Visszafogottan növekedett a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a német BASF, amelynek a cég elnökének szavaival élve széllel szemben kellett manővereznie 2013-ban. A vállalat árbevétele 2,6 százalékkal, 73,9 milliárd euróra növekedett tavaly, de a bővülés nagy része nem a cég különböző vegyipari szegmenseiből, hanem az olaj- és gázkitermelésből származott. A 4,8 milliárdos nettó nyereség 0,5 százalékkal növekedett 2012-höz képest, az üzemi eredmény (EBIT) 7,9 százalékkal, 7,2 milliárd euróra nőtt. A vegyi anyagokat és többek között szigetelőket és az autóiparban használt műanyagokat magában foglaló vegyipari üzletág árbevétele annak ellenére csökkent 1,1 százalékkal, hogy volumenben több terméket sikerült eladnia, az árfolyamhatás miatti veszteségeket azonban ez sem tudta kompenzálni. A növényvédelmi üzletág viszont 11, az olaj- és gázszegmens pedig 16 százalékkal nagyobb árbevételt ért el tavaly, mint 2012-ben, elsősorban e két utóbbi szegmens hozta a BASF 5 százalékos európai eladásnövekedését is.
A legérdekesebb változások talán az olaj- és gázkitermelés terén történtek, az ezeket a nyersanyagokat hagyományosan alapanyagként felhasználó cég ugyanis egyre inkább a nagy olajvállalatok területére merészkedik. A BASF 2013 során részesedést szerzett a norvég Statoil és az orosz Akimgaz egy-egy olajmezőjében, ez utóbbihoz a Gazprommal kötött swapmegállapodás alapján jutott a német cég, amelyért cserébe az oroszok megkapták a BASF gázkereskedelmi és -tárolási üzletágát. A nyersanyag-kitermelés és -eladás a társaság bevételének 20-25 százalékát teszi ki és folyamatosan növekedett az elmúlt években, a menedzsment pedig a trend folytatódását várja. Ennek ellenére Kurt Block elnök szerint ez nem jelenti azt, hogy a BASF elmozdulna a vegyipar felől az olajipar felé.
A vállalat a palagázüzletből sem akar kimaradni, texasi üzemében már a vegyipari benzin mellett palagázból állítják elő a vegyipari termékeket, Németországban pedig a hatalmas, 10 négyzetkilométer területű ludwigshafeni gyár energiaigényét fedeznék palagázból, ha erre lehetőség lenne. Block szerint a német készletek kiaknázása ugyan nem jelentene akkora forradalmat, mint az USA-ban, de tíz évre fedezné az ország földgázigényét, így a BASF a palagáz biztonságos kitermelése mellett van. A cég a megújuló energiáról zajló vitában is aktív, az elnök a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a BASF nem tud több terhet elviselni a megújulók támogatása miatt, de véleménye szerint már a kormány is érti, hogy a versenyképesség megtartásához reformra van szükség.
Szerző: Csurgó Dénes
