Napi Gazdaság

Milliárdokat hoznak Hollandiának a nemzetközi szervezetek

A Hágában székelő nemzetközi szervezetek évi 2,1 milliárd euró hasznot jelentenek Hollandiának − derül ki a holland külügyminisztérium által megrendelt tanulmányból. Az országban 34 nagy nemzetközi szervezet központja működik, amelyek közvetlenül 1,4 milliárd euró hasznot hoznak, többek között az épületek bérlésével, irodaeszközök és egyéb használati tárgyak, járművek beszerzésével. Továbbá közvetlenül mintegy 12 ezer munkavállalónak nyújtanak állást. Ehhez járulnak még a közvetlen jövedelmek, amelyek mértékét a tanulmány évi 700 millió euróra teszi. Ebben már szerepelnek a nemzetközi állomány munkatársai, családtagjai, de hozzászámítják az általuk generált turizmust is, hiszen a külföldiek jelentős számú látogatót fogadnak évente. A munkaerőpiac is profitál ebből, a közvetett munkaalkalom becslések szerint 9000 munkahelyet jelent. Hágában olyan nagy tekintélyű nemzetközi intézmények vannak, mint például a Nemzetközi Törvényszék, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vagy az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ.

Borúsabban látja a magyar átalakulást az EBRD

Több más ország mellett Magyarország átalakulási mutatóit is rontotta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben publikált, Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2013) című elemzésében. A fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár, három területen azonban romlottak a részosztályzatok, a vizsgált területeken − nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika − Magyarország a 3 plusztól a legjobbnak számító 4 pluszig terjedő osztályzati sávban található. A versenypolitikai részosztályzatot a 4-es sáv alá, 3 pluszra rontotta, az árliberalizáció, valamint a kereskedelmi és árfolyamrendszer osztályzatait pedig a tavalyi 4 pluszról 4-esre módosították, az EBRD ezt − csakúgy, mint Szlovákia esetében − elsősorban az energiaipari és a biztosítási ágazatokban tapasztalható növekvő kormányzati jelenléttel indokolta.

Rekord bankbírságokat szabott ki a GVH

Minden eddiginél nagyobb összegű bírságot szabott ki a GVH a két évvel ezelőtti végtörlesztések kezelése miatt, 11 pénzintézet összesen 9,5 milliárd forintot fizethet.

Stagnált a Siemens magyarországi forgalma

A Siemens magyarországi csoportja a szeptember végén zárult 2013-as pénzügyi évben 307,6 millió euró forgalmat ért el, mintegy 1 százalékkal alacsonyabbat az előző periódus 311 millió eurójánál, a rendelésállomány azonban folyamatosan növekszik − mondta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A Siemens magyarországi tevékenységéből származó export 171 millió eurót tett ki, míg az import 105 millió euró értékű volt, vagyis a kivitel továbbra is meghaladja a behozatalt. A magyarországi Siemens-csoport itthoni beszerzési értéke az elmúlt évben 13 százalékkal nőtt, a 2013-as üzleti évben 2346 magyar beszállító 91 millió euró értékben járult hozzá a Siemens Zrt. tevékenységéhez − mondta Károlyi Zsolt gazdasági igazgató az MTI-nek. A Siemens az elmúlt három évben mintegy 500 új munkahelyet teremtett Magyarországon, jelenleg több mint 2500 embert alkalmaznak, ebből mintegy 2000 saját és közel 500 a bérelt munkaerő.

Megérkezett az ajánlat a magyar Praktikerre

Megvásárolná és feltőkésítené a Praktiker magyarországi áruházait az MPF Holding; a cégcsoport szingapúri anyavállalata egy kínai befektetővel közösen már hivatalosan is bejelentette vételi szándékát − közölte az MPF sajtóilletékese az MTI-vel. A Magyarországon tizenkilenc nagy- és két miniáruházzal jelen lévő Praktiker megvásárlását és feltőkésítését saját forrásból biztosítanák. A cégcsoport közel 10 millió euró nagyságú befektetést tervez a barkácsáruházláncnál, biztosítva a közel 1200 munkahely megtartását. Az MPF cégcsoport előző hazai befektetése a csőd szélén álló FÉG fűtőkészülékgyár megvásárlása volt. A csoporthoz tartozik egyebek közt az MPF Holding Logisztikai és Kereskedelmi Zrt., a Widenta csiszolószerszámgyár, de befektetésekkel rendelkezik a logisztika, a bútoripar, az építőipari kemikáliák területén is. A Baumarkt Praktiker International GmbH, a Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. anyavállalata október közepén terjesztett elő felszámolási eljárás iránti kérelmet. Az összesen 20 ezer embert foglalkoztató Praktiker AG július elején közölte, hogy fizetésképtelenné vált.

Leértékelték az érintett cégeket a külön terhek

A szektorális különadók számos cég értékét csökkenthették, egyes piacszabályozó rendelkezések pedig − szélsőséges esetekben − teljesen el is tüntették a vállalkozások értékét az elmúlt években − közölte a Mazars adótanácsadó és könyvvizsgáló cég. A gáz, áram és távhő árának legutóbbi csökkentése a becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a lakosság zsebében, ugyanakkor az érintett cégek értéke 2000 milliárd forinttal csökken. Az elemzés szerint a júliustól bevezetett e-útdíjból a kormány bevételi célja − éves szinten − mintegy 150 milliárd forint, amennyiben a fuvarozók ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, úgy ez is 1000-1500 milliárd forint cégértékcsökkenéssel jár. Mivel az adóváltozások nem egyszeri éves tételek, hanem a jövőben minden évben pénzkiáramlással járnak, ezért egy cégértékelés ezeket a hatásokat a vállalat teljes jövőbeni élettartamára figyelembe veszi − a hatásuk így többszörösen jelenik meg a cégértékben.

Módosul a termékdíjrendelet

A bérleti rendszerben használt, újra használható csomagolószerek után a bérbeadónak januártól nem kell megfizetnie a termékdíjat − az erről szóló kormányrendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg. A termékdíjfizetés alól azzal a feltétellel mentesülhet a bérbeadó, ha olyan zárt számítógépes rendszert üzemeltet, amellyel nyomon követhető a termék útja, e rendszer üzemeltetését a környezetvédelmi hatóság engedélyezi. A tervezet számos részletszabályt tartalmaz, például meghatározza az újrahasznosított csomagolószereket és tartalmazza a bérbeadók ellenőrzésének szabályait is − számolt be az MTI. A vámhatóság tavaly 326 termékdíj-ellenőrzést zárt le, amelyek során 432 millió forint büntetést szabott ki, ez vizsgálatonként átlagosan 1,3 millió forint bírságot és késedelmi pótlékot jelentett a vállalkozásoknak.

Részben konszolidálják a kórházak tartozását

Egy kedden megjelent kormányrendelet alapján összesen 33,1 milliárd forintot osztanak szét kilencvenhárom kórház között, az összeget az adósságállomány csökkentésére használhatják fel − jelentette be tegnap Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Az egy-egy intézménynek jutó támogatási összeg meghatározásánál figyelembe vették az üzemgazdasági eredményeket és költségelemzést végeztek. Megvizsgálták a szolgáltatókat érintő fejlesztési programokat, ugyanis volt olyan kórház, amely az integráció miatt halmozott fel jelentős tartozást. A húsz legeladósodottabb kórház 12 milliárd forint takarékossági vállalást tett, ebből 6,5 milliárdot már teljesítettek is. A dotációt a jövő hét elejéig utalják el az intézményeknek, amelyek azt az év végéig használhatják fel.

A közétkeztetési szektor szereplői is csökkentenék az áfát

Az évi 200 milliárd forintra becsült közétkeztetési piac szereplői egyre komolyabb jövedelmezőségi és finanszírozási problémákkal küzdenek, ezekre részben megoldás lenne az öt százalékra mérsékelt áfakulcs − mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke egy konferencián. Az érdekképviselet megbízásából a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett számítás szerint a munkahelyi étkeztetésnél a legszerencsésebb esetben − amikor az ötszázalékos áfakulcs előnyét a szolgáltató teljes egészében átengedi a fogyasztóknak − mindössze 0,02 százalékos, mintegy hatmilliárd forintos negatív hatással számolhat a költségvetés. Ha azonban a szolgáltató csak az áfacsökkentésből eredő többletpénz felét engedi át a fogyasztóknak, akkor már 17 milliárd forint a kiesés. A tanulmány szerint a költségvetési negatív hatás ellenére számos szociális és gazdasági előnnyel járna az áfacsökkentés, többek között az ágazat forgalmának növekedésével, a foglalkoztatás bővülésével. A VIMOSZ becslése szerint akár 1800 új álláshely is létrejöhet az 5 százalékos áfakulcs bevezetését követően.