Pápai Csaba

A növekvő kockázatéhség hajtotta a forintot

A kedvezőtlen ázsiai tőzsdenap hatására az euró/forint jegyzés délelőtt egészen 298,50-ig szaladt fel a keddi 297,20-30-as zárószintekről, azt sugallva, hogy akár újra 300 forintig is elmehet az euró árfolyama szerdán. Kora délutánra azonban a tengerentúli határidős indexek emelkedése globálisan is növelni tudta a befektetési hajlandóságot, amelynek hatására a kockázatra érzékeny feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is erősödni kezdett. A hazai deviza eurójegyzése végül 295-ig mérséklődött, de a lengyel zloty még a forintnál is jobban teljesített, a 4,50 fölötti reggeli szintekről egészen 4,46-ig csökkent az euró/zloty kurzus - tájékoztatott Ötvös Mihály, a Commerzbank devizapiaci tradere. Szerda délután egy dollárért 222,50, egy svájci frankért pedig 193,80 forintot kértek. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a devizapiacokon, de a kötvénypiacokon is érezhetők voltak az élénkülés jelei. A hazai állampapírok másodlagos piacán az ÁKK komolyabb hozamcsökkenést regisztrált a rövidebb és a hosszabb lejáratoknál egyaránt. A rövid oldalon átlag 21 bázispontos volt a hozamcsökkenés, a legnagyobb mértékben a hat hónapos dkj-k kamatai mérséklődtek, mintegy 35 bázisponttal.

Szépen tartotta magát a forint

Az euróért 296,50 forintot kértek péntek délután a devizapiacon. Az árfolyam a nap nagy részében a 294,50-296 forintos sávban ingadozott, mindössze a várakozásoknak megfelelő amerikai makroadat bejelentését követő dollárerősödés hatására tört ki ebből a tartományból, ekkor 297,50-ig is felszökött, ám eztán gyorsan korrigált. A forgalom minimális volt - mondta el Kolba Miklós, az ING Bank devizapiaci üzletágának vezetője. Az egész héten át tartó regionális szintű devizaerősödés után várható volt némi korrekció, ami be is következett. A forinttal együtt a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült kissé csütörtök estéhez képest, ám úgy tűnik, az euró/forint meg tudott kapaszkodni a 300-as ellenállás alatt - fűzte hozzá. A dollárért 221,30 forintot, a svájci frankért 194,50 forintot kértek péntek délután. Az euró/dollár keresztárfolyam 1,34-en állt ugyanekkor. A hazai állampapírpiacon a rövid oldali hozamok változatlanok maradtak, miközben a hosszú oldalon további hozamcsökkenést hozott a másodpiaci kereskedés. Az ÁKK adatai szerint átlag 17 százalékkal mérséklődtek a hozamok, a legnagyobb mértékben, 26 bázisponttal az ötéves lejáratú kötvényeké csökkent.

Kilőtt a BUX

A BUX index 5,4 százalékkal szerdai záróértéke felett, 11 761 ponton, majdnem a napi maximumon landolt csütörtökön, igaz, a prágai és a varsói börzék még ennél is jobban teljesítettek. A pozitív európai hangulat és a lendületes tengerentúli nyitás csak táplálta az optimizmust, amely futótűzként terjedt szektorról szektorra. Reggel a Molt rántották fel, az olajpapír még a délelőtt folyamán elérte a 11 200 forintos szintet, és később sem adta alább, végül 45 forinttal napi maximumértéke alatt, 11 305 forinton fejezte be, ez 6,7 százalékkal haladta meg a szerdait. A Magyar Telekom részvénye kitartóan emelkedett egész nap, megítélését javíthatta a közelgő osztalék, melyre a társaság közgyűlése épp csütörtökön bólintott rá. Az utolsó kötés 556 forinton érkezett rá, 3,4 százalékkal szerdai záróértéke felett, miközben 1,6 milliárd forintos - az elmúlt időszakban mértnél jóval magasabb - forgalmat bonyolított. Az OTP ismét a legjobban teljesítő, egyúttal a legnagyobb, 10 milliárd forintot megközelítő forgalmat vonzó papír volt. Jelentős réssel nyitott, majd a nap nagy részében stabilan állt a 2000 forintos szint felett, azután a rendkívül optimista tengerentúli nyitást követően szárnyakat növesztett, és az utolsó másfél órában 60 forintot tudott ugrani. Végül napi maximumától mindössze 1 forinttal elmaradva, 8,9 százalékos emelkedéssel zárt 2134 forinton. A Richter mutatta a legnagyobb kilengéseket a blue chipek között, az árfolyam 500 forintos sávon belül mozgott, és annak alsó határán, 25 500 forinton nyugodott meg, ez kétszázalékos emelkedés.

Az aranytartalékokat is felemésztheti a válság

A G20-ak londoni találkozóján megállapodás született az IMF jelenleginél nagyobb szerepvállalásáról a válság kezelésében, ám a Barack Obama által sürgetett összehangolt gazdaságélénkítő-csomagtervezet ismét a kukában landolt. A tárgyalás hangulatát emelte, hogy szerdán megállapodás szültetett Liechtensteinnel az ott adózók adatainak kiszolgálásáról.

Meglepő kamatcsökkentés az euróövezetben

Meglepte a piacokat az ECB kamatdöntő ülésének eredménye. A monetáris testület a várakozásoknál kisebb mértékű kamatcsökkentésről adott hírt csütörtökön, ám jelezte: rejteget még pár dolgot a tarsolyában.

Európa elég későn ébredt

A főbb nyugat-európai tőzsdeindexek a nap nagy részét a negatív tartományban töltötték, majd az erőteljes tengerentúli nyitás hatására sikerült a keddi szint fölé törniük. A Footsie 0,8, a DAX 1,1, a CAC-40 1,2 százalékos emelkedéssel fejezte be az új negyedév első kereskedési napját, annak ellenére, hogy kora délutánig nyoma sem volt a bikának Európában. A reggeli iránytalanságért főként a nyersanyag- és olajipari társaságok részvényeinek leértékelődése volt okolható. A Goldman Sachs a BP-papírok eladására buzdított szerdán, arra hivatkozva, hogy annak teljesítménye 2010 után éves szinten 2 százalékkal eshet vissza. Az olajipari szektor megítélését tovább rontotta egy több mint 10 milliós Shell-részvénycsomag értékesítése is. A mínuszokat végül a vártnál kedvezőbb tengerentúli makroadatok hatására megindult emelkedés törölte el, ami a bankszektorban volt a legdinamikusabb. A piacok figyelmen kívül hagyták mind az amerikai, mind az európai munkanélküliségi adatokat, annak ellenére, hogy mindkettő rosszabb lett a vártnál. New Yorkban meredek emelkedéssel indult a nap, lapzártánkkor a DJIA 0,9 százalékos, az S&P-500 0,6 százalékos, a Nasdaq pedig 0,5 százalékos emelkedést mutatott. Segített ebben a telekomszektor javuló megítélése - a Vodafone papírjaira adott ajánlását mind a Goldman, mind a Morgan Stanley felfelé módosította, arra hivatkozva, hogy a részvény csak azért vált túladottá, mert szektortársainál óvatosabb előrejelzést adott ki. A Goldman a Telekom Italia részvényeit is vételre ajánlja a korábbi tartás helyett. Párizsban a Peugeot és a Renault részvényeit is keresték azt követően, hogy utóbbi közölte: a kormányzati ösztönzés hatására márciusban 13 százalékkal növelni tudta autóeladásait, miközben a szektorban átlag 8 százalékos növekedést regisztráltak.

A célvonalnál gáncsolták el a Molt

A pesti kereskedésnek igazi keretet adott tegnap a Mol árfolyamának változása, hiszen reggel az olajipari papír felértékelődésén hízott a BUX, délután azonban épp a beadott részvény miatt kerültek egyre távolabb a nap folyamán beállított csúcsok. A BÉT irányadó indexe 11 287 pontig szaladt fel kedden, ennél azonban több mint 200 ponttal lejjebb, 11 071 ponton zárta a napot, ami 1,6 százalékos emelkedést jelentett. Az olajpapír jegyzése reggel 10 975 forintig szökött fel, majd a nap nagy részében az árfolyam stabilan 10 800 forint közelében maradt, egészen a zárás előtti mélyrepülésig. A részvény végül 10 355 forinton, 2,3 százalékkal hétfői záróértéke felett fejezte be a kereskedést. Az OTP délelőtt a hétfői zárószintek közelében ingadozott, ám délután váratlanul kitépték a bankpapírt, amely így a legnagyobb forgalmú részvény volt a parketten, végül 5,1 százalékos emelkedést követően 1945 forinton zárta a kereskedést. A Magyar Telekom részvényeinek nem ártott az sem, hogy kiderült: már a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja azt az eljárást, amelyet a cég indított a macedón leányvállalat körüli, kétesnek látszó szerződésekkel kapcsolatban. A távközlési cég papírjai közel három százalékkal hétfői záróértékük felett, 535 forinton végeztek. A blue chipek közül a Richter volt az egyetlen, amelyik a negatív tartományban fejezte be a napot; a gyógyszerpapír 1,2 százalékkal került lejjebb hétfői záróáránál, kedden már csak 25 250 forintot ért. A 30 milliárd forintos állami tőkeemelésben részesült FHB papírjai 3,4 százalékkal estek, annak ellenére, hogy az állami segítség hatására a bank tőkepozíciója jelentősen javult. A részvény 540 forintos árfolyamon zárt.

A célvonalnál gáncsolták el a Molt

A pesti parkett irányadó indexe a hétfői lejtmenet után 1,6 százalékos emelkedéssel, 11 071 ponton zárt kedden. Az eredmény jobb is lehetett volna, ha a kereskedés utolsó perceiben nem öntik a parkettre a korábban meredek emelkedést mutató Molt.

Új rés a pajzson a Mol?

Szakértők szerint a Szurgutnyeftyegaz befolyásszerzése a Molban egy újabb lépcsőfok volt az orosz energiacégek európai terjeszkedésében, amely alááshatja az egységes EU-s energiapolitika célkitűzéseit.