Napi Gazdaság

Fizetniük kell az ellátásért a külföldön dolgozóknak

Eltüntetné a lyukakat az egészségügyi tárca azzal, hogy a külföldön munkát vállalók érvénytelen taj-kártyával igénybe vett kezeléseit a betegekkel fizettetné ki.

A GKI további kamatvágásra számít

Az idei kis növekedés után jövőre 1,3 százalékkal nőhet a magyar GDP, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó ütemben − véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisában. E szerint a forint viszonylag erős, az MNB monetáris tanácsa pedig kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett, az amerikai pénzpolitika ugyanakkor előbb-utóbb szigorodik, így a nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában jelenik meg − vélik a kutatók.A GKI szerint a magyar devizatartalék 2013. szeptember végi 30,2 milliárd eurós szintje alacsony, ezért − az egyelőre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt is − indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében − a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén − 290 forint körüli euróárfolyamot valószínűsítenek. A reálkeresetek idén és jövőre is 2-2 százalékkal emelkedhetnek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5, illetve 1,5 százalékkal. A beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására − olvasható az előrejelzésben.

Ismét emelkedett a külkeraktívum

Az előző hónapok lassulását követően július után augusztusban is a tavalyinál nagyobb aktívumot produkált a magyar külkereskedelem − derül ki a KSH részletes adataiból. Az idei nyolcadik hónapban az export forintértéke 3,4, az importé pedig 3,9 százalékkal csökkent a 2012-es bázishoz képest, míg a volumen a kivitel esetében 1,4, a behozatalnál pedig 0,4 százalékkal nőtt. Az idei első nyolc hónapban az export volumene 2,5 százalékkal, míg az importé 3,2 százalékkal lett nagyobb. A mérleg többlete továbbra sincs veszélyben: a hónapban 613 millió euró lett − szemben a 2012-es 606 millióval −, a nyolchavi aktívum pedig 4,57 milliárd eurónál tart, alig elmaradva a tavalyitól (4,62 milliárd euró). Idén január−augusztusban a forgalom forintban mért árszínvonala a tavalyihoz viszonyítva az importban 1,2, az exportban pedig 0,5 százalékkal csökkent, így a cserearány 0,7 százalékkal javult.A forgalom felét adó gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene 2,7, illetve 2,2 százalékkal nőtt, a húzóerőt itt továbbra is a személygépkocsi-kivitel és az alkatrész-behozatal jelentette. A közúti járművek kereskedelme az időszak egészében 10 százalékot meghaladóan nőtt mindkét irányban. A feldolgozott termékek kivitele 6,5, behozatala pedig 5,8 százalékkal nőtt. Az energiahordozóknál a kőolaj importvolumene csaknem tizedével lett nagyobb, a gázbehozatalé csökkent. Mínuszban az élelmiszerek forgalma volt: a kivitel volumene 6,5, az importé 2,4 százalékkal maradt el a 2012-estől.

Leminősítette Ukrajnát az Standard & Poor's

Görögországgal egy szintre, B mínuszra minősítette Ukrajna adósbesorolását a Standard & Poor's. A cég kilátásai negatívak az országgal szemben, ami további leminősítéseket jelenthet. Az S&P az ukrán politika instabilitásával és a külső finanszírozás nehézségeivel indokolta pénteki döntését. Egyre kevésbé valószínű, hogy a kormány stratégiájával biztosítani tudja a szükséges külföldi devizát az ország külső finanszírozásához − írja a hitelminősítő. Az ukrán jegybank devizatartaléka 26 százalékkal csökkent szeptemberben az elmúlt évhez képest, és az S&P számításai szerint háromhavi folyó kifizetés, illetve a rövid lejáratú külső adósság 30 százaléka alá csökkenhet. Az S&P szerint kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna meg tudna egyezni a nemzetközi szervekkel egy mentő csomagról, mert nem várható, hogy a vezetés széles körű reformokra kötelezné magát. Közben csütörtökön bejelentették, hogy az ukrán gazdaság 2008 óta harmadszor is recesszióba süllyedt, miután a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai terméke a második negyedévi 0,5 százalékos visszaesés után. Az ukrán Investment Capital elemzője szerint ez azt mutatja, hogy csődöt mondott a kormány gazdaságélénkítő politikája. Több oka is van ennek a Bloomberg szerint: az acél, a legfőbb ukrán exportcikk iránt csökkenő világpiaci kereslet, a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya, a valutatartalékok hétéves mélypontra csökkenése és legfőbb exportpiaca, Oroszország kereskedelmi korlátozásai.

A kormányzat leállása ellenére javult az USA ipara

Bár a legtöbb közgazdász arra számított, hogy az Egyesül Államok szövetségi kormányának 16 napos részleges leállása visszafogja majd a gazdaságot, az amerikai ipar hangulatát mérő ISM index növekedést mutat októberben − derült ki az indexet összeállító Institute of Supply Management pénteki közléséből. A mutató a szeptemberi 56,2 pontról 56,4-re nőtt az elmúlt hónapban, ezzel 2011 áprilisa óta a legmagasabb értéket érte el. A belföldi és külföldi megrendelések gyorsabb ütemben nőttek, mint szeptemberben, a foglalkoztatás és termelés viszont lassabban bővült októberben. Elemzők korábban az index csökkenését várták. Még más adatokra is szükség lesz, mielőtt megállapítható, hogy a politikai felfordulást nem érezte meg az ipar, azonban így is nagy hatása lehet a döntéshozókra. A piacon például megindult a találgatás, hogy a növekedést látva a Fed mégis a régi várakozások szerint, tehát még idén decemberben visszavághatja a havi 85 milliárdos eszközvásárlási programját. Ennek hatására a dollár erősödésbe kezdett a legtöbb valutával szemben pénteken.

Gyengítette az eurót a szóbeli intervenció

Az Európai Központi Bank várhatóan már a közeljövőben kamatcsökkentéssel és friss, olcsó pénz pumpálásával válaszolhat az eurózóna negatív gazdasági-pénzügyi fejleményeire. Erre jó alkalma lesz csütörtökön, amikor kamatdöntő ülés lesz Frankfurtban.

Az orosz kártyát is kijátssza az Alitalia

Moszkvába utazik a héten az Alitalia S.p.A. néhány illetékese, hogy megszondázzák, mit szólna az Aeroflot egy együttműködéshez − értesült az olasz AGI hírügynökség (az Aeroflot nem kommentálta a hírt). A múlt héten a közlekedési miniszter, Maurizio Lupi fejtegette a Corriere della Serának: az olasz nemzeti légitársaságnak szüksége lehet egy "erős nemzetközi partnerre", miután mostani 25 százalékos tulajdonosa, az Air France−KLM kevés szándékot mutat arra, hogy részt vegyen az elkerülhetetlen feltőkésítésben. (A francia−holland légitársaság csütörtökön közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentésében nullára írta le az Alitaliában levő részesedését, ami a pénzügyi igazgató, Philippe Calavia szerint 120 millió eurós negatívumot jelent számukra.) Az Alitalia október közepén jelentette be 300 millió eurós tőkeemelési tervét, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a meglevő részvényesektől ez nem jön össze, akkor az olasz posta, valamint a két olasz nagybank, az UniCredit és az IntesaSanpaolo is besegít. A Wall Street Journal híre szerint az Air Frane−KLM csak a társaság csődjére vár, hogy olcsón jusson repülési jogaihoz.

Nagyot esett a Sony profitvárakozása

Rosszul teljesített a Sony a szeptemberben véget ért második üzleti negyedévben, ezért 40 százalékkal csökkentette a teljes üzleti évre várható profit értékét. A japán vállalat a márciusban lezáruló üzleti évre a korábban megállapított 50 milliárd jen helyett már csak 30 milliárd jen (305 millió dollár) nettó nyereséget vár, miután kilenc részlegéből öt veszteséggel zárta a negyedévet. A tévékészülékeket gyártó divízió április és június között 5,2 milliárd jen működési nyereséget termelt, de július és szeptember között már 9,3 milliárdos hiányt könyvelt el. A Sony vesztesége összesen 19,3 milliárd jenre (197 millió dollár) rúgott, ami jelentősen meghaladta az egy évvel ezelőtti 15 milliárdot. A vállalat piaci értéke kétmilliárd dollárral csökkent a csalódást keltő adatok miatt. A vállalat a tévékészülékek mellett a digitális kamerák és a személyi számítógépek értékesítésére vonatkozó várakozásait is rontotta, de továbbra is bízik felső kategóriás okos telefonjaiban, valamint a novemberben debütáló Playstation 4 játékgép sikerében.

Vésztartalék kellene Írországnak

Írország számára végszükség esetére tartalékot kellene képeznie a trojkának, azaz a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Központi Banknak (ECB) és az Európai Bizottságnak (EB) − véli az IMF vezérigazgató-helyettese. David Lipton a német Die Weltnek adott interjúban azt javasolja Dublinnak, hogy fokozatosan szálljon ki a mentőprogramból. Írország mindent megtett gazdasága stabilizálása érdekében, ám a belső kereslet stagnál, a bankok legjobb esetben is nullszaldósak, és magas a munkanélküliség. Jelenleg ugyan Írország már sokkal alacsonyabb kockázati felárral jut hitelhez a pénzpiacokon, mint például Olaszország, Spanyolország vagy Portugália, de kérdéses, "vajon az írek tudnak-e tovább úszni mentőmellény nélkül... ha vihar közeledik, jó, ha legalábbis a közelben van egy mentőöv". Lipton szerint vihart okozhat, ha változás történik az amerikai pénzpolitikában. Az alacsonyabb amerikai kamatok ugyan nem váltanának ki újabb pénzügyi válságot az eurózónában, de nyomás alá helyeznék legelőször is a periféria országait. A közelmúltban a Fed bejelentéseire az olasz, spanyol és portugál kockázati felár azonnal emelkedett, még ha nem is olyan mértékben, mint a feltörekvő gazdaságoké.