Pápai Csaba

Lesújtó OECD-vélemény Magyarországról

Az innovációs rendszer kiépítésében a magyar gazdaság jelentős lépéseket tett a rendszerváltozás óta, ám versenyképessége megőrzéséhez további intézkedésekre lenne szükség - derül ki az OECD jelentéséből.

Csőre töltöttek a jegybankok

A Fed elnöke szerint a világ jegybankjainak elnöke készen állnak további lépéseket tenni annak érdekében, hogy átlendítsék a jégkorszakon a hitelpiacokat.

Cudar idők jönnek a kereskedőkre

Az Egyesült Államok kiskereskedelmi szektorát minden eddiginél súlyosabban húzta le a válság októberben.

Még mindig megéri főnöknek lenni

A tengerentúlon még mindig jobban megéri üzleti döntéshozónak lenni, mint az öreg kontinensen. Az Egyesült Államok ötven legnagyobb társaságának vezetői átlag 75 százalékkal többet raknak zsebre, mint európai versenytársaik vezérei - derül ki a Hay Group adataiból, amelyeket az Economist közölt. Ráadásul a tengerentúlon az ösztönző juttatások is jóval magasabbak, mint Európában. A Wal-Mart feje, Lee Scott magas fizetése mellé jelentős bónuszokat is kap, ő a világ legjobban fizetett vezérigazgatója. A Roche nemrég leköszönt vezére, Franz Humer pedig hiába rendelkezett összehasonlításban a legnagyobb fizetéssel, kiegészítő juttatásai jelentősen alulmúlták a tengerentúlon kiosztott bónuszokat, így mindössze a lista tizennegyedik helyezettje. A Microsoft irányítását Bill Gatestől átvevő Steve Balmer sovány fizetése mellé olyan jelentős részvényopcióban részesül, amely így is lehetővé teszi számára, hogy felkerüljön az elitbe - a huszadik helyre így is jó.

Mennyit rak zsebre a főnök?

Az Economist listát készített a legnagyobb európai és amerikai vállalatok vezetőinek fizetéséről.

Év vége előtt újabb pofon jöhet

A múlt hét pénteken a Moody's lépésével kezdődött, és még az év vége előtt az S&P döntésével fejeződhet be az a leminősítési hullám, amelynek során Magyarország megítélése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnek áldozatául eshet.

Még az év vége előtt jöhet az újabb pofon

A Standard & Poor's regionális igazgatója a Napi Online kérdésére elmondta: a hitelminősítő legkésőbb az év végéig dönt az ország kilátásairól.

Zuhanóversenyben az OTP és a Mol

Borongós nemzetközi hangulat mellett a hazai blue chipek kivétel nélkül a negatív tartományban zártak kedden, a legnagyobb veszteség az OTP-t érte. A bankpapír 8,5 milliárd forintos forgalom mellett 8,6 százalékos mínuszban zárt, 2650 forinton, ám napközben ennél olcsóbban is lehetett belőle venni, késő délután a 2610 forintos szintet is megjárta. A Mol részvényei is hasonló mértékű, 8,1 százalékos veszteséggel, 10 110 forinton zárták a napot. A nap végi csekély visszapattanás - akárcsak más papíroknál - csak arra bizonyult elégnek, hogy a BUX kissé magához térjen napi minimumáról, ahová nem sokkal négy óra előtt érkezett. Az index így 12 216,3 ponton, 6,1 százalékos mínuszban zárt, ami közel 500 ponttal múlta alul a nyitáskor beállított napon belüli maximumértéket. A Richter, amely tegnap reggel tette közzé gyorsjelentését, szintén nem tudott emelkedni. Jelentős kilengésekkel forgott, napi minimum- és maximumértéke között több mint 2000 forint különbség volt. Noha zárásra a Molhoz hasonlóan visszapattant a kurzus, az utolsó kötés így is 26 500 forinton érkezett a részvényre, ami 3,6 százalékkal marad el hétfői záróértékétől. A Magyar Telekom is esett, a nap nagy részét a 600 forintos határ alatt töltötte. A héten gyorsjelentést közlő társaságok közül a PannUnion minimális forgalom mellett 4,2 százalékot emelkedett, míg az Egis 1,4 százalékos mínuszban, 11 520 forinton zárt. Már tőzsdezárás után adta ki gyorsjelentését a Rába, előtte azonban 11,3 százalékos negatívummal zárt a papír. Ismét 20 százalékos változások voltak a Bookline és a Csepel részvényeinél, az előbbinél ezúttal lefelé.

Keresték a kincstárjegyet, de csak olcsón

A tengerentúli ünnepnap a forint piacán is érzékeltette hatását, a hazai deviza forgalma elenyésző volt, az euró a mostanában szinte szűknek mondható 266,50-269,50 forintos sávban oldalazott, majd 266,90-nél zárta a napot - tájékoztatta a Napi Online-t Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője. A feltörekvő piaci devizák közül a carry-trade-ek kiemelt célpontjának számító dél-afrikai randot támadták a legintenzívebben kedden. A rand az euróval és a dollárral szemben több mint 2 százalékot zuhant azt követően, hogy a Standard & Poor's negatív minősítést adott az ország hitelkilátásainak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az állampapírok másodlagos piacán az éven belüli lejáratú kincstárjegyek esetében 14-20 bázispontos, az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeknél pedig átlag 18 bázispontos hozamemelkedést hozott a kedd. A három hónapos kincstárjegyek aukcióján 74 bázispontos hozamemelkedést regisztrált az ÁKK az előző rendezvényhez képest, a papírok átlaghozama 12,18 százalék lett. A rövid lejáratú papírokból 30 milliárd forintnyit kínáltak fel, amire a bankok jelentős mennyiségnek számító, közel 143 milliárd forintnyi ajánlatot adtak be.