésben és a vagyongyarapodásba vetett, többnyire megalapozott bizalomban nyilvánult meg. A lakossági kiadások 2002 óta folyamatosan a GDP több mint 70 százalékát teszik ki, s 2000 óta a lakóingatlanárak 50 százalékkal emelkedtek (ezen belül az idei első negyedévben 12,5 százalékkal, éves összevetésben). Ennek árnyoldalaként a lakossági eladósodottság rekordszintre emelkedett: a Fed statisztikája szerint a jelzálog- és fogyasztási hitelek törlesztésére fordított összegek március végén a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének 13,4 százalékát tették ki. Mélypontra süllyedt ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság, tavaly a háztartások jövedelmüknek mindössze 1,3 százalékát tették félre, szemben a kilencvenes évek 5,1 és a nyolcvanas évek 9,5 százalékos átlagos arányával. A lakóingatlanok drágulása persze folyamatosan gazdagítja a tulajdonosokat, de túl azon, hogy az árak lezuhanhatnak, az alacsony megtakarítási ráta azért is kedvezőtlen, mert kevés pénz kerül az amerikai társaságok növekedését elősegítő befektetési alapokhoz. Ezeket a gondokat azonban már Greenspan utódjának kell orvosolnia.

Az üzleti szféra a konzervatívokat támogatja

Szinte biztosan kormányváltásra kerül sor Németországban, miután Horst Köhler államfő feloszlatta a parlament alsóházát és új választásokat írt ki szeptember 18-ára. Az elnök szerint az országnak olyan kormányra van szüksége, amely meg tud birkózni a krónikusan magas munkanélküliséggel és a jelentős költségvetési hiánnyal. A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU–CSU 15 százalékkal vezet az SPD előtt. Angela Merkel, a kancellári poszt várományosa mégsem lehet maradéktalanul boldog, mert noha a németek 73 százaléka szerint szükséges az idő előtti választás, 76 százalék úgy véli, hogy az új kormány nem fog jobban teljesíteni elődjénél. Az elégedetlenség egyik fő oka, hogy Merkel programjában kiemelt helyen szerepel egy népszerűtlen intézkedés, az áfakulcs 16-ról 18 százalékra történő emelése, ami drágítani fogja az életet. A lépést azért tervezik, hogy a többletbevételből finanszírozni tudják a vállalatok által a munkanélküliségi segélyalapba fizetett járulék csökkentését. Az üzleti szféra nemcsak ezért támogatja Merkelt, hanem azért is, mert programja értelmében rugalmasabbá válna a munkaügyi szabályozás, például az alkalmazottak a magasabb fizetésért cserébe lemondhatnának bizonyos garanciákról, és kétharmados többség esetén egy cég dolgozói kiléphetnének a regionális kollektív bérmegállapodásból. A legmilitánsabb szakszervezet, a fémipari IG Metall szerint a program támadás a dolgozók jogai ellen.

Nem lesz drámai hatása a jüan felértékelésének

Várhatóan csak a szerény nyereségrátával dolgozó kínai cégek érzik meg majd valamelyest a jüan felértékelését, a kínai import által fenyegetett külföldi vállalatoknak nem jelent javulást a lépés.

Újabb Renault-beruházás Romániában

Több mint 200 millió eurós beruházással váltóműgyártó üzemet létesít Romániában a francia Renault, az ottani Dacia autógyár tulajdonosa.