A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) október végén közzétett innovációs országértékelésében jelentős hiányosságokra hívta fel a magyar kormányzat, valamint a magyarországi üzleti és akadémiai szféra figyelmét. Ezek kiküszöbölésével Magyarország javíthatna innovációs versenyképességén, egyúttal gyorsíthatná gazdasági felzárkózását a fejlett országokhoz - derült ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által szervezett budapesti konferencián.
Az OECD a felméréséhez fűzött ajánlásában hangsúlyozta: a Brüsszelből 2013-ig Magyarországra érkező megnövekedett támogatások helyes felhasználásával a gazdaság faraghat a fejlett országokkal szembeni gazdasági lépéshátrányából, egyúttal versenyben maradhat a feltörekvő országokkal folytatott innovációs versenyben is.
Ehhez azonban a kormánynak helyre kellene állítania a változékony költségvetési politika miatt megrendült üzleti bizalmat. Az OECD tudományos és technológiai országjelentése szerint a reformok addig sikertelenek maradnak, amíg a makromutatók és a szabályozás tekintetében nem szavatolnak némi előreláthatóságot, hiszen ezek elengedhetetlen előfeltételei az innovációs teljesítmény növelésének. Enélkül ugyanis az ország nem lesz képes arra, hogy legalább részben tartsa a tempót a feltörekvők között a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező Kínával.
Magyarország 2006-ban GDP-paritáson mérve kevesebb mint az EU-áltag felét, 1 százalékot költött kutatás-fejlesztésre (k+f), míg a távol-keleti ország innovációra fordított bruttó kiadásai GDP-arányosan már két évvel ezelőtt elérték az 1,42 százalékot, 2010-re pedig a pekingi kormány tervei szerint meghaladják a 2 százalékot is, megközelítve ezzel a 2,26 százalékos európai normát.
Az OECD szerint Magyarország többek között elégtelen innovációs képessége miatt sem tudja kellően kihasználni gazdasági potenciálját, amelyet csak tovább ront az instabil makrogazdasági környezet, valamint az orvosolatlan strukturális problémák. A jelentés szerint az innovációs tevékenység általános szintje alacsony, a k+f-en alapuló innováció pedig még ennél is gyengébb. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarország "kettős gazdaság": az alacsony termelékenységű és elégtelen innovációs képességekkel rendelkező hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) mellett működnek ugyan nagyvállalatok, amelyek jelentős innovációs tevékenységet is végeznek, ám ezek javarészt külföldi tulajdonban vannak. (E szegmensben üdvözítő kivételnek számít a Richter, amely tavaly 17 milliárd forintot költött k+f-re, valamint 9 milliárd forintot a nemrég átadott, biotechnológiai fejlesztéseket is végző kémiai kutatólaborra.)
Az innovációs rendszer kiépítése Magyarországon befejeződött - állapította meg Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkárhelyettese. A megfelelő környezet biztosítását szolgáló kormányzati innovációs programok működnek. A vállalati k+f, valamint a tudásintézmények száma megfelelő, és az ezek együttműködését segítő technológiatranszfer-intézmények is jelen vannak. Ennek ellenére súlyos problémák elé állítja az országot az a tény, hogy a k+f továbbra is Budapestre, illetve a közép-magyarországi régióra koncentrálódik, azaz a vízfejűség az innovációs térképen is szembetűnő. Az innovációs szempontból kulcsfontosságú akadémiai szféra szerepvállalása javult ugyan, ám az OECD szerint továbbra sem elégséges. A diákság teljesítménye jobb az OECD-átlagnál, az akadémiai és az üzleti szféra közötti kellő együttműködés hiányában azonban továbbra is kérdéses, hogy a szektorok közötti mobilitás megvalósítható-e, valamint az is, hogy Magyarország részt tud-e venni a tehetségekért folytatott versenyben.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az országjelentés alapján akár újra is lehetne fogalmazni Magyarország innovációs politikáját. Az elemzés szerint a szereplők közötti együttműködés továbbra is elégtelen, annak ellenére, hogy ennek javítására mind akadémiai, mind vállalati oldalról is léteznek törekvések. Az MTA elnöke szerint a hídintézmények számát növelni kellene, a felsőoktatás átalakítását pedig tovább folytatni. Erre vonatkozóan a professzor elmondta: az átalakításra irányuló politikai akarat hiánya mellett további problémát jelent az is, hogy a felsőoktatás bolognai típusú átalakítása nem váltotta be a korábban hozzá fűzött reményeket.
A rendszerváltást követően Magyarország tárt karokkal üdvözölte a nemzetközi nagyvállalatokkal érkező külföldi működőtőke-befektetéseket (FDI) - az OECD jelentéséből kiderül, amennyiben ezt nem tette volna, az ország ma nem szerepelne a nemzetközi innovációs térképen. Ennek ellenére az elemzés arra figyelmeztet, hogy amennyiben a magyar vállalatok k+f tevékenysége nem javul rohamosan, a multinacionális cégek jelenléte sem menti meg a gazdaságot attól, hogy partszélre szoruljon az innovációs versenyben. Ma Magyarországon mintegy 6-8 ezer innovatív vállalkozás működik, versenyképességünk javítása érdekében ezek számát 20 ezer fölé kellene emelni - mondta Polgárné Májer Ildikó, a ValDeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója. Még ma sincs Magyarországon Jeremie-program, továbbra se lehet hozzáférni a finanszírozás e formájához - tette hozzá a ValDeal első embere, kiegészítve az OECD kormány felé intézett bírálatát. A szervezet értékelésében hangsúlyozta a kormányzat szerepét a közép- és hosszú távú innovációs politika kialakításában. Bár a magyar innovációs szakpolitika az EU-szabványnál is szigorúbb, nem járult hozzá jelentősen a kkv-k ösztönzéséhez. A munkaerő termelékenysége messze elmarad az OECD-átlagtól és kihasználtsága is jóval gyengébb annál.
Pápai Csaba