Az Európai Bizottság ha szerény mértékben is, de javított az eurózóna gazdasági kilátásain a tavaly novemberi előrejelzéséhez képest. Idén a növekedés a hazai össztermék (GDP) 1,2 százaléka lesz (ami egy bázisponttal jobb, mint az őszi előrejelzés), jövőre pedig 1,8 százalék. Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) monetáris politikáért és euróért felelős alelnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a válság mélypontja valószínűleg mögöttünk van, de még nincs ok elkényelmesedni. A fejlődés ugyanis egyenletlen, a válság sújtotta országokban drámai a munkanélküliség és javulásra idén és jövőre is alig van remény. Az eurózóna munkanélküliségi mutatója 12 százalékos lesz idén, ez jelzi a leglátványosabban az észak−dél törésvonalat, a legrosszabb a helyzet Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában, szemben az osztrák vagy német foglalkoztatási adatokkal.
Jó hír, hogy 2012 óta javul az értékpapír-piaci helyzet, ami jobb hitelezési körülményeket teremt. Ugyanakkor Brüsszelt aggasztja az alacsony infláció. Rehn − miközben igyekezett nem túldramatizálni az alacsony inflációt − világossá tette, hogy komoly kockázati tényezőt lát benne, bár a bizottság a defláció veszélyét minimálisra becsüli. Míg novemberben még 1,5 százalékos inflációt jósoltak 2014-re, most csak egy százalékot jeleznek és jövőre is csupán 1,3 százalékos pénzromlással számolnak. Az Európai központi Bank (ECB) referenciaértéke valamivel két százalék alatt van. Kérdésre Rehn megjegyezte: nem adhat tanácsot az ECB-nek, de meggyőződése, hogy éppen a válság által leginkább sújtott országok versenyképességét ronthatja, ha alacsony marad az infláció. Általános várakozás szerint a frankfurti intézmény beavatkozásra kényszerülhet, friss pénzt pumpálhat a piacokra. (A Bloomberg által megkérdezett elemzők egyébként februárra 0,7 százalékos inflációt várnak.)
Az eurózóna növekedését megelőzte a gazdaság két előző, egymást követő évben tapasztalt hanyatlása, amelyre nem volt példa az euró 1999-es bevezetése óta. 2012-ben 0,7, tavaly 0,4 százalékkal romlott a GDP. Idén gyenge növekedéssel kell számolni Olaszországban, Portugáliában és Görögországban. Jó hír viszont, hogy utóbbiban több évtizede első alkalommal ért el elsődleges többletet az államháztartás, míg Portugália lezárhatja a makrogazdasági kiigazító programját. A hároméves mentő program − amelynek során Lisszabon 78 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól − az év közepén jár le, de Rehn még nem tudta megmondani, hogy a portugál kormány elővigyázatossági hitelmegállapodást akar-e kötni. Elhárította a kérdést Rehn az olasz gazdasági reformok kapcsán is, hogy hajlandó-e több időt adni Rómának a költségvetés rendbetételére. A spanyol növekedés duplája lesz a tavaly jósoltnak, míg két tagállam, Ciprus és Szlovénia 2014-ben sem számíthat gazdasága bővülésére, és Finnországnak is be kell érnie szerény 0,2 százalékos növekedéssel.
Javított viszont Brüsszel a német adaton: 1,8 százalékos, főként az exportnak, de az élénkülő hazai keresetnek is köszönhető gyarapodással számolnak. Mindazonáltal a bizottság óvatos a jövőt tekintve, mert a világgazdaság fellendülését nem tekinti radikális húzó erőnek, még ha az amerikai (2,9) vagy kínai (7,4) GDP-adatok jobbak is az európainál.
Szerző: Fóti Tamás
