A pénzintézeti szektor számára minden bizonnyal vízválasztó lesz a 2014-es év, ám korántsem a már ismert új szabályok, hanem a devizahitelesek "megmentése" kapcsán várható − a jegybankelnök által beharangozott − új törvény okán. Ennek részleteit a rendkívül rövid tavaszi ülésszak alatt fogadhatja el a parlament − érdemben a kormány is csak januárban fog foglalkozni a kérdéssel.
Feladat ugyanakkor bőven van a szektor előtt az évváltás kapcsán: az már korábban tudható volt, hogy a bankkártyás fizetéseknél január elsejétől csökken a kibocsátó banknak járó bankközi jutalék mértéke (interchange-díj), a betéti plasztikoknál egységesen 0,2, a hitelkártyáknál 0,3 százalékos szintre. Az átállás zökkenőmentessége viszont nem a pénzintézetektől függ, hanem az elszámolást gyakorlatban lebonyolító kártyatársaságoktól, amelyek eddig csak informálisan jelezték, hogy készülnek az időpontra. A szabályozás a kereskedők oldalán − az elfogadói szerződésekben − valószínűleg az év folyamán válik majd láthatóvá.
A pénzintézeteknek a polgári törvénykönyv módosítása kapcsán is akad feladatuk, bár az új jogszabálycsomag csak tavasztól hatályos. Az átállás idején számos belső szabályzat, illetve intézkedési előírás módosítására van szükség, melyek ugyanakkor már januártól megváltoztathatják a banki belső szabályzatokat. Azt is meg kell oldani, hogy a pénzintézetek tájékoztatóiban a felügyeletre hivatkozások alkalmával minden anyagban már a jogutód Magyar Nemzeti Bank legyen feltüntetve.
Bár a jogszabály első határidőként január 20-át jelöli meg, a bankoknak már most komoly informatikai fejlesztéseket kell elvégezniük ahhoz, hogy február 1-jétől az ezt kérő ügyfelek zökkenőmentesen élhessenek a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintig terjedő díjmentes készpénzfelvétel lehetőségével.
Január elsejétől az új hitelintézeti törvény szabályait is alkalmazniuk kell a bankoknak. Ezek körében a legjelentősebb változás, hogy már a devizaalapú, szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződésekre is a deviza-középárfolyamos elszámolást kell alkalmazni (ez korábban csak a lakáscélú hiteleknél volt kötelező). Fontos tudni, hogy a jogszabály a már meglévő szabad felhasználású hitelszerződések esetén csak július elsejétől írja elő a középárfolyam alkalmazását, a január 1. csak az egyébként jelenleg nagyon kevés új szerződéskötésre vonatkozik. Ugyancsak lényeges elem, hogy nem kötelező az MNB-középárfolyamot választani, a hitelező bank a saját középárfolyamát is alkalmazhatja a számításhoz.
Szerző:
