Napi Gazdaság

Újévi adókedvezmények a családoknak és a cégeknek

Kisebb, de hasznos módosítások lesznek az adózásban 2014-ben. A magánszemélyek esetében a családi adókedvezmény kiterjesztése a legfontosabb változás, a cégek pedig kedvezőbb feltételekhez jutnak többek közt a részesedések megszerzésekor vagy a tárgyi eszközök vásárlásánál.

Pluszba lökte a karácsony a kereskedelmet

A karácsonyi előzetes várakozások optimizmusra adnak okot. Az utolsó két adventi hétvégén megteltek vásárlókkal a plázák és a szokottnál nagyobb sorok kígyóztak az élelmiszerüzletekben is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kereskedők korábbi előrejelzésének megfelelően azzal lehet számolni, hogy 2013 decemberében, döntő részben a karácsonyi nagy bevásárlásoknak köszönhetően, a kereskedelem mérlege többévnyi visszaesés után felfelé mozdult el. A reáljövedelmek növekedése, az alacsony infláció több költekezést engedett meg, így a korábbi előrejelzéseknél nagyobb mértékben, akár két százalékkal is bővülhet a decemberi vásárlások volumene.

Jól ment az idén a tejeseknek

Kedvező évet zárt 2013-ban a magyar tejágazat, a tejtermékek piaca egész évben keresleti volt, ez pedig mind a termelők, mind a feldolgozók számára jövedelemtöbbletet eredményezett − mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A kereslet főként az exportpozícióból adódott, az unióban és más érintett államokban ugyanis csökkent a tejtermelés − a mostani keresleti piac nem marad fenn sokáig, és a jövő év második negyedévétől ár-visszarendeződés várható. Most azonban egész évben felfelé mentek az árak: míg 2013-ban az év elején a tej felvásárlási ára 90-92 forint körül mozgott literenként, addig az év végére megközelíti a 108-110 forintot. Egy év alatt átlagosan 10-15 százalék volt a fogyasztói áremelkedés a tejtermékek belföldi piacán. A fogyasztás általában nem − vagy csak minimális mértékben − csökkent. A tej- és tejtermékfogyasztás a magyar piacon 2013-ban stagnált az előző évhez képest. A Tej Terméktanács kidolgozott egy ágazati fejlesztési koncepciót, amely a további fejlődés lehetséges irányait jelölte ki. Erre azért volt szükség, mert 2015-ben − a most rendelkezésre álló információk szerint − az unióban megszűnik a tejkvóta rendszere.

Jönnek az online pénztárgépek

Január elsejével élesedik az online pénztárgépek szabályozása, miközben az üzletek jó része még nincs rákötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerére. A szabály szerint minden kereskedőnek olyan kasszát kell üzembe helyeznie üzletében, amely minden tranzakcióról azonnal adatot küld az adóhatóságnak. Ez a kereskedelmi szakma szerint is elősegíti a piac fehéredését, ami mintegy 90 milliárd forint többlethez juttathatja az államháztartást.

Egymásra torlódó feladatok állnak a bankrendszer előtt

A pénzintézeti szektor számára minden bizonnyal vízválasztó lesz a 2014-es év, ám korántsem a már ismert új szabályok, hanem a devizahitelesek "megmentése" kapcsán várható − a jegybankelnök által beharangozott − új törvény okán. Ennek részleteit a rendkívül rövid tavaszi ülésszak alatt fogadhatja el a parlament − érdemben a kormány is csak januárban fog foglalkozni a kérdéssel.

Az AXA másodszor ad túl magyar biztosítóján

A Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG), amely Magyarországon az Union Biztosító és az Erste Biztosító tulajdonosaként van jelen, megállapodást kötött az AXA Biztosító Zrt. üzletrészei száz százalékának megvásárlásáról. A felvásárlást még engedélyezniük kell az illetékes felügyeleti és versenyfelügyeleti hatóságoknak. Magyarország azon kulcspiacaink egyike, ahol már hosszú idő óta növelni kívántuk jelenlétünket. Az AXA Biztosító kiegészíti portfóliónkat az életbiztosítási ágazatban, amely főként a unit-linked termékek területén rejt kiváló lehetőségeket − mondta a tranzakció kapcsán Peter Hagen, a Vienna Insurance Group vezérigazgatója.

Újabb BH-részvénycsomagot vett Siófok

Tovább növelte részesedését a Balatoni Hajózási (BH) Zrt.-ben a siófoki önkormányzat, miután a révfülöpi helyhatóságtól 1716 darab, egyenként húszezer forint névértékű részvényt vásároltak − értesült lapunk. Az 53,1 millió forintos tranzakció révén Siófok immár 41,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a 4,098 milliárd forint jegyzett tőkéjű hajózási társaságban. Balázs Árpád polgármester a többek között a részvényvásárlásról is határozó idei utolsó közgyűlésen úgy nyilatkozott, 2014-ben döntenek arról is, hogy a város milyen stratégiát követ majd a BH-val kapcsolatban. A terveket várhatóan a jövő év közepéig dolgozzák ki.

Egyelőre nem lett több sertés

A hazai sertéságazatnak mindössze 10-15 százaléka termel versenyképes körülmények között, ezért az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból decemberben megnyílt pályázati keret az élelmiszer-feldolgozók fejlesztése mellett tenyésztő- és hizlalótelepek technológiai korszerűsítését is segíti majd − mondta Horváth István, a sertéságazati stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott az MTI-nek. Bár pontos adatok nem állnak még rendelkezésre, a 2012. augusztusban elfogadott stratégia első évében valószínűleg nem nőtt a hazai sertésállomány a tervezett tíz százalékkal. Az intézkedéssel a tárca azt a célt tűzte ki, hogy hét éven belül meg kell kétszerezni a sertésállományt, amely 2012-ben először hárommillió darab alá csökkent. Az idén a stratégia végrehajtására szánt 2,6 milliárd forintból 1,6 milliárdot használtak fel. Ezen belül kutatás-fejlesztési programok finanszírozására 143 millió, a tenyésztéshez kapcsolódó központi beruházásokra 207 millió, a bel- és külpiaci megjelenés támogatására 230 millió forintot fordítottak. Horváth István jelezte: 2014-ben várhatóan hasonló összeget fordítanak a sertéságazati stratégia végrehajtására.

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy termelői piac üzemeltetője

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Harmathy Ildikó, a káptalantóti termelői piac tulajdonos-üzemeltetője, kezdeményezve, hogy a testület korrigálja állásfoglalását, amely szerint a termőföld nem amortizálódik és korlátlan ideig használható. A beadványban kifogásolta az Ab egyik határozatának megfogalmazását, amely szerint "a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik". Szerinte ezen az elven alapulnak mind a termőföldről, mind a természetvédelemről rendelkező törvények, amelyek emiatt nem a valós értékrendhez igazodnak. A hét éve működő piac vezetője természetkárosítás bűncselekménye miatt sorra kapja a bírságokat és bűnvádi eljárás is indult ellene. Ennek oka, hogy a tulajdonában lévő, a telekkönyvben szántóként nyilvántartott, a valóságban 23 éve nem szántott területen termelői piacot üzemeltet. A hatóságok arra kötelezték, hogy állítsa vissza a falu határában lévő terület eredeti szántó állapotát, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen.