Tőzsdére készül a spanyol telekomcég
Tőzsdére készül a spanyol telekomcég
Rossz napjuk volt a papíroknak
Számottevő gyengüléssel zárt a Budapesti Értéktőzsde BUX indexe szerdán, a 18 062 pontos érték 1,3 százalékkal múlta alul a keddit. A forgalom nagyjából megfelelt az átlagosnak. A BUX nagy esése nem is volt meglepő, hiszen minden blue chip veszített értékéből. A legrosszabbul az OTP számára sült el a kereskedés, a 4175 forintos árfolyam 2,1 százalékkal maradt el a kedditől. Ez jórészt annak volt betudható, hogy az Európai Bíróság visszautalta a magyar igazságszolgáltatáshoz a devizahitelek kérdését, véleményük szerint a magyar bíróságok vizsgálhatják a problémát. A Mol 1,8 százalékos gyengülés után 13 690 forinton fejezte be a szerdai napot, míg a Magyar Telekom három forinttal lett olcsóbb, így 315 forinton állt.A kisebb papírok közül mindenképpen érdemes kiemelni az FHB-t, mely 5,4 százalékkal, 780 forintig ugrott. A bankkal kapcsolatban továbbra is a Takarékbank állami részesedésének eladására vár a piac, az MFB-nek elvileg szerdáig kellett döntenie, elfogadja-e az egyetlen benyújtott ajánlatot. Nagyot javított az Émász is, mely 5,3 százalékkal, 13 900 forintig drágult, az Elmű viszont 2,5 százalékos gyengülés után 15 500 forintba került. Jó napja volt a BTelnek is, mely a kedden bejelentett tőkeemelés után 2,7 százalékkal drágult a szerdai nap végére.A forint reggel erősödött, majd szűk sávban mozgott egész nap. Az euró jegyzése délután 308 körül állt, ami bő fél százalékkal volt alacsonyabb a keddinél. A dollárral szemben 226,59-nél állt a hazai fizetőeszköz, míg a svájci frank 251,46 forintba került.A magyar állampapírok másodpiacán ismét kismértékű hozamcsökkenés volt terítéken, 1−5 bázispontos csökkenés után a referenciaértékek 3 százalék és 6,52 százalék között szóródtak.
Szeptember óta százötven százalékot lehetett keresni az FHB-val
Alighanem a Takarékbankra kiírt pályázat tegnapra ígért eredményhirdetése hozta lázba újra az FHB-részvények vásárlóit, ennek köszönhető a keddi és szerdai, összesen 13,2 százalékos emelkedés.
Bankok húzták az európai indexeket
Hatodik napja emelkedtek az európai részvényárfolyamok szerdán, a kontinens értéktőzsdéin a pozitív gyorsjelentések és a kínai kereskedelmi adatok javították a hangulatot. A Reuters szerint az eddig jelentő európai cégek 59 százaléka megfelelt az elemzők várakozásainak, vagy túl is teljesítette azokat, ez a gyorsjelentési szezon felénél optimizmusra adhat okot a befektetőknek.Különösen jó napja volt a pénzintézeteknek. A 0,52 százalékos növekedéssel záró francia CAC−40 indexet a Société Générale húzta fel, amely pozitív profitjelentése után 6 százalékkal is emelkedett napközben, majd 4,17 százalékon zárta a napot. Az olasz piacon is jól mentek a bankok, az Unicredit 2,16 százalékkal nőtt és a nap győztese is egy pénzintézet, az 5,04 százalékkal emelkedő Banco Popolare dell'Emilia Romagna volt. Az olasz FTSE MIB index 1,30 százalékos pluszban zárt. A holland ING is a jól teljesítő bankok között végzett, papírjai 4,8 százalékkal értek többet a nap végén.A brit piacon minden részvény árfolyamára jó hatással volt a Bank of England bejelentése, miszerint a gyenge munkaerőpiac miatt nem tervez a közeljövőben kamatot emelni. A londoni FTSE−100 index ennek ellenére csak 0,04 százalékkal növekedett. A fő európai indexek közül egyedül a spanyol IBEX zárt negatívan, 0,10 százalékos eséssel.A Wall Street tőzsdéi növekedéssel nyitottak, bár lapzártánkkor a Dow Jones 0,17 százalékkal esett. Az S&P−500 0,07, a Nasdaq pedig 0,29 százalékos növekedésben volt. Az amerikai piacon is kiemelkedett a TripAdvisor turisztikai honlap részvényeinek teljesítménye, amelyet 9,20 százalékkal emeltek a befektetők. A nap nagy vesztese egy másik netes cég, az online biztonsággal foglalkozó Fireeye volt, amely 10,52 százalékkal esett.
Leendő közgazdászok keresték a siker kulcsát
A „Siker kulcsa − kóstolj bele a közgazdászszakmába!” című tehetséggondozót idén immár negyedik alkalommal rendezték meg.
Új vezető munkatársai vannakk a KPMG-nek
A KPMG több szenior munkatársa kapott menedzseri kinevezést. Balaton László (34) 2006-ban csatlakozott a KPMG it-tanácsadási részlegéhez. Számos informatikai működésfejlesztési megbízásban vett részt, több program- és projektmenedzsment megbízást vezetett, elsősorban a pénzügyi, az állami és az energiaszektorban. Boros Marianna (30) 2007 óta dolgozik a KPMG üzleti tanácsadás részlegén. A megfelelőségi és belső ellenőrzési csoport menedzsereként a privát szektor vállalatai számára nyújtott belső ellenőrzési szolgáltatásokért felelős. Podmaniczky Balázs (33) a KPMG belső ellenőrzési, kockázatkezelési és megfelelőségi szolgáltatás (IARCS) részlegének menedzsereként az agrár- és vidékfejlesztési területhez kapcsolódó ellenőrzési, akkreditációs és megfelelőségi vizsgálatokat irányítja. Sági Endre Attila (28) a KPMG Corporate Finance csapatának menedzsere. Elsősorban nemzetközi cégfelvásárlások és fúziók vezetéséért felelős.
Több százezer magyar dolgozik az EU-nak
Az Európai Unióban központtal rendelkező vállalatok Magyarországon 2011-ben több mint 430 ezer dolgozót foglalkoztattak, és 4525 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő − hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európai Unió Magyarországi Kereskedelmi Kamaráinak elnöksége tartott Budapesten. Az összesített adatok lényegében nem változtak 2011 óta. Takács János, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület elnöke, aki január elsejétől tölti be az Európai Unió Magyarországi Kereskedelmi Kamaráinak soros elnöki tisztét, elmondta: a cégek teljesítményéről szóló teljes, 2011-es összegzés szerint az EU-beli, Magyarországon működő társaságok 2011-ben 2109 milliárd forint éves bérköltséget fizettek ki. Beruházásaik összege abban az évben 1270 milliárd forintot tett ki − tette hozzá. Az MTI kérdésére a soros elnök elmondta: ezek az összesített adatok lényegében nem változtak 2011 óta. Takács János az elnöki posztot Paul Stolktól, a Holland−Magyar Kereskedelmi Kamara elnökétől vette át az idei év elején.
A BGF-esek gyorsan találnak munkát
A BGF-en végző fiatal diplomások csaknem fele már tanulmányai befejezése előtt főállásban dolgozott, további 35 százalékuk pedig a diploma megszerzését követő öt hónapon belül talált munkát − derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola által végzett kutatásból. A 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók legnagyobb része (36 százalék) álláshirdetésre jelentkezett, 23 százalék személyes ismeretség révén kapott munkát, 14 százalék esetében a szakmai gyakorlati pozíciót követte állásajánlat, 12 százalék pedig maga kereste fel munkáltatóját állásügyben, 10 százalék korábbi munkakapcsolat révén jutott pozícióhoz. A megkérdezett munkavállalók 61 százaléka valamilyen kereskedelmi, szolgáltatói vagy idegenforgalmi vállalkozásnál dolgozik, ipari és építőipari vállalatnál 15 százalékuk, banknál, biztosítónál vagy egyéb hitelintézetnél 9 százalék, költségvetési intézménynél szintén 9 százalék dolgozik. Az egykori hallgatók 14 százaléka dolgozott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, átlagosan 26 hónapig. A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott az állása a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez külföldi munkavállalást a következő öt évben, ugyanennyien zárkóznak el ettől, további 30 százalék pedig még nem döntött a kérdésben.
A menedzsmenten áll a startupok sikeressége
Tíz magyar startupból hét nem jut el az első befektetőig − hiába a jó ötlet, nincs belőle se cég, se fejlődés, se pénz. Pedig tízből akár öt-hat is életképes, vagyis lehetne belőle cég, fejlődés, siker, pénz és csillogás − mondta a Napi Gazdaságnak Solti Előd, a V-Csoport ügyvezetője.
Korai felismerés és megelőzés
Magyarországon évente mintegy 70 ezer új rákos megbetegedést regisztrálnak és éves szinten több mint 810 ezer beteget kezelnek, aminek költsége 1,1 milliárd forint. Idén 325 millió forinttal több jut majd onkológiai ellátásra és szűrésre.