Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Első hallásra a kisebb bankokat érintheti hátrányosan, hogy a kormánypárti javaslat szerint valamennyi atm-készüléket szabadon használhatják majd az ügyfelek február elsejétől a havi 150 ezer forint erejéig ingyenes készpénzfelvételre, egyes szakmai vélemények szerint azonban akár a lehetőségeiket is bővítheti az új szabályozás. A kisebb pénzintézetek bővülésének eddig komoly akadálya volt a viszonylag szűk fiókhálózat, illetve az, hogy az ügyfelek az idegen atm-ek magasabb használati díja miatt olyan bankokat kerestek, amelyek automatái könnyebben elérhetőek voltak a lakóhelyük közelében. Az atm-ek közelsége azonban februártól kisebb súllyal esik majd a latba az ügyfélakviráláskor. Vannak olyan kisbankok, amelyeknek ráadásul az idegen atm használata nem is kerülne többe a jövőben, mint most, hiszen saját költségükre ügyfeleiknek eddig is kínáltak ingyenesen vagy saját atm-es díjért havonta 1−4 ilyen készpénzfelvételt.
A bankok számára persze nem az idegen atm-ek használatáért fizetendő, átlagosan 100-200 forint költség lesz a legkomolyabb veszteségokozó tétel, hanem az, hogy a "fogyasztói jogként" aposztrofált ingyenes pénzfelvétel nem mentesül a tranzakciós illeték alól. A havi 150 ezer forintos limitösszeg 900 forint illetékteherhet jelent, egyetlen ügyfél kapcsán, így évi 10 800 forintot fizetnek majd ki az államnak a bankok, illetve ehhez adódik majd az idegen atm-eknél az üzemeltető banknak járó jutalék, saját atm-eknél pedig az üzemeltetés költsége. Az összeget 432 ezer forint, az nhp 2,5 százalékos kamatozása melletti kihelyezéséből származó nyereség fedezheti. (Igaz, ezért hitelezni is kell, nem elég a fix jutalék - a szerk.).
További kérdés, hogy a kormányzat lemond a tranzakciók illetékbevételének egy részéről. Ez nehezen képzelhető el, hiszen az idei első féléves adatok szerint a mostani magasabb kulccsal számolva az atm-használatból 17,2 milliárd forint bevétele származott volna a költségvetésnek, ami jövőre már realizálódhat. Elképzelhető lenne egy sávos illetékteher is, ahol a jelenlegi készpénzfelvételi átlagösszegig − 50 ezer forintig − fizetnék a bankok a hatezrelékes mértéket, efelett pedig a büdzsé lemondana az emelt díjtételről − így a szabályozással megemelt összeg nem jelentkezne többletteherként a szektoron, de kisebb lenne az állami bevétel is. A jelenlegi helyett az is járható út szakértők szerint, ha az átlagösszeg feletti tételre kedvezményes − például az átutalásoknál bevett 3 ezrelékes − teher rakódna, így lényegében illetékveszteség nélkül tehetné elfogadhatóbbá az ügyletet a kabinet.
| Készpénzfelvét (millió darab) | Összeg (milliárd forint) | |
| 2010. I. félév | 60,2 | 2 623,5 |
| 2010. II. félév | 62,0 | 2 987,9 |
| 2011. I. félév | 60,0 | 2 925,8 |
| 2011. II. félév | 63,0 | 3 186,8 |
| 2012. I. félév | 59,2 | 2 843,6 |
| 2012. II. félév | 62,9 | 3 083,0 |
| 2013. II. félév | 58,2 | 2 873,5 |
| Forrás: MNB | ||
Szerző: Nagy László Nándor
