Napi Gazdaság

Ismét lesz nyílt nap a fejlesztések bemutatására

Harmadik alkalommal rendezik meg az uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű programsorozatot, március négy hétvégéjén országszerte több mint ötven helyszínen várják programokkal a látogatókat − tájékoztatta a Miniszterelnökség az MTI-t. A közlemény szerint a tavaly útjára indított programsorozat célja, hogy a "civilek" megértsék: az uniós támogatások, a fejlesztések nem elvont fogalmak, hanem konkrét, megvalósult beruházásokat jelentenek. Lezárult egy hétéves uniós támogatási ciklus, ami alatt 8200 milliárd forintnyi forrás állt az ország rendelkezésére, és ezt sikerült teljesen lekötni. Ez idő alatt több mint 63 ezer fejlesztés valósult meg Magyarországon − idézi a közlemény Csepreghy Nándort, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárt.

Október 15-től írják ki az új pályázatokat

A 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban felhasználható 7200 milliárd forintnyi (plusz ezermilliárd forint agrárfejlesztési támogatással kiegészülő) európai uniós forrásokra október 15-től írhatják ki az első pályázatokat − mondta a Miniszterelnökséget vezető, az uniós fejlesztések felügyeletével is megbízott államtitkár. Lázár János nyomatékosította, hogy a lehívható támogatás felhasználásának keretet adó partnerségi megállapodás elkészült, a kormány napokon belül benyújtja a dokumentumot az Európai Bizottságnak. A kabinet márciusban dönt az uniós források tételes felhasználásáról, annyi biztos, hogy 60 százalékot közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humán- és a reál-infrastruktúra gyarapítására fordítja. Lázár kiemelte, a 2007 és 2013 között uniós támogatásokra sikeresen pályázó 45 ezer magáncég 10 százalékánál felvetődött az elnyert összeg nem pályázati célú felhasználása, az érintett 4500 céget átvilágítják. Amelyik vállalatnál beigazolódik az offshore-gyanú, az biztosan nem pályázhat az új programozási időszak forrásaira.

A magyar adat jobb lett az EU-átlagnál

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság jelentésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarország növekedése 2014−2015-ben az EU átlagánál gyorsabb lesz. Hazánk folyó fizetési mérlege továbbra is jelentős, a GDP 2,5 százalékát meghaladó többletet mutat, illetve az export tovább bővülhet − mutatott rá a tárca.

Növekedett a bizalmi index

A konjunktúrabarométer a tavaly októberi 50 pontról  58-ra, a bizalmi index 49-ről 56 pontra emelkedett a magyar feldolgozóiparban 2014 januárjában − derül ki a Kopint-Tárki jelentéséből. Néhány mutató a vállalatvezetők óvatosságára utal: a rendelésállomány és a foglalkoztatási kilátások érdemben nem javultak. A kutatóintézet felmérése szerint a belföldi piac élénkülése aszimmetrikus: míg az élelmiszeripar és a járműipar továbbra is húzza az egész feldolgozóipart, a textilipar, az elektronikai ipar és a gyógyszeripar nehéz helyzetben van. A legtöbb ágazatban kifejezetten jók a külpiaci értékesítési prognózisok, ugyanakkor az elektronikai, valamint a papíriparban már több vállalat az exportkereslet lanyhulására panaszkodik. A kutatóintézet várakozásai szerint az első negyedévben egy százalék feletti bővülés várható a fafeldolgozás, a papírtermékek gyártása, a nyomdai tevékenység alágban, továbbá a vegyi anyagok és termékek, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártásában, a járműgyártásban, a villamosberendezés-gyártás valamint a gépek, gépi berendezések gyártásában.

Óvatos derűlátás az eurózónában

Az eurózóna kilábalt a válságból, de a fejlődés nem egyenletes. Az alacsony infláció, a munkanélküliség és a jelentős államadósság kockázati tényező − derül ki a brüsszeli téli előrejelzésből.

Az export húzta a német gazdaságot

Tavaly az év végén megugrott a német export, míg a hazai fogyasztás kismértékben mérséklődött.

Belebukhat az újabb hangfelvételbotrányba Erdogan

Lemondásra szólította fel a török ellenzék kedden Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt, miután egy nappal korábban felkerült az internetre egy telefonbeszélgetés felvétele, amelyben a kormányfő nagy pénzösszegek eltüntetésére kéri fiát. A kormányfői hivatal rövid közleménye szerint a felvétel hamis, ám mindez nem hozott megnyugvást a pénzpiacokon, a török líra kedden reggel 2 százalékkal, 2,215-re gyengült az amerikai dollárral szemben, de délutánra csökkent a leértékelődés mértéke. A most nyilvánosságra került felvétel annak a december közepén kirobbant botránynak az utózöngéje lehet, amikor egy Erdoganhoz közel álló üzletembert és három miniszter fiát tartoztatták le korrupció miatt. Az elmúlt hetekben már több hasonló felvétel jelent meg az interneten − a kormány rendőrök és igazságügyi tisztségviselők százait menesztette.

Tetemes büntetést fizethet a svájci UBS nagybank

A svájci UBS nagybank hajlandó 200 millió eurót fizetni Németországnak, amiért bűnrészességet vállalt német adófizetők adóelkerülésében. A bajor Süddeutsche Zeitung napilap értesülése szerint a német hatóságok eredetileg 300 milliót követeltek, és az USB kompromisszumként 180-200 millió körüli összeget ajánlott − hivatkozik a lap zürichi üzleti körökre. Az UBS annyit közölt az újsággal, hogy "együttműködik a német hatóságokkal", de a valószínű megállapodás kommentálására nem volt hajlandó. A svájci pénzintézet ellen 2012-ben indult vizsgálat, miután Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egy cd-t vásárolt, amelyen a bank német ügyfeleinek számlaadatai voltak. A kliensek több milliárd euró értékben fektettek be a banknál, többek között értékpapírokba, és jövedelmüket nem vallották be Németországban. Amennyiben a Süddeutsche értesülése helytállónak bizonyul, ez a legnagyobb összeg, amit külföldi bank a német adóhivatalnak valaha fizetett kárpótlásként. A kétes rekordot a szintén svájci Credit Suisse tartja, amely egy hasonló esetben 150 millió eurót fizetett Németországnak. Tavaly több ezer német adóelkerülő tett önfeljelentést, hogy pénzbírsággal megválthassa a még súlyosabb büntetést, ám a törvény szigorítása miatt erre egyre kevesebb lehetőségük lesz a jövőben.

Az olajkitermelés hozza a növekedést a BASF-nél

Míg a műanyagok és vegyszerek eladásából kevesebb bevétele lett a világ legnagyobb vegyipari cégének, a német BASF-nek, a vállalat egyre jobban kiveszi a részét az olajkitermelésből.