A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országértékelésében jelentős hiányosságokra hívta fel a magyar kormányzat, valamint a hazai üzleti és akadémiai szféra figyelmét. Ezek kiküszöbölésével Magyarország javíthatna innovációs versenyképességén, egyúttal meggyorsíthatná a gazdasági felzárkózását a fejlett országokhoz - derült ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által szervezett budapesti konferencián.
Az OECD független felméréséhez a Stratégiai válaszok a globális és nemzeti innovációs kihívásokra című konferencián fűzött ajánlásában hangsúlyozta: a Brüsszelből 2013-ig hazánkba érkező megnövekedett támogatások helyes felhasználásával Magyarország lefaraghat a fejlett országokkal szembeni gazdasági lépéshátrányából, egyúttal versenyben maradhat a feltörekvő országokkal folytatott innovációs versenyben is.
Nemcsak az EU-hoz, de Kínához képest is le vagyunk maradva
Ehhez azonban Magyarországnak radikálisan csökkenteni kellene az Egyesült Államokkal szembeni, 40 százalékpontos egy főre jutó GDP-elmaradását, de talán ennél is fontosabb feladata volna, hogy legalább részben tartsa a tempót a feltörekvő országok között a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező Kínával. A hazai üzleti szektor 2006-ban GDP-paritáson mérve mindössze az EU-áltag felét, 0,48 százalékot költött kutatás-fejlesztésre, míg a távol-keleti ország Németországgal megegyező mértékben, éves szinten 20 százalékkal növelte innovációs forrásait.
Az OECD szerint Magyarország többek között elégtelen innovációs képessége miatt sem tudja kellően kihasználni gazdasági potenciálját, amelyet csak tovább ront az instabil makrogazdasági környezet, valamint az orvosolatlan strukturális problémák is. A jelentés szerint az innovációs tevékenység általános szintje hazánkban alacsony, a kutatás-fejlesztésen alapuló innováció pedig még ennél is gyengébb.
A szervezet szerint ez azzal magyarázható, hogy Magyarország "kettős gazdaság" - az alacsony termelékenységű és elégtelen innovációs képességekkel rendelkező hazai kis-és középvállalkozások (kkv-k) mellett működnek ugyan nagyvállalatok, amelyek jelentős innovációs tevékenységet is végeznek, ám ezek javarészt külföldi tulajdonban vannak. (Ebben a szegmensben üdvözítő kivételnek számít a Richter, ahol tavaly 17 milliárd forintot költöttek K+F+I-re, valamint 9 milliárd forintot a nemrég átadott, biotechnológiai fejlesztéseket is végző kémiai kutatólaborra.)
Összmagyar széthúzás
Az OECD főtitkárhelyettese, Pier Carlo Padoan szerint az innovációs rendszer kiépítése Magyarországon befejeződött. A megfelelő innovációs környezet biztosítását szolgáló kormányzati innovációs programok működnek. A vállalati K+F, valamint a tudásintézmények száma megfelelő, és az ezek együttműködését segítő technológia-transzfer intézmények is jelen vannak. Ennek ellenére súlyos problémák elé állítja az országot az a tény, hogy a K+F továbbra is Budapestre, illetve a közép-magyarországi régióra koncentrálódik, azaz Magyarország vízfejűsége az innovációs térképen is szembetűnő.
Az innovációs szempontból kulcsfontosságú akadémiai szféra szerepvállalása javult ugyan, ám az OECD szerint továbbra sem elégséges. A diákság teljesítménye átlagos, azaz magasabb, mint az OECD-átlag, az akadémiai és az üzleti szféra közötti kellő együttműködés hiányában azonban továbbra is kérdéses, hogy a szektorok közötti mobilitás megvalósítható-e, valamint az is, hogy Magyarország versenyben maradhat-e a tehetségért folytatott versenyben.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az OECD most nyilvánosságra hozott országjelentése alapján akár újra is lehetne fogalmazni Magyarország innovációs politikáját. Az elemzés szerint a szereplők közötti együttműködés továbbra is elégtelen, annak ellenére, hogy ennek javítására mind akadémiai, mind vállalati oldalról is léteznek törekvések. Az MTA elnöke szerint a hídintézmények számát növelni kellene, a felsőoktatás átalakítását pedig tovább folytatni. Erre vonatkozóan a professzor elmondta: az átalakításra irányuló politikai akarat hiánya mellett további problémát jelent az is, hogy a BA-MA rendszer nem váltotta be a korábban hozzá fűzött reményeket.
Csak a multikban bízhatunk?
A rendszerváltást követően Magyarország tárt karokkal üdvözölte a nemzetközi nagyvállalatokkal érkező külföldi működőtőke-befektetéseket (FDI) - az OECD jelentéséből kiderül, amennyiben ezt nem tette volna, mára nem találnánk rá a nemzetközi innovációs térképen. Ennek ellenére az elemzés arra figyelmeztet, hogy amennyiben a hazai vállalatok K+F tevékenysége rohamosan nem javul, a multik jelenléte sem menthet meg minket attól, hogy partszélre ne szoruljunk az innovációs versenyben. Polgárné Májer Ildikó, a Valdeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: ma Magyarországon mintegy 6-8 ezer innovatív vállalkozás működik, a versenyképességünk javítása érdekében ezek számát 20 ezer fölé kellene emelni.
Még ma sincs Magyarországon Jeremie-program, továbbra sem lehet hozzáférni a finanszírozás e formájához - tette hozzá a Valdeal elnöke, mintegy kiegészítve az OECD kormány felé intézett bírálatát. A szervezet értékelésében hangsúlyozta a kormányzat szerepét a közép-és hosszú távú innovációs politika kialakításában. Bár a hazai innovációs szakpolitika az EU-szabványnál is szigorúbb, ám ez sem járult hozzá jelentősen a kkv-k ösztönzéséhez. A hazai munkaerő termelékenysége messze elmarad az OECD-átlagtól, sőt, kihasználtsága is jóval gyengébb annál.
Az OECD országértékelése sürgeti a Magyar Tudományos Akadémia megújítására irányuló tervezet minél gyorsabb foganatosítását, valamint az innovációért felelős kormányzati szervek közötti együttműködés fokozását, egyúttal felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a megnövekedett EU-források mellett továbbra sem célszerű karcsúsítania a K+F-re fordított hazai forrásokat.
