Napi Gazdaság

Növekszik Magyarországon a Hervis

A tavalyi 13,3 milliárd forint forgalom idén várhatóan több mint tíz százalékkal nő a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft.-nél − mondta Viola Krisztina ügyvezető igazgató. A növekedés mögött a magyar sportolási hajlandóság erősödése áll. Az idei látványos növekedés mellett az osztrák Spar-csoport tulajdonában levő Hervis új értékesítési modellt vezetett be, a magyar mellett a szlovén, a német és a cseh leányvállalatoknál egy időben bekapcsolta a boltokat az online kereskedelembe. Ha valaki nem talál a polcon egy terméket vagy nagyobb választékból csemegézne, az üzletekből is rendelhet, szállítási díj nélkül. A társaság az osztrák központból néhány munkanapon belül szállít és az átvételi pont az üzlet marad. A cég szerint a nagy alapterületű sportáruházakban már nincs növekedési lehetőség, az expanziót a jövőben a most bevezetett értékesítési modell fejlesztésével kell elképzelni. A magyar sportszer- és sportruházati piac a válság alatt sem omlott össze és jelenleg is jól teljesít, így komoly lehetőségek mutatkoznak a forgalom növelésére.

További bővülésre számít a magyarországi vegyipar

Elsősorban az exportpiacok bővülése miatt nőtt idén a magyarországi vegyipar forgalma, amely várhatóan eléri a válság előtti szintet − mondta a Napi Gazdaságnak Budai Iván. A Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója szerint ugyanakkor a belföldi kereslet gyengélkedése és a túlszabályozottság is rontja az ágazat teljesítményét.

Autógyárak kapkodnak a cinkbevonás után

A felületkezeléssel foglalkozó Impreglon Kft. csaknem 300 millió forint beruházással fejlesztette azt a technológiai eljárást, amellyel már az Északi-tengeren használt kábelszerelési berendezéseket is készített. A tatabányai székhelyű német tulajdonú cég úgynevezett termodiffúziós technológiát vezetett be, amellyel a különféle alkatrészek vonhatók be cinkkel. A bevonni kívánt tárgyakat a cinkporral együtt 380 fokos hőmérsékleten kezelik, e művelet során a felületen minőségi cinkréteg képződik, miközben a cink a tárgy anyagába is beépül. A cég főleg személyautók alkatrészeinek felületkezelésére alkalmazza ezt a módszert. A vezető autógyárak már elfogadták a termodiffúziós technológiát. Az Impreglon külföldi berendezéssel kezdte meg a termodiffúziós eljárás alkalmazását, 130 embernek biztosítva munkát. A beruházáshoz százmillió forint támogatást nyert európai uniós és hazai forrásból. A személygépjármű-ipar mellett vasúti járművek, fékberendezések alkatrészein és tehergépkocsik elemein is alkalmazza ezt a korrózióvédelmi technológiát. Osztrák, német, olasz, horvát, cseh, szlovák és román megrendelői is vannak.

Jövőre csúcsra járatják a győri Audit

Idén a tavalyinál több, rekord számú motor készül a győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél − mondta a Napi Gazdaságnak Thomas Faustmann, a cég ügyvezetője. Pontos adatok értelemszerűen csak januárban lesznek, de nagyjából kétmillió darabról lesz szó. Jelenleg 235 motorvariáns készül a gyárban és a világ harminc üzemébe szállítják a hajtóműveket. Az elmúlt húsz év alatt összesen 25 millió motor készült Győrben, s jelenleg naponta 8100 hagyja el a szalagokat. Jövőre is számos új motorvariánssal áll elő a győri Audi, emellett elkezdődik egy új autó gyártása is. Faustmann nem árulta el, melyik lesz ez, de információink szerint a harmadik generációs TT gyártása kezdődik el 2014-ben. Az A3 limuzin és az A3 cabriolet után ez lesz a harmadik modell, ami az idén átadott gyárban készül majd. Korábban csak összeszerelő üzem működött Győrben, az év közepétől azonban teljes értékű autógyártás folyik a városban, vagyis itt préselik a lemezeket, itt festik azokat, illetve itt szerelik össze a járműveket. Jövőre a gyár teljes kapacitását szeretnék kihasználni, vagyis évi 125 ezer autó készülhet a gyárban. A közeljövőben azonban gyárbővítés nem várható. A társaságnak 10 300 alkalmazottja van, közülük 1400 mérnök, s csak az új gyár beindítása miatt 2100 fővel emelték a létszámot − mondta Knáb Erzsébet személyügyekért felelős ügyvezető igazgató.

Közel kilencszázezren használnak Szép kártyát

Idén október végén már 22 360 munkáltató 886 ezer dolgozója használt Szép kártyát, a bevezetés óta több mint 100 milliárd forint áramlott a gazdaságba a plasztikon keresztül − mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára tegnap a Cafeteria 2014 konferencián. A politikus szerint az idei első tíz hónapban 57,1 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le Szép kártyával és csaknem 51 ezer vendéglátóhellyel élt ilyen szerződés. Az első kilenc hónapban a belföldiektől származó szállásdíjbevételek mintegy negyede e plasztiknak köszönhető: a kereskedelmi szálláshelyek 51,8 milliárd forint belföldi szállásdíjbevételéből 12,9 milliárd forint származott ilyen költésből − hangsúlyozta Szatmáry, hozzátéve, a költések jelentős részét vidéki, kis- és közepes vállalkozások által működtetett szálláshelyek realizálták.

Óvatosan optimisták a piaci szereplők

A vegyipari cégek óvatosan optimisták a jövő évet illetően. További létszámbővítésre készül az osztrák Donau Chemie Magyarországon, a vállalat a tavalyihoz hasonló árbevétellel, de kedvezőbb eredménnyel kalkulál idén. A csoport magyarországi árbevétele ugyanakkor némileg csökkent, az eredmény azonban itt is pozitív lesz. A társaság idén indította el új, kazincbarcikai víz­tisz­tí­tó­vegyianyag-gyára termelését; az üzemre eddig 7 millió eurót költött a cég, a teljes vállalatcsoport 16 millió euró értékben ruházott be idén. A Donau Chemie egy új telephelyet is épít Dél-Budán disztribúciós üzletága számára, ez a fejlesztés azonban még a szükséges engedélyekre vár.

Milliárdos döntéseket hoz ma a főváros

A Fővárosi Önkormányzat 2014-es költségvetésére gyakorolt több száz milliós hatásokról, azt megelőző döntésekről szavazhat ma a Fővárosi Közgyűlés. Az ingyenes, azaz szociális temetések költségei után keletkező áfát ki kell fizetnie a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nek. Erre az előterjesztés szerint azért van szükség, mert idei díjakkal kalkulálva az ingyen szolgáltatással járó árbevétel-kieséssel együtt a vállalatnak jövőre 194 millió forint kompenzációra lesz szüksége, amelyet a fővárosnak kell állnia.

Az ajándékok fele érkezik webshopokból

A magyar lakosság a két évvel ezelőttinél átlagosan tízezer forinttal többet, fejenként 54 ezer forintot költ karácsonyi ajándékokra az idén − derül ki a Budapest Bank Zrt. reprezentatív felméréséből. E szerint 2011 óta 19-ről 25 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, nem kell spórolniuk az ajándékozás pluszköltségei miatt. A lakosság fele az aktuális havi fizetéséből finanszírozza a karácsonyi kiadásokat: 30 százalékuk azért, mert nincs megtakarítása, 20 százaléknál pedig ez önmagában is fedezi a költségeket. Az emberek ötödének van kifejezetten erre a célra félretett pénze, míg 34 százalék egyéb tartalékaihoz nyúl. Az ajándékokért készpénzzel fizetők aránya 80 százalékról két év alatt 70 százalékra csökkent, az internetes pénzmozgások pedig 13 százalékról 25 százalék körüli szintre emelkedtek. Az ajándékok 63 százalékát a bevásárlóközpontokban, plázákban szerzik be a vásárlók, a webáruházak azonban idén már a második helyen állnak 48 százalékkal.

Megugrott az okos telefonok kereslete

Magyarországon mintegy harminc százalékkal bővült a telekommunikációs piac forgalma az idei harmadik negyedévben a tavalyihoz képest − derül ki a GfK TEMAX® adataiból. A szektor növekedését az okos telefonok generálják, amelyek forgalma értékben több mint ötven százalékkal nőtt, míg a hagyományos (feature) telefonok eladásából származó árbevétel 38 százalékkal visszaesett. Az átlagárak csökkenő tendenciát mutatnak: a hagyományos telefonoknál komoly, az okos telefonoknál pedig minimális a mérséklődés. Az okos telefonok kapcsán a GfK szerint ki kell emelni a nagyobb kijelzős modellek térnyerését − ezek a készülékek mindinkább alkalmasak olyan funkciók ellátására, amelyekhez korábban notebookot vagy tabletet kellett igénybe venniük a felhasználóknak. (A teljes eladás kétharmada jut a négyhüvelykes vagy annál nagyobb okos telefonokra).