Papp Zoltán

Bankokban lett tulajdonos a szerb állam

A szerb állam érdekeltséghez jutott összesen 16 eladósodott bankban az adósság-részvény cseréről szóló korábban elfogadott törvény hatályba lépése nyomán. A jogszabály szerint az állam átvállalja a bankok teljes tartozását, ennek fejében tulajdonrészt kap, amelyet legkésőbb 2003. február végéig köteles eladni. Először a bankok részvényeseinek ajánlja föl a paketteket megvételre, ha pedig nincs irántuk igény, a tőzsdén értékesíti részvényeit. A befolyó összegből a Párizsi és a Londoni Klubbal szemben fennálló adósságokat törleszti. Szerbia öt vajdasági bankban jutott a legnagyobb tulajdonrészhez, együttesen 16 milliárd dinár értékben (1 dollár=62 dinár). Az ügyleteket sokan alkotmányellenes államosításként bírálják, de Belgrád álláspontja szerint nem erről van szó, hiszen a részvények csak ideiglenesen kerülnek állami kézbe.

Megugrott a szlovák költségvetési hiány

Pozsonyi tudósítónktól: A szlovák költségvetési hiány 2002 augusztus végén elérte a 35,706 milliárd koronát (1 euró=43,31 korona), ami az egész évre előirányzott deficit 94 százalékának felel meg - adta hírül a TASR szlovák hírügynökség. A bevétel az év első nyolc hónapjában 140,465 milliárd korona volt, ami az éves terv 63,9 százalékát jelenti, a kiadás ugyanakkor elérte a 176,170 milliárd koronát, azaz az éves terv 68,3 százalékát. A bevétel 5 milliárd koronával, a kiadás 18,5 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Összességében a deficit 14,569 milliárd koronával haladja meg a tavalyi első nyolchavi hiányt. A 140,4 milliárd korona bevételből 20,687 milliárd származik a vállalati adóbefizetésekből, ami az éves terv 90,7 százaléka, vagyis a vártnál sokkal jobb az eredmény. A magánszemélyek adóbefizetései 18,870 milliárd koronát tesznek ki, ami az éves terv 66,2 százaléka. A 35 milliárdot meghaladó hiányból 22,659 milliárd korona a tényleges deficit, ami az éves terv 59,6 százalékának felel meg, a fennmaradó 13,047 milliárd a bankkonszolidáció számláját terheli. Szlovákia önálló állammá válása, azaz 1993 óta a nyolchavi költségvetési hiány még soha nem érte el a 35,7 milliárd koronát. A költségvetési tervezet eredetileg 38 milliárd korona hiánnyal számolt, de ebbe az összegbe nem számolta bele a bankkonszolidációra fordítandó kiadásokat. Időközben a kormány jelezte, hogy nem tudja tartani a 38 milliárdos deficitet. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa

Jogainak csorbulásától fél a brüsszeli bizottság

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága erősen tart attól, hogy a tagállamok új, a döntéshozatal átalakítására vonatkozó terveinek megvalósulása esetén gyengülni fog intézményi hatalma és befolyása. A Financial Timesnak birtokába jutott Romano Prodi egy levele, amelyben a bizottság elnöke arra figyelmezteti a testület tagjait, hogy az ezekben a tervekben hangsúlyos kormányközi megközelítésmód térnyerése szűkíti a bizottság mozgáskörét. Az EU intézményi reformjainak előkészítésére létrehozott és jelenleg is ülésező konvent a jelek szerint a kormányközi együttműködést preferálja a nemzetek fölötti testületekkel szemben, ami praktikusan annyit jelent, hogy a miniszteri tanácsok súlya megnőne a bizottság rovására. Nagy-Britannia a múlt héten éppen ennek az irányvonalnak az erősödése miatt adta támogatását ahhoz, hogy az EU-nak legyen írásos alkotmánya. A konventben tapasztalható fejlemények nem előzmény nélküliek. Az EU júniusi sevillai csúcsértekezletén egyebek között megállapodás született arról, hogy a miniszteri tanácsok előre kidolgozott éves és hároméves programok alapján végzik majd munkájukat és hozzák meg fő döntéseiket. Ezt az újítást mások mellett Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikájáért felelős képviselője is szorgalmazta, válaszul azokra a kritikákra, melyek szerint az elnöki tisztség féléves rotációs rendszere miatt folyton változnak a prioritások. A hosszabb távú programok azonban éppúgy korlátot jelentenek a bizottság számára, mint a konventben érlelődő reformok. Brüsszelben mindenekelőtt az úgynevezett kezdeményezési jogot féltik, vagyis azt, hogy a bizottság maga terjesszen elő javaslatokat az új EU-jogszabályokra. (NAPI)

Franciaországban terjeszkedne a Vodafone

A Vodafone Group Plc előzetesen nem egyeztetett vételi ajánlatot kíván tenni Franciaország második legnagyobb mobilszolgáltatójára, a piac egyharmadát uraló SFR-re, amelynek jelenleg a Vivendi Universal SA a legnagyobb tulajdonosa - értesült a Financial Times. A brit mobiltársaság már rendelkezik az SFR 32 százalékával, ebből 20 százalékkal közvetlenül, a maradékot pedig az a 15 százalékos tulajdonrész biztosítja, amelyet a Vodafone az SFR 80 százalékát ellenőrző Cegetelben birtokol. A Vivendinek 44 százaléka van a Cegetelben, a további tulajdonosok a brit BT Group Plc és az egyesült államokbeli SBC Communications 26, illetve 15 százalékkal. A partnerek jelenleg nem adhatják el Cegetel-részvényeiket, erre vonatkozó megállapodásuk azonban szeptember 23-án lejár. A lap szerint a Vodafone ekkor teszi meg ajánlatát, amelynek értéke előreláthatólag 8 milliárd font körül lesz; az ügyletet egy 10,65 milliárd fontos bankhitelkeretből finanszírozná. A nagy európai piacok közül Franciaország az egyetlen, ahol a Vodafone-nak nincs többségi tulajdonrésze mobilérdekeltségében. A Reutersnak nyilatkozó elemzők szerint a Vodafone számára ésszerűbb volna, ha közvetlenül a Vivendinek tenne ajánlatot a 44 százalék megvételére. Úgy tudni azonban, hogy a Vivendi - noha 10 milliárd eurós divesztíciós programot hirdetett 19,2 milliárd eurós adósságának csökkentése és likviditási gondjainak megszüntetése érdekében - nem akar megválni tulajdonrészétől, sőt esetleg növelné is azt. Az SFR a becslések szerint az idén 700 millió euró készpénzbevételt generál. A másik két tulajdonos közül a BT már jelezte, hogy eladni készül érdekeltségét. (NAPI)

Felhagy a Bertelsmann az online könyvárusítással

A Bertelsmann AG el akarja adni online könyvértékesítéssel foglalkozó vállalkozását, a BOL-t. Az ügyben a hírek szerint tárgyalások folynak az Amazon.commal. A német médiatársaság a könyvüzletben a hagyományos klubhálózatnak szán főszerepet, s ebbe a koncepcióba a BOL nem fér bele.

Bécs spórolna az új EU-tagokon?

Ausztria a 2004 és 2006 közti időszakban csak a korábban elfogadott 473 millió euróval kívánja növelni hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez és az előirányzat betartása érdekében azt látná jónak, ha az új tagországok agrártermelői a jelenlegi uniós költségvetési periódus végéig, azaz 2006-ig egyáltalán nem részesülnének közvetlen támogatásokban - nyilatkozta Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter a Kuriernak. A radikális javaslat hátterében az áll, hogy a bővítés finanszírozásáról is határozó 1999-es berlini EU-csúcson még csak hat új tag 2006 előtti felvételével számoltak, azóta viszont valószínűvé vált, hogy az első körben egyszerre tíz ország csatlakozik, ami megdobja a költségeket is. Az összeget most 40 milliárd euróra teszik, ami Ausztria esetében azt jelentené, hogy a 473 millió helyett 616 millió euró többlet-hozzájárulást kellene fizetnie. Az EU álláspontja szerint az új tagállamok termelői csak fokozatosan, egy átmeneti időszak után kapnák meg ugyanazt a támogatást, amely a jelenlegi tagok gazdáinak jár, az induló hányad 25 százalék volna. Ausztria idén 2,28 milliárd eurót fizet be az EU-büdzsébe, és 1,41 milliárdot kap vissza onnan.

Több a munkanélküli Franciaországban

Közel két éve a legmagasabbra, 2,427 millióra nőtt júliusban a francia munkanélküliek száma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszerét alkalmazó összesítés szerint. Júniushoz képest 18 ezerrel lett nagyobb az állástalanok tábora, ez majdnem kétszerese a Dow Jones által megkérdezett elemzők konszenzusának. A munkaerőpiacon tavaly tavasszal vette kezdetét a kedvezőtlen trend, a 2001 májusa óta eltelt időszakban mindössze egy olyan hónap volt, amikor nem nőtt a munkanélküliség. A ráta júliusban 9 százalék volt. A kormány által preferált – az ILO-étól eltérő – módszer szerint júliusban az állástalanok száma csak 11,8 ezerrel emelkedett, 2,27 millióra.

Szépséghibás növekedés Japánban

Japán bruttó hazai terméke (GDP) az április-júniusi időszakban 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest - közölte a pénzügyminisztérium. Az elemzői konszenzus 0,2 százalék volt, az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a tárca most új számítási módszert használt, s ennek visszamenőleges alkalmazásával az előző negyedévi adatot 1,4 százalékról zéróra módosították - írta a Dow Jones. A növekedés motorja az export 5,8 százalékos erősödése volt, a lakossági fogyasztás - a GDP legnagyobb komponense - csupán 0,3 százalékkal emelkedett, a vállalati beruházások viszont 0,5 százalékkal csökkentek. Más adatok a japán fellendülés törékenységére utalnak. A kiskereskedelmi eladások júliusban havi összehasonlításban 1,8, az egy évvel korábbihoz képest 5,3 százalékkal gyengültek, így a forgalom már tizenhatodik hónapja csökkent. Az ipari termelés szintén júliusban 0,4 százalékkal maradt el a júniusitól, igencsak rácáfolva a 0,9 százalékos erősödésről szóló várakozásokra.

Alig csökkent a német munkanélküliség

Néhány ezerrel csökkent csupán augusztusban az állástalanok száma Németországban, a mutató továbbra is jóval négymillió fölött van, ami a kampány utolsó heteiben újabb muníciót ad az ellenzékben levő konzervatív pártoknak. A fogyasztói bizalom továbbra is gyenge, ami érződik a kiskereskedelmi cégek teljesítményén is.