A világ jegybankjai szerdán korábban nem látott együttműködés keretében, a globális méreteket öltött pénzpiaci válság eszkalálódására reagálva csökkentették az országaikban érvényben lévő irányadó kamatot. A válság egyre erőteljesebb jelei azonban arra figyelmeztetnek, hogy hiába a monetáris politikai fellépés, a gazdasági növekedés üteme akár a vártnál is alacsonyabb lehet, sőt a fékeződés az eddig a nyugat-európai gazdaságokban már jelentkező tendenciákkal szemben viszonylag ellenállónak mutatkozó közép-európai régióban is érzékelhetővé válik - áll a JPMorgan Chase legújabb makrogazdasági elemzésében.
Rendkívüli kamatvágás a rendkívüli pánik ellen
Az európai és észak-amerikai jegybankok összehangolt, rendkívüli kamatcsökkentési akciója Suppan Gergely, a Takarékbank gazdaságelemzője szerint mindössze arra lehet elegendő, hogy a földet érés zaját némiképp tompítsa. Ahogy arra a jegybankok által kiadott közös tájékoztató is felhívja a figyelmet, a mostani kamatvágás nem képes helyreállítani a bankok közötti bizalmat, sőt, az egyre több szektort szorongató likviditási problémákra sem jelent megoldást - vélekedett a szakértő.
A váratlan kamatcsökkentés által előidézett hirtelen felpattanás az európai tőzsdéken már átadta a helyét az újabb esésnek, az euró/forint árfolyama pedig mindössze egy pillanatig érezte meg a rögtön el is párolgó devizapiaci optimizmust. A BUX a kamatcsökkenés napjának délutánján újra 5 százalék feletti veszteséget mutatott, jelezve, hogy a piacokat nem hatotta meg a jegybankárok közös fellépése. Suppan szerint a kamatvágás mindössze arra volt elegendő, hogy azt a pánikot, amely az elmúlt napok egyre fokozódó árfolyam-eséseihez vezetett némiképp enyhíteni tudta.
Legkorábban az év végén érhetünk földet
A szakember szerint a dekonjunktúra mélypontja legkorábban idén decemberben, ám ennél sokkal valószínűbb, hogy a következő év első negyedévének végére érkezik majd el, addig a gazdaságok teljesítménye tovább romlik, a kilátások pedig egyre rosszabbak lesznek. Suppan értetlenül áll a magyar kormány gazdaságpolitikai optimizmusa előtt, hiszen a régióban már jól láthatók az európai válság negatív hatásai mind az iparban és a kereskedelemben, mind pedig az ezeknél is közvetlenebb befolyásoltság alatt álló bankszektorban.
Szentiványi Nóra, a JPMorgan közgazdásza úgy véli, a recesszió peremén egyensúlyozó nyugat-európai gazdaságok keresletigényének csökkenése kártékony hatással lesz a régió exportteljesítményére, a külföldi tőkebefektetések elmaradása, valamint a banki hitelek befagyása pedig a tőkebeáramlást korlátozza majd jelentős mértékben. A külföldi kereslet csökkenése elsősorban Csehországot érinti majd, a legkevésbé pedig Lengyelország fogja megsínyleni a visszaesést. Románia és Magyarország - ahol a lakossági hitelek jelentős része devizaalapú - különösen érzékenyen reagál majd a bankközi hitelezési hajlandóság fokozódó elapadására, amelyet csak tovább fokozhat, hogy a hitelek aránya ezekben az országokban jócskán meghaladja a betétekét.
A térséget is eléri a recesszió
Suppan Gergely szerint az ipari termelés regionális szintű visszaesése már mostanra jól látható, így nem lenne meglepetés, ha ez Magyarországon is jelentkezne. A hitelpiaci környezet ellehetetlenedésével a lakáspiacon is nagyarányú fékeződés várható, sőt a refinanszírozási lehetőségek korlátozódása miatt a kereskedelmi célú beruházások is leállhatnak, újabbak pedig csak nehezen indulnak el. A munkaerőpiacon is borúsak a kilátások, az elbocsátások tovább folytatódnak, sőt a jelenleginél több szektort is érinthetnek, a foglalkoztatás bővülése pedig az alacsony növekedési kilátások miatt minden bizonnyal elmarad.
Európa szerte recessziós kilátásokkal kell szembenézni, a lanyhuló fogyasztás, az emelkedő lakossági kamatok és a fokozatosan elapadó vállalati források azt vetítik előre, hogy 2009-ben mindössze 1-1,5 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon, ám ez is csak abban az esetben teljesülhet, ha a mostani mélyrepülést legkésőbb a jövő év első negyedévének végéig landolás követi - vélekedett a Takarékbank szakembere.
A JPMorgan Chase közép-európai szakértője, Szentkirályi Nóra a Napi Online kérdésére még ennél is borúlátóbban fogalmazott. Legújabb elemzésében a korábbinál gyengébb, mindössze 0,5-1 százalékos növekedést vár a régióban. A közgazdász szerint a recesszió veszélye 2009 során végig fennállhat, ám a gyenge gazdasági teljesítmény még abban az esetben is kitarthat egészen 2010 közepéig is, ha a válság csak korlátozott mértékben érvényesül a térségben.
A régió jegybankjai nem követik a nyugat-európaiakat
A nagyarányú fékeződés ellenére sem várható egyértelműen, hogy a régió jegybankjai követik az ECB-t és a többi jegybankot a kamatcsökkentésben, hiszen a devizák esetleges leértékelődése a térség egyes országainak gazdasága számára akár jótékony hatással is lehet. Míg Magyarország és Románia esetében a hazai deviza euróval szembeni gyengülése kedvezőtlen hatással lehet, addig a csehek és a lengyelek számára a leértékelődés jótékony hatással bírhat.
A cseheknél és a lengyeleknél jelentős kamatvágásra számít a szakértő, a magyar és a román jegybankoktól eltérő reakciókat vár. Szentiványi szerint az MNB óvatosan fogja kezelni a kamatvágás lehetőségét, tekintve a forint-árfolyamra leselkedő veszélyeket, míg a román monetáris testülettől akár további kamatemelésekre is lehet számítani.
Már a küszöbön a 260 forintos euró
A JPMorgan szakértője a mostani ECB-kamatvágás ellenére sem módosította az MNB kamatciklusára vonatkozó prognózisát, a jegybanktól továbbra fokozatos, legfeljebb 100 bázispontos csökkentést vár 2009-ben. Szentiványi az MNB óvatosságát azzal indokolta, hogy a forint-leértékelődés veszélye egyre magasabb, egyrészt a bankszektorban jelentkező kockázatok, másrészt a reálgazdaságból átszüremlő hatások miatt. Bár a magyar gazdaság, nyitottsága miatt akár profitálhatna is a gyengülő forintból, ám import-függősége, valamint a deviza árfolyam-változásának kiemelten magas inflációs hatásai miatt összességében csak veszíthet a drágább eurón.
A szakember szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az euró/forint árfolyama átlépi a 260-as ellenállást, így az MNB-től várható, hogy amíg a deviza leértékelődésének kockázatait a kívánatos mértékre csökkentette, nem kezdi meg a kamatcsökkentési ciklust. Szentiványi szerint egészen 2009 áprilisáig nem várható kamatvágás a jegybanktól.
