Papp Zoltán

Félmilliárd eurót bukhat a Parmalat

Mélybe zuhant tegnap az olasz Parmalat kötvényárfolyama, miután az amúgy is piaci bizalmatlanságtól övezett vállalat közölte, hogy határidőig nem kapott vissza közel félmilliárd eurót egy off-shore befektetési alaptól.

A háború elmarad

A tervezett szankciókkal rá akartuk kényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy tartsa be a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntését, s mivel ez megtörtént, a szankciók elmaradnak – közölte Pascal Lamy, az EU brüsszeli bizottságának kereskedelmi ügyekért felelős tagja, miután Bush elnök eltörölte a tavaly márciusban bevezetett acélvámokat. A 30 százalékig terjedő tarifákat a WTO szabályellenesnek ítélte, s feljogosította az EU-t, hogy büntetővámokat alkalmazzon 2,2 milliárd dollárnyi amerikai termékre. Brüsszel most eltörölte azokat a vámokat is, amelyeket szintén a washingtoni lépés után vetett ki az acélimport egy részére. Az EU mellett valamennyi érintett kormány is üdvözölte Bush döntését. A magyar acélgyártókat az amerikai vámok közvetlenül nem érintették, közvetve azonban igen, részint az EU-vámok, részint a kereskedelemeltérítő hatás miatt. A kereskedelmi háború veszélyének elhárulása hazánk EU-csatlakozása szempontjából is kedvező. Az amerikai acélgyártók szövetsége és szakszervezete tiltakozott, szerintük Bush engedett az európai zsarolásnak. Az elnöknek belpolitikailag kellemetlen az ügy, a 150 ezer főt foglalkoztató ágazat nagy része ugyanis négy olyan államban összpontosul, ahol a jövő évi választásokon egyáltalán nem mehet biztosra. Másrészt az acélfelhasználók dicsérik is Busht, rámutatva, hogy a vámok okozta drágulás miatt 200 ezer munkahely szűnt meg.

Kiábrándította a tőzsdéket az Intel

A várakozásokkal ellentétben nem növelte árbevétel-előirányzatát az Intel, de a világ legnagyobb chipgyártójának így sem lesz rossz a negyedik negyedéve. Az ágazat egésze közel 12 százalékkal bővül az idén.

Rákapcsolt az eurózóna szolgáltatási szektora

Több mint három év óta nem látott tempóban bővült novemberben az euróövezet szolgáltatóipara, s tizenöt hónap után először a foglalkoztatás is nőtt a szektorban.

Meglódult az USA autópiaca

Számottevően nőtt novemberben az új autók értékesítése az Egyesült Államokban, bár a gyártók közül nem mindnek sikerült növelnie eladásait.

Pentagon-stop a Boeingnak(KIMRADT!!!)

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon leállíttatta azt a 18 milliárd dolláros ügyletet, amelyben a légierő részben lízingelne, részben megvásárolna a Boeing Co.-tól száz darab légi utántöltésre alkalmas üzemanyag-szállító repülőgépet. A döntés hátterében etikai kifogások állnak. A Boeing pénzügyi igazgatója, Michael Sears még tavaly állást ajánlott Darleen Druyunnak, a légierő magas rangú tisztviselőjének, aki akkor a beszerzés felelőse volt. Druyun idén januárban meg is kapott egy alelnöki tisztséget a Boeingnél, ám miután fény derült a történtekre, november végén őt is, Searst is kirúgták. A vállalat gyenge teljesítménye mellett ez a botrány volt az egyik fő ok, amiért a hét elején lemondott posztjáról Phil Condit, a Boeing elnök-vezérigazgatója (NAPI Gazdaság, 2003. december 2., 6. oldal). Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes utasítására vizsgálat indul a Pentagonban annak kiderítésére, hogy Sears és Druyun egyezkedése befolyásolta-e a beszerzést. Az eredmény ismeretében fogják eldönteni, megkezdődhet-e a gépek szállítása.

Távozik a Boeing-vezér

Tegnap váratlanul lemondott posztjáról Phil Condit, a Boeing Co. elnök-vezérigazgatója. Távozása mögött az áll, hogy az elmúlt évben jelentősen romlott az amerikai repülőgépgyár polgári üzletágának teljesítménye, a hadiipari divízióban pedig jogsértések és etikai vétségek történtek a Pentagon beszerzéseivel kapcsolatban. Az új vezérigazgató a 62 esztendős Conditnál öt évvel idősebb Harry Stonecipher eddigi alelnök lesz. A személyi változás egybeesik a legnagyobb ausztrál légitársaság, a Quantas Airways Ltd. bejelentésével, amely szerint jövőre induló fapados cége, a Jetstar részére 23 darab A–320-as gépet vásárol az európai Airbustól 1,15 milliárd dollárért. A Quantas korábban csak Boeingekkel repült, a Jetstar flottája viszont kizárólag Airbusokból fog állni.

A védelmi kiadás nem kiadás?

A védelmi kiadásokat nem kellene figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a valutauniós tagországok hiánya túllépi-e a stabilitási paktum által a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott limitet – javasolta Peter Struck német védelmi miniszter. A Handelsblattnak adott interjújában úgy vélekedett, ez a legkézenfekvőbb megoldás arra, hogy a tagállamok megfelelően tudják fejleszteni haderejüket. Ugyanezt az ötletet korábban már az olasz és a francia védelmi miniszter is megpendítette. Struck most csatlakozott hozzájuk, de megjegyezte, tisztában azzal, hogy noha a logika a javaslat mellett szól, a pénzügyminiszterek elutasítják azt, mert az elfogadás a stabilitási paktum kiüresítését jelentené. Azt viszont járható, sőt követendő útnak tartja Struck, hogy a kiadások csökkentése érdekében az európai országok egyesítsék védelmi fejlesztési projektjeiket.

Kerkorian perli a DaimlerChryslert

A Delaware állambeli Wilmington város bíróságán tegnap kezdődött meg az a hatalmas médiaérdeklődéssel kísért per, amelyben Kirk Kerkorian amerikai üzletember 1,2 milliárd dolláros kártérítést követel a DaimlerChrysler AG-től. Az autógyár 1998-ban jött létre a német Daimler-Benz és az egyesült államokbeli Chrysler egyesülésével, ám az addig 13,7 százaléknyi Chrysler-részvénnyel rendelkező Kerkorian szerint a németek megtévesztő módon állították be egyenlő felek fúziójának az ügyletet, hogy így kevesebbet kelljen fizetniük. A vád egyik legfontosabb bizonyítéka az a nyilatkozat, amelyet Jürgen Schrempp, a DaimlerChrysler vezérigazgatója adott 2000 októberében a Financial Timesnak: ebben elismerte, hogy a Daimler nem az egyenlők házasságára törekedett, hanem kezdettől fogva részleggé akarta lefokozni a Chryslert. A milliárdos Kerkorian most azt az összeget követeli, amennyivel szerinte többet kapott volna pakettjéért, ha a Daimler 1998-ban felvásárlóként jelentkezik. Egyenlőségről jelenleg csakugyan nehéz beszélni: az eredetileg vegyes igazgatóságnak már csak egyetlen amerikai tagja van, s három éve leköszönt az egykori Chrysler-vezér Robert Eaton, aki előzőleg az egyesült vállalat társ-vezérigazgatója volt. A DaimlerChrysler arra hivatkozik, hogy az igazgatótanácsot kinevező felügyelőbizottságnak továbbra is egyenlő számban vannak német és amerikai tagjai. A társaság ezenfelül azt is állítja, hogy Kerkorian mindenképpen meg akart szabadulni a 13,7 százaléknyi részvénytől, s ezért annak idején maga kérte Eatont, hogy ne követeljen túl magas árat a Daimlertől. A vállalat pozícióját ugyanakkor gyengíti, hogy idén augusztusban peren kívül 300 millió dollárt fizetett ki a fúzió miatt rosszul járt befektetőknek. Az ügylet létrejöttekor a DaimlerChrysler piaci értéke 76 milliárd dollár volt, a mai 32 milliárd eurós kapitalizáció 26,7 milliárd dollárnak felel meg.