Napi Gazdaság

Sikertelen aukció a lengyeleknél

Az eredetileg tervezett 3−5 milliárd zlotys kibocsátás mellett 4,01 milliárdért adott el kötvényeket a lengyel adósságkezelő, ezzel négy hónap után először fordult elő, hogy nem kelt el a maximálisan meghirdetett mennyiség. Az ötéves állampapí­rokból 2,22, míg a tízévesekből 1,79 milliárd zloty értékű talált gazdára, az átlaghozam 3,882, illetve 4,541 százalék volt az aukción.

Soha nem látott mélységben járt a rubel

Történelmi mélypontra esett péntek reggel az orosz rubel árfolyama az euróval és az euró−dollár devizakosárral szemben. Később a jegybank a jelenlegi szinten tartotta a kamatot, ami jó hatással volt a devizára, így megállt a gyengülés.

Hibák és trendek miatt szenved a Cisco

Elég rosszul zárta a 2013-as év negyedik negyedévét a Cisco Systems, amely éves alapon 55 százalékos profitesést szenvedett el. A kaliforniai számítástechnikai cég eredményét nagyrészt az a 655 millió dollár terhelte meg, amibe az egyes termékekbe került rossz memóriakártyáknak a cseréje került a cégnek. A Cisco bevétele az utolsó negyedévben 7,8 százalékkal, 11,2 milliárd, a nyereség pedig 1,4 milliárd dollárra esett. A rossz chipeken kívül az is betett a cégnek, hogy a felhő alapú technológiák terjedésével jelentősen visszaesett a Cisco szerverei és hálózati termékei iránti kereslet, elsősorban a feltörekvő országokban. 2014 első negyedévében sem javul a helyzet, a cég 6-8 százalékos bevételcsökkenésre számít. A Cisco elnök-vezérigazgatója, John Chambers szerint azonban cége pénzügyi helyzete erős maradt.

Nem vár javulást a Nestlé

Gyenge évet zárt a világ legnagyobb élelmiszer-ipari cége, a Nestlé. A svájci cég vezérigazgatója, Paul Bulcke kihívásokkal telinek nevezte a 2013-as esztendőt, amelyben a fejlett piacokon minimális, a feltörekvő országokban pedig az elmúlt évekhez képest rosszabb volt a cég növekedése. A Kínát is magában foglaló Ázsia−Óceánia−Afrika régióban a Nestlé bevételének növekedése a 2012-es 10,3 százalékról 7,4 százalékra lassult, míg Európában 0,8 százalékkal nőttek a bevételek. A cég nettó nyeresége a 2012-es 10,6 milliárdról 10 milliárd frankra (8,18 milliárd euróra) esett, annak ellenére, hogy az eladások 2,7 százalékkal, 92,2 milliárd frankra növekedtek. Az árfolyamok hullámzása különösen rosszat tett a társaságnak. A Nestlé vezetői szerint legkorábban 2014 második felében javulhat a vállalat helyzete.

Kínában terjeszkednek a francia autógyártók

A Renault jelentősen emelni tudta profitját tavaly, jövőre pedig Kínában építhet gyárat. A Peugeot-ban ugyanakkor részesedést szerzett az egyik legnagyobb kínai autógyár, a Dongfeng.

Nehezen halad Peking a pénzügyi reformokkal

A növekedés hosszú távú fenntartásáért tavaly átfogó pénzügyi reformba kezdett az új kínai vezetés, ám a hitelezés szigorítása eddig több bajt okozott, mint hasznot.

Egyre támadják az Astrát Romániában

Csődeljárást kezdeményezett a romániai Astra biztosítótársaság ellen a temesvári Paint System Service. Mihai Rozsa, az autószerviz igazgatója a bukaresti Agerpres hírügynökségnek tegnap eljuttatott közleményében azt állítja, hogy az Astra 2013 júliusa óta nem vagy csak részben fizetett az elvégzett munkálatokért, a nem rendezett számlák összege 65,6 ezer lej (egy euró 4,45 lej). A cég azt is nehezményezi, hogy a biztosító sok esetben a saját becslése alapján fizetett a káresemények után, az összeg azonban nem fedezte a javítások költségét.

Milliárdos a KBC nyeresége, szerényebb a Commerzbanké

Az ír veszteségek ellenére növelte profitját a K&H belga anyabankja, amely jövőre nagyot emelhet osztalékán az ínséges évek után.

Többmilliárdos számlától szabadulna Madrid

Nyolc meg nem épült autópálya bebukott hiteleit szeretné az azokat folyósító bankokra terhelni a spanyol kormány, ezzel elkerülve, hogy az adófizetők pénzéből kelljen kártalanítani a pénzintézeteket és az építőipari cégeket − értesült a Bloomberg. Spanyol bankok, többek között a Banco Santander és a Banco Bilbao Vizcaya összesen 3,5 milliárd euró hitelt folyósítottak az autópályák építésére, a projektek azonban nem valósultak meg, az olyan nagy építőipari vállalatoknál pedig, mint a Ferrovial vagy a Sacyr, több mint 582 kilométer autópálya építésére kötöttek koncessziós szerződést. Egy 1972-es törvény értelmében az államnak ki kell fizetnie a befektetőknek a földvásárlás és az építés költségeit, ha egy koncesszióba adott autópálya tönkremegy. A kormány viszont szeretné elkerülni, hogy ennek a kötelezettségének eleget kelljen tennie, ezzel is növelve a költségvetés hiányát. A pénzügyminisztérium elutasította azt a tervet, miszerint az állam 1,25 milliárd euró, 30 éves futamidejű hitelt nyújtott volna a beruházóknak, ami után a kormányzat a bankokhoz fordult. A tárgyaláson a pénzintézetek és az építőipari vállalatok képviselői is jelen voltak, arról azonban még nincs hír, hogy a bankok elfogadják-e az adósságok leírását. Az 1972-es törvény értelmében azonban az adófizetők nem fogják teljesen megúszni a dolgot, az államnak ugyanis legalább részben kötelezettsége van az állami koncessziókkal kapcsolatban.