Papp Zoltán

Újabb rekordon az olaj ára

Tegnap 63,40 dollárra emelkedett a kőolaj hordónkénti ára New Yorkban a szeptemberi határidőre, ami a legmagasabb ár a kontraktus 1983-as bevezetése óta. Londonban szintén rekordot döntött az ár 62,28 dollárral, s bár utóbb mindkét piacon némi korrekció következett be, a délutáni 62,64, illetve 61,48 dollár még mindig magasabb volt a pénteki záróárnál. A drágulás közvetlen kiváltó oka ezúttal az volt, hogy Washingtonban bejelentették: hétfőn és kedden zárva lesz az USA rijádi nagykövetsége, valamint dzsiddai és dhahrani konzulátusa, miután ismeretlenek támadásokat helyeztek kilátásba a szaúd-arábiai amerikai diplomáciai épületek ellen. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőre, és a piacokon már eleve bizonytalanságot okozott Fahd király múlt heti halála. Az áremelkedést ugyanakkor alapvetően továbbra is az amerikai finomítási kapacitással kapcsolatos aggodalmak motiválják. Az USA-ban, ahol közel harminc éve nem épült új kőolaj-finomító, a régi létesítmények március óta folyamatosan 90 százalék fölötti kihasználtsággal működnek, s ez növeli az üzemzavar kockázatát. Az elmúlt hetekben a nagy olajtársaságok közül az Exxon Mobil, a BP, a ConocoPhillips és a Valero Energy finomítóiban rendeltek el kényszerű leállást, miközben az ágazatnak nem csupán az ilyenkor kiugróan magas üzemanyag-keresletet kell kielégítenie, hanem biztosítania kell a fűtőolajkészleteket is a közelgő hideg időszakra.

Fiskális bizonytalanság Izraelben

Az izraeli fiskális politika lazulásától tartanak elemzők azt követően, hogy vasárnap benyújtotta lemondását Benjamin Netanjahu pénzügyminiszter, így fejezve ki egyet nem értését a Gázai övezetből való kivonulásról hozott kormánydöntéssel. Ariel Saron miniszterelnök saját közeli szövetségesét, Ehud Olmertet nevezte ki a megüresedett posztra, ami azért érdekes, mert Olmert korábban többször is bírálta Netanjahu szigorú fiskális politikáját, így elsősorban a jóléti és a munkanélküli-juttatások kurtítására vonatkozó terveit. A kabinetnek ma kell döntenie a 2006-os büdzsé tervezetéről, s a Likud fő koalíciós partnere, a Munkapárt várhatóan nem fogja támogatni azt. Elképzelhető, hogy Olmert engedni fog a megszorításokból, már csak azért is, mert Netanjahu lemondása után várhatóan ez év végére hozzák előre az eredetileg 2006-ra tervezett választásokat. Vasárnap a tőzsde 5 százalékos eséssel reagált a pénzügyminiszter távozásának hírére, tegnap e veszteség felét ledolgozta. A lemondás a külföldi tőke beáramlására is hatással lehet – mutatnak rá az elemzők –, mivel Netanjahu nagymértékben élvezte a nyugati üzleti körök támogatását. Az idei első félévben 5,8 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett Izraelbe, ami jelentős összeg ahhoz képest, hogy 2004 egészében 7,4 milliárd dollár áramlott be. A pénzügyi szektor privatizációjának végével azonban a második félévben már a tőkebeáramlás lassulása várható – derül ki a Jerusalem Post összeállításából. Az első hat hónapon belül különösen a január és március közötti időszak volt kiemelkedő, ekkor ugyanis összesen 4,8 milliárd dollárnyi tőke érkezett az országba, míg a második negyedévben mindössze 1 milliárd dolláros volt a beáramlás. Az első félévi befektetésből 2,86 milliárd dollár volt közvetlen tőkebefektetés, ami jelentős növekedés 2004-hez képest, tavaly ugyanis az egész esztendő csupán 1,66 milliárd dollárnyi közvetlen beruházást hozott.

Felvásárlásokra tartalékolnak az európai bankok?

Lökést adhat az európai bankszektor konszolidációjának, hogy több nagybank óriási készpénztartalékon ül. A felvásárlás azonban nem kockázatmentes.

Képernyőre kerülaz Axel Springer kiadó

A német Axel Springer AG lapkiadó csoport közel 2,5 milliárd euróért többségi tulajdonrészt szerez a ProSiebenSat.1 Media AG tévétársaságban.

Kellemes meglepetés a Michelintől

Közel öt százalékkal drágultak pénteken a francia Michelin SA részvényei, miután a világ legnagyobb gumiabroncsgyártója a vártnál jobb első félévi mérleget tett közzé. Noha az árbevétel mindössze 0,1 százalékkal, 7,49 milliárd euróra nőtt, az adózott eredmény 388,6 millió euróra ugrott az egy évvel korábbi 356,7 millióról. Az elemzők visszaesést vártak – a konszenzus 334 millió euró volt a Dow Jonesnál –, aminek annyiban meg is volt az alapja, hogy a Michelin nyersanyagköltségei 14 százalékkal emelkedtek. A vállalat azonban a költségeket továbbhárította a fogyasztókra, átlagosan 5,1 százalékkal növelve árait, így az értékesítési volumen 3,6 százalékos csökkenése ellenére is javítani tudta eredményét. A Magyarországon a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. révén jelen lévő, Nyíregyházán abroncsokat gyártó társaság közölte, hogy az év egészére üzemi szinten a tavalyinál jobb eredményt vár, ami a prognózis pozitív korrekcióját jelenti, mivel az eddigi előrejelzés még stagnáló nyereségről szólt.

Bekebelezi a Reebokot az Adidas

A német Adidas több mint hárommilliárd euróért felvásárolja az amerikai Reebokot, s ezzel jelentősen csökkenti hátrányát a sportszergyártók listáján a világelső Nike-hoz képest.

Javított Oroszország besorolásán a Fitch

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet BBB mínuszról BBB-re javította Oroszország devizában és rubelben fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságának kockázati besorolását. Az indoklás szerint az országban látványosan javul a pénzügyi helyzet, idén a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának megfelelő államháztartási többlet várható részint a magas olajárnak, részint az adóhátralékok behajtásának köszönhetően. A tempós, 5,5 százalék körüli GDP-növekedés, valamint a Párizsi Klubbal szemben fennálló 17 milliárd dollárnyi tartozás törlesztése azt eredményezi, hogy az év végére az államadósság GDP-hez viszonyított aránya már csak 17 százalék lesz, ami jóval kisebb a BBB kategóriában számon tartott országok 36 százalékos mediánátlagánál. A Fitch szerint a magas olajár miatt – a költségvetési politika lazulása ellenére is – kedvezőek a fiskális kilátások.

Fizetéscsökkentést a jegybankelnököknek!

A valutauniós jegybankelnökök fizetésének viszonylag alacsony szinten való egységesítésével, valamint mandátumuk megújításának tiltásával lehetne optimalizálni az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozó testületének működését – áll a Heidelbergi Egyetem két kutatója által a londoni Gazdaságpolitikai Kutatóközpont számára készített jelentésben. Hans Gersbach és Volker Hahn arra a megállapításra jutottak, hogy ha az elnökök magas fizetést kapnak, és szemük előtt ott lebeg az újbóli kinevezés lehetősége, úgy a kamatdöntéseknél hajlamosak egyéni szempontokat követni, vagyis a következő mandátum reményében saját országuk monetáris érdekeit előbbre helyezni az eurózóna érdekeinél. Alacsonyabb fizetéssel és egyszeri kinevezéssel viszont arra lehetne motiválni őket, hogy tisztán a monetáris politikára, és ne a saját jövőjükre koncentráljanak. Ugyanebből a megfontolásból támogatják a kutatók az ECB-nek azt a sokat bírált gyakorlatát, hogy nem hozza nyilvánosságra, ki hogyan voksol. A szavazások publikussá tétele ugyanis arra ösztönözhetné a kormányokat, hogy az országuk érdekeit figyelembe vevő jegybankelnököket nevezzék ki újra. Az ECB döntéshozó testületében – amelyben a 12 valutauniós jegybankelnök mellett az igazgatótanács hat tagja foglal helyet – ma jókora eltérések mutatkoznak a jelentésben tárgyalt szempontok alapján. Az olasz jegybankvezér, Antonio Fazio több mint 600 ezer eurót keres évente, kétszer annyit, mint holland kollégája, Nout Wellink, és 150 ezerrel többet, mint Jean-Claude Trichet ECB-elnök. Az igazgatótanács tagjai a nyolcéves hivatali idő lejárta után nem tölthetik be újra a posztot, a jegybankelnökök mandátuma viszont – a spanyol Jaime Caruanaé kivételével – megújítható, sőt Fazio kinevezése élete végéig szól.

ADIDAS-ADATOK

(millió euró) 2004. II. n.-év 2005. II. n.-év Árbevétel 1401 1516 Üzemi eredmény 686 743 EBIT 123 153 Adózás előtti eredmény 103 141 Adózott eredmény 44 66 Forrás: Dow Jones