Pápai Csaba

Bóvlinak számít a görög adósság

A Moody's hétfőn négy szinttel lerontotta a görög állampapírok megítélését. A hitelminősítő A3-ról Ba1-re, azaz bóvli kategóriába (stabil kilátással) sorolta a görög államkötvényeket a hellén gazdaság középtávú kilátásaira hivatkozva. A Moody's szerint az IMF/EU-hitelcsomaggal a görögök ugyan elkerülhetik az azonnali államcsődöt, s megkezdhetik a szükséges szerkezeti reformokat, amelyekkel hosszabb távon is stabilizálhatják helyzetüket, ám azok megvalósításánál továbbra is nagy a kockázat. A bejelentésre a New York-i tőzsdeindexek csökkenéssel reagáltak és az euró dollárral szembeni megítélése is romlott.

Lanyhuló forgalom, töretlen optimizmus

A főbb nyugat-európai részvényindexek a pozitív tartományban zártak hétfőn, negyedik napja folytatva emelkedésüket, bár egyre kisebb forgalom közepette. Az optimizmust a vártnál kedvezőbb eurózónás ipari termelési adatok alapozták meg. Az FTSE-100 0,8, a DAX 1,3, a CAC-40 pedig két százalékkal került feljebb a nap végére, elsősorban az ipari szektor részvényeinek emelkedésétől hajtva. Lapzártánkkor a Wall Street-i mutatók is a zöld tartományban jártak, a DJIA 0,9, az S&P-500 1, a Nasdaq pedig 1,3 százalékos pluszban volt. A blue chip indexet a nehézipari és bányaipari papírok mozgatták, az S&P mérlegén is az ipari részvények javítottak. Bár New Yorkban a bankpapírokat kerülték a befektetők, a hétfői európai kereskedésben a pénzintézetek részvényei is hozzájárultak az emelkedéshez, elsősorban arra a Guardian által közölt hírre reagálva, miszerint a Santander több mint 300 fiókbankját vásárolná fel a Royal Bank of Scotlandnak mintegy kétmilliárd fontért.

A tőzsdéken hatott a verbális stimuláció

A főbb nyugat-európai részvényindexek a pozitív tartományban zártak hétfőn, negyedik napja folytatva emelkedésüket.

Visszaparancsolták az OTP-t

A BÉT irányadó indexe 0,9 százalékos pluszban zárt hétfőn szokatlanul alacsony forgalom mellett. A blue chipek vegyes képet mutattak a nap végén.

Pluszban nyitott New York

A Wall Street-i tőzsdeindexek több mint fél százalékos emelkedést mutatnak a kereskedés kezdete után fél órával.

A lengyelek saját kézbe vennék a bankjaikat

A lengyel kormány elkötelezett a BZ WBK eladósorban lévő többségi tulajdonának hazai kézbe kerülése mellett.

A csehek jól állnak - már az idén nőhetnek a kamatok

A cseh jegybankár a gazdaság fellendülésének ütemét látva a kamatemelési ciklus idei megindításán gondolkodik.

Kevesebb energiát fogyasztottunk tavaly

A világ energiafogyasztása tavaly - közel három évtized óta először - több mint egy százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az ipari országokban ez az arány ötszázalékos volt, azaz nagyobb mértékű, mint a gazdasági teljesítményük visszaesése - derült ki a BP idén először publikált globális energetikai statisztikájából, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hasonló jelenség utoljára az 1982-1983-as recesszió idején fordult elő. A fejlett gazdaságok energiafogyasztása tavaly kevesebb volt, mint egy évtizeddel korábban, miközben a feltörekvő országok energiaigénye közel három százalékkal nőtt 2008-hoz képest, elsősorban az élénkülő kínai kereslet miatt. A BP előrejelzése szerint az energiatakarékossági trend rövid életűnek bizonyult, hiszen 2010 első félévében ismét emelkedtek a fogyasztási igények - a növekedésben továbbra is feltörekvők járnak élen. A világ olajfogyasztása 1,7 százalékkal csökkent 2009-ben a kitermelés 2,6 százalékos visszaesése mellett, miközben a finomítói kapacitás több mint 2 százalékkal nőtt, elsősorban a növekvő ázsiai igények miatt. A gázfogyasztás minden eddiginél nagyobb mértékben, 2,1 százalékkal esett tavaly, egyedül az ázsiai régióban nem csökkentek az igények, miközben Oroszországban több mint 6 százalékkal zsugorodott a fogyasztás a kitermelés rendhagyó csökkenése mellett, ami szintén itt volt a legnagyobb mértékű, 12,1 százalékos. Tavaly egyedül a megújuló energiák kihasználása nőtt, az olaj- és gázfogyasztás csökkenése mellett az atomenergia-felhasználás is visszaesett. Az adatokból a BP arra következtet, hogy 1998 óta először csökkenhetett a károsanyag-kibocsátás a földön.

A hét végére gyengült a forint

Az euróért 281,35 forintot kértek péntek délután, annak ellenére, hogy a nap nagy részében a csütörtöki zárószintek közelében, 278 forinton forgott a közös deviza. A dollárért 232,35 forintot is megadtak, a svájci frank 201,40 forintot ért. A forint a térségi devizáknál nagyobb mértékben, több mint egy százalékkal gyengült az euróval és a dollárral szemben egyaránt. A lengyel deviza például 0,3 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, a cseh korona viszonylag stabil maradt. Az euró/dollár keresztárfolyam meglehetősen volatilis volt, a közös devizára 1,2080-1,2150 dollár közötti kötések érkeztek. A nap végére az euró 0,1 százalékkal erősödött a zöldhasúval szemben, a svájci frank 0,4 százalékkal esett az euróval szemben, így a keresztárfolyam 1,39-nél landolt, ám napközben még e szint fölött, 1,3950 közelében is járt. Megnyugvás látszik a magyar állampapírpiacon, a hozamok a hosszabb lejáratoknál csökkentek - derült ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból. Éven túl 6-12 bázispont között volt a csökkenés. A legmagasabb, 7,61 százalékos hozamot így a 15 éves lejárat fizeti, míg a legrövidebb, 3 és 6 hónapos csupán 5,4 százalékot hoz a konyhára.