Pápai Csaba

Lesújtó OECD-vélemény Magyarországról

Az innovációs rendszer kiépítése terén hazánk jelentős lépéseket tett a rendszerváltozás óta, ám versenyképességünk megőrzéséhez további intézkedésekre lenne szükség.

Európa retteg, Amerika pattog

A vezető európai tőzsdék a reggeli órákban tapasztalt emelkedő tendencia ellenére a negatív tartományban, ötéves mélypontjuk közelében zártak csütörtökön azt követően, hogy újabb, recessziót valószínűsítő makroadatok láttak napvilágot az Európai Unióban. A kedélyeket még az sem tudta megnyugtatni az öreg kontinensen, hogy az EU-s honatyák a korábbinál gyorsabb és összehangoltabb fellépést ígértek, és a központi bankok is újabb intézkedésekkel próbálták oldani a pénzpiacokat sújtó jégkorszakot. A bankrendszert sújtó válság kezelése érdekében a berni kormányzat 60 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy átvállalja az UBS svájci bankóriás toxikus eszközeinek kezelését, egyúttal 5,25 milliárd dolláros befektetéssel növelje annak tőkeállományát. Ennek ellenére a világ legnagyobb eszközkezelőjének részvényei közel 5 százalékkal szerdai záróáruk alatt végeztek. A DAX 4,9, a Footsie 5,4, míg a CAC-40 5,9 százalékos veszteséggel zárt csütörtökön, a legnagyobb európai részvények mozgását nyomon követő Stoxx-600 pedig 5 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést, amivel 12 százalékosra növelte a kedd óta elszenvedett veszteségeit. Az euróalapú indexek közül a bécsi börze bukása volt a legkiemelkedőbb, több mint 9 százalékos. A tengerentúli parketteken lapzártánkkor már a második felpattanáson voltak túl a befektetők, és bár a Nasdaq továbbra is a pozitív tartományban mozgott, szerdai eredményéhez képest mindössze 0,3 százalékos előnyt tudott megőrizni. A DJIA és az S&P-500 újra lejtőre került, előbbi 0,5, utóbbi 0,9 százalékos veszteséget mutatott. Az Egyesült Államok részvénypiacának hangulatát negatívan befolyásolták a csütörtökön közölt gyorsjelentések; a Citigroup vesztesége ugyan kisebb lett a vártnál, ám a Merrill Lynch minden előrejelzést meghaladó veszteséget jelentett.

Még keményebb volt a landolás

A keddi eredményéhez képest eleve gyengén, előző napi záróértéke alatt, 16 127,4 ponton nyitott a BUX szerdán, majd a nap végére ez a szint is fényévnyi távolságra került. Egész napos zuhanást követően, amelynek során az index közel 1700 pontos távolságot járt be, végül 14 484,1 ponton zárt, ami 11,9 százalékos veszteséget jelent. Sorra kellett 10 percre felfüggeszteni a részvények kereskedelmét 10 százalék feletti árfolyamesés miatt. A B kategóriás részvények közül némelyik esése a 16-18 százalékot is elérte. A blue chipek mind jelentős vérveszteséggel zárták a napot, zárás előtt még a korábban trend ellenében emelkedő Richtert is erősen adni kezdték, ennek következtében - 6,9 százalékos eséssel - a 30 ezres határ alatt 10 forinttal zárt. A Magyar Telekom 9,7 százalékos mínuszban, 650 forinton fejezte be a kereskedést. A legnagyobb forgalmat ismét az OTP bonyolította, a részvény 18,5 milliárd forint értékben forgott szerdán a pesti parketten. A bankpapír zuhanó árfolyamát kétszer is a 15 százalékos napi árváltozási padló állította meg, a nap végén is épp itt, azaz 3784 forintos részvényenkénti árfolyamon zárt, egész napos mélyrepülését követően. A Mol sem szerepelt jobban, 5,7 milliárd forint alatti forgalom mellett árfolyamesésének szintén a 15 százalékos árváltozási limit tudott csak gátat szabni, 11 895 forinton.

Újra padlót fogtunk, ezúttal még keményebben

A BUX 12 százalékos mínuszban zárt, a szerdai vérfürdő még a múlt heti veszteségeket is kenterbe verte. Számos kispados blue chip, és kiállított kisrészvény a mérleg.

Amerika lehűtötte a kedélyeket

Az Egyesült Államok kormánya meghirdette azt a bankállamosítási programot, amelynek első lépcsőjeként 250 milliárd dollár értékben vásárolna ideiglenes állami tulajdont a bajban lévő pénzintézetekben. A tengerentúli befektetők ennek ellenére eladásokba kezdtek a nap elején, ezzel az európai tőzsdék szárnyalását is visszafogva vonultak vissza az irányadó mutatók New Yorkban a kereskedés első harmadában a negatív tartományok felé. Lapzártánkkor a DJIA 1,3, az S&P-500 1,4 százalékos emelkedést, a Nasdaq azonban 0,6 százalékos csökkenést mutatott. Számos társaság hozza nyilvánosságra lapzártánk után harmadik negyedéves eredményeit, köztük az Intel és Pepsi is, részvényeik árfolyamát tekintve azonban a piac nem túl bizakodó a számokkal kapcsolatban. A tengerentúli indexeket a mentőcsomag negatív felhangjai ellenére mégis a bankok húzzák fel, a Bank of America közel 14 százalékkal, a talpon maradt Wall Street-i befektetési bankok, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley jegyzése pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A pénzügyi szektor cégeinek részvényei Európában is jelentősen drágultak. A Deutsche Bank és a Barclays árfolyama 10 százalék fölött, a Société Générale jegyzése 8 százalékkal ugrott meg, miután a pénzintézet nyereséges volt a negyedévben, és azt is bejelentette, hogy nincs szüksége újabb tőkére. A nagyarányú európai emelkedés - amelyből a reykjavíki tőzsde a maga 77 százalékos zuhanásával teljesen kimaradt - az amerikai nyitást követően mérséklődött, a FTSE-100 3,2, a CAC-40 2,8, míg a DAX 2,7 százalékot tartott meg a nap folyamán elért raliból.

Az OTP tartotta magasan a BUX-ot

A BUX 19 194,2 ponton nyitott kedden, hogy aztán némiképp visszavegyen a masszív emelkedéséből azt követően, hogy az OTP részvényeinek kereskedelmét közvetlenül a nyitást követően 10 percre felfüggesztették az árfolyam másodpercek alatt bekövetkező, 10 százalékot is meghaladó megugrása miatt. A BUX a nap folyamán egy 560 pontos sávot járt meg, napi minimumát 16 022,1 pontnál, maximumát 16 582,1 pontnál érte el, végül 16 437,1 ponton zárt. Ez 6,8 százalékos emelkedésnek számít, ami meghaladja a feltörekvő piaci összesített index, az MSCI 6,6 százalékos emelkedését is. A feltörekvő piacokon egyébként minden eddigit meghaladó mértékű emelkedést regisztráltak a hét eleje óta, miközben az állampapírok piacán is helyreállt a rend. A blue chipek kivétel nélkül pozitív mérleggel zárták a napot, a legnagyobb forgalmat, egyúttal a legnagyobb ugrást magáénak tudható OTP árfolyama 11,3 százalékkal, 4451 forintra emelkedett a nap végére, miután több mint 21 milliárd forint értékben érkezett jegyzés a részvényre. A Mol napi csúcsától mindössze 10 forinttal lemaradva, 8,1 százalékos emelkedést követően 13 990 forinton fejezte be a kereskedést, jelentős ingadozásoktól kísérve. A részvényt a nap folyamán 13 340 forinton is jegyezték - ez ugyan jócskán elmarad a záróárától, ám még mindig közel 400 forinttal meghaladja a hétfői záróértékét. A Magyar Telekom papírjai csak a délután folyamán kapcsoltak rá, hogy végül 6 forinttal a csúcs alatt, 6,7 százalékos emelkedést követően 720 forinton fejezzék be a kereskedést. A Richter csak pillanatokra merészkedett a 32 ezres támasz alá, végül 2,1 százalékos emelkedéssel, 32 220 forinton zárt. A kisebb papírok közül az AAA Auto, valamint az Orco részvényei szárnyaltak a leginkább. Előbbi épp 15, utóbbi 14,9 százalékot emelkedett.

Galléron ragadták a BUX-ot

A globális szinten érzékelhető pesszimizmus a Budapesti Értéktőzsdét sem kerülte el, a pesti parketten pénteken is folytatódott a pozíciók pánikszerű likvidálása, egészen az utolsó pillanatig. Az irányadó mutató 13 059,7 pontnál, 9,7 százalékos mínuszban találta meg a gödör alját még a délelőtti órákban, majd innen a hangulat javítását megcélzó bejelentések, valamint a tőzsdei társaságok árfolyammegőrzést megcélzó sajátrészvény-vásárlásainak hatására kismértékű emelkedésbe kezdett. A kereskedés során szinte minden részvényt kispadra küldtek azt követően, hogy a rendkívüli volatilitás, valamint az eladói nyomás hatására az árfolyamok rendre túllépték a tízszázalékos kilengési határt. A blue chipek közül egyedül az elmúlt napok során rendre felülteljesítő Richter tudott emelkedni, rögtön 9,5 százalékkal 31 645 forintra, igaz az utolsó pillanatokban kötötték fel az árát. Az OTP 3660 forinton nyitott, majd gyorsan zuhant tovább, egészen a napi minimumértékét jelentő 3277 forintos árfolyamig, ami 9,9 százalékos veszteséget jelentett. A részvény végül a nap végi felkötések, valamint a bank jelentős mennyiségű sajátrészvény-vásárlásának köszönhetően 3600 forinton fejezte be a kereskedést. A Mol kereskedését már a nyitás utáni első 10 percben ideiglenesen felfüggesztették ugyan, ám a részvény ezt követően tovább növelte veszteségeit. A jegyzés egészen 10 630 forintig zuhant, majd onnan többszöri próbálkozást követően 11 500 forintig sikerült felrántani, ami még így is nyolcszázalékos árfolyamcsökkenést jelent. Napközben a Magyar Telekom veszteségei is nagyok voltak - a részvény 13,8 százalékos mínuszban, 625 forinton is forgott -, zárásra ezt 3,7 százalékosra sikerült mérsékelni, ezzel a papír jegyzése 698 forinton zárt.

Helyrerázták a forintot

A forintot ért pénteki támadás során a 270-es sáv fölé emelkedett a jegyzés még a reggeli órákban, ám a 270,80-as csúcsról a kormányzat, a jegybank és a gazdasági szereplők részéről érkezett bejelentéseinek hatására meglehetősen gyorsan ereszkedett alább az euró/forint árfolyama. A forintgyengüléssel párhuzamosan a régiós devizák is hirtelen leértékelődtek, ám a nap végére mindenütt jelentkezett némi korrekció - számolt be Kolba Miklós, az ING Bank devizapiaci üzletágának vezetője. Rendkívüli volt a volatilitás a piacon, ezt pedig példa nélkül való illikviditás kísérte. A délutáni forintkorrekcióban az is szerepet játszott, hogy a hétvége előtt a szereplők minden áron zárni akarták pozícióikat, hiszen nem tudható, milyen bejelentések érkeznek nyitásig - magyarázta Kolba. A szakember szerint bármilyen rossz hír további forintleértékelődéshez vezethet, ám ezek hiányában is előfordulhat, hogy a mai hét elején újra a 265-ös szintek közelébe erősödik az euró. A szakember a várható fundamentális korrekciók alapján hosszabb távon 260 forint fölötti eurót prognosztizál. Kolba szerint a makrogazdasági mutatókban hamarosan jelentkezhetnek az Európában már egyértelmű válságjelek. A maastrichti kritériumok vártnál későbbi teljesülése ugyancsak negatívan befolyásolja majd a piaci hangulatot, illetve a forint megítélését, viszont rövid távon a legfontosabb, hogy a bankközi devizahitelezés felfüggesztésével jelentős tartóerő szűnt meg a forint árfolyamában.

Jöhet a 260 forintos euró

Elemzők úgy vélik: a jegybankok összehangolt kamatcsökkentő akciója mit sem ér, a fundamentális problémák megoldására továbbra sincs javaslat.