A Kommerszant orosz gazdasági napilap szerint a Szurgutnyeftyegazt mindössze pénzügyi befektetőként kezelik Magyarországon, annak ellenére, hogy váratlanul, a Mollal (illetve a magyar kormánnyal) történt bármilyen egyeztetés nélkül szerzett több mint 20 százalékos tulajdonrészt a kormányzat által korábban stratégiai fontosságúnak ítélt olajipari cégben. A Financial Times szerint az orosz tulajdonszerzéssel újabb rés keletkezett az európai energiapajzson.
Fontos eszköz került orosz kézbe
A gazdasági napilap szerint azzal, hogy a Szurgutnyeftyegaz belépett az európai energiapiacra Oroszország folytatta európai pozícióinak megerősítését, egyúttal aláaknázta azokat a brüsszeli erőfeszítéseket is, amelyek az olaj- és gázipari nagyhatalommal szembeni egységes európai érdekérvényesítést szorgalmazták. Az FT-nek névtelenül nyilatkozó EU-s honatya szerint Magyarország is hibás, hiszen nem a brüsszeli megállapodással összhangban cselekedett.
A Financial Times szerint a Szurgutnyeftyegaz befolyásszerzése a Molban ugyan nem növeli Európa függőségét az orosz gáztól illetve olajtól, mi több, a Molban sem ad döntő tulajdont az orosz félnek, ám egy fontos európai eszköz orosz kézbe kerülését jelzi.
Feltűnő azonban, hogy míg az OMV két évvel korábbi, az irányítás átvételét célul kitűző tulajdonszerzésére mind a kormányzat, mind az olajtársaság reakciója heves tiltakozás, sőt, törvényi ellenállás volt, addig a Mol most mindössze annyit jegyzett meg, hogy a Szurgutnyeftyegaz állásfoglalásában leírtak alapján az orosz társaság célja nem világos. A kormány pedig kijelentette: továbbra sem támogatja, ha bárki ellenséges szándékkal próbál befolyást szerezni magyar stratégiai ágazatokban.
Mi nem világos?
A Kommerszant idézte a Szurgutnyeftyegaz által kiadott közleményt, amely szerint a Mol-pakett megvásárlása fontos lépés a Szurgutnyeftyegaz mint a vertikálisan integrált vállalat megerősítésében, és a fogyasztókhoz való maximális közeledésben. Rámutat azonban, hogy a konszern mindeddig sem Csehországba, sem Magyarországra nem szállít kőolajat, ellentétben a TNK-BP-vel, a Tatnyefttyel, a Rusznyefttyel és a Lukoillal.
Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató még egy éve is azt mondta a lapnak, hogy európai feldolgozó üzemek vásárlásában nem lát nagy jövedelemszerzési lehetőséget. De nem érdeklődött a konszern a külföldi kitermelési lehetőségek iránt sem, hanem Kelet-Szibériára összpontosított, és az új koncessziókon kívül csak a médiában és a Rosszija bankban vásárolt részvényeket, írta a lap.
A Mol a szállítói struktúrán nem szándékozik változtatni, és a Szurgutnyeftyegaz és közte nincs stratégiai vagy munkakapcsolat, ezért a közleményben foglalt szándékok a hazai olajvállalat szerint nem világosak.
A Kommerszant egy szakértőt idézve az írta: a társaságnak finomító-kapacitásra van szüksége, mivel jelenleg évi 61,8 millió tonna kőolajat hoz felszínre, a szentpétervári területen lévő finomítójában azonban csupán 22 millió tonnát dolgoz fel, és az új felvásárlással a feldolgozás arányát 35 százalékról 40 százalékra emelheti, ha a Mol finomítóinak kapacitásából a megvett pakett arányának megfelelően valamivel több mint 20 százalékot lehet számítani.
Bőven van pénze a Szurgutnak
A szakértő úgy vélte, a vásárlás nem okozott jelentős megterhelést az orosz konszernnek, mivel a tavalyi harmadik negyed végén mintegy 15 milliárd dollárnyi készpénzzel illetve likvid eszközzel rendelkezett, lévén az egyetlen az orosz kőolajipari cégek közül, amely hosszú évek óta gyűjti a pénzt, és nem vett fel hiteleket.
Az FT-nek nyilatkozó szakértők szerint Szurgutnyeftyegaz mostani akvizíciója csak egy lépés lehet az orosz befolyás európai növelésében. A Mol-pakett megszerzése szembemegy az EU-s tervekkel, amelyek az európai utánpótlás Oroszországtól független megoldásán gondolkodnak.
