Az Európai Unió brüsszeli bizottsága erősen tart attól, hogy a tagállamok új, a döntéshozatal átalakítására vonatkozó terveinek megvalósulása esetén gyengülni fog intézményi hatalma és befolyása. A Financial Timesnak birtokába jutott Romano Prodi egy levele, amelyben a bizottság elnöke arra figyelmezteti a testület tagjait, hogy az ezekben a tervekben hangsúlyos kormányközi megközelítésmód térnyerése szűkíti a bizottság mozgáskörét. Az EU intézményi reformjainak előkészítésére létrehozott és jelenleg is ülésező konvent a jelek szerint a kormányközi együttműködést preferálja a nemzetek fölötti testületekkel szemben, ami praktikusan annyit jelent, hogy a miniszteri tanácsok súlya megnőne a bizottság rovására. Nagy-Britannia a múlt héten éppen ennek az irányvonalnak az erősödése miatt adta támogatását ahhoz, hogy az EU-nak legyen írásos alkotmánya.
A konventben tapasztalható fejlemények nem előzmény nélküliek. Az EU júniusi sevillai csúcsértekezletén egyebek között megállapodás született arról, hogy a miniszteri tanácsok előre kidolgozott éves és hároméves programok alapján végzik majd munkájukat és hozzák meg fő döntéseiket. Ezt az újítást mások mellett Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikájáért felelős képviselője is szorgalmazta, válaszul azokra a kritikákra, melyek szerint az elnöki tisztség féléves rotációs rendszere miatt folyton változnak a prioritások. A hosszabb távú programok azonban éppúgy korlátot jelentenek a bizottság számára, mint a konventben érlelődő reformok. Brüsszelben mindenekelőtt az úgynevezett kezdeményezési jogot féltik, vagyis azt, hogy a bizottság maga terjesszen elő javaslatokat az új EU-jogszabályokra.
(NAPI)
Papp Zoltán