Napi Gazdaság

Szlovákiában is beindult a közmunka

Szlovákiában 2013 novemberében 364,2 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ezzel 13,50 százalékra rúgott a munkanélküliségi ráta − közölte Marián Valentovic, az országos munkaügyi hivatal vezérigazgatója −, ami 0,44 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a mutató azonban nem tartalmazza a táppénzen levőket és a gyakornoki állásokat betöltőket, velük együtt az állástalanok aránya 14 százalék fölött volt. A nyilvántartottak kétharmada tartósan, azaz legalább 12 hónapja nem talált magának munkát. Az ellenzék szerint a Fico-kormány egyre több trükköt vet be, hogy legalább papíron csökkentse a munkanélküliséget. Tavaly május óta a munkaügyi hivatalok alkalmazottai szabhatják meg, hogy a nyilvántartásban szereplők közül kinek és mikor kell náluk megjelennie. Aki nem megy el, könnyen nem együttműködő személynek minősülhet, és így törölhetik a munkanélküliek sorából, akik közül havonta akár több ezer főt is kizárnak ilyen címen vagy nem részletezett "egyéb okokból".

Óvatosabbak a Dunaferr-célok

Február 6-án érkezik hazánkba a Vnyesekonombank vezetősége és tárgyalnak a kormány illetékeseivel az ISD Dunaferr Zrt. eladásáról − mondta Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke, a Fejér megyei Kormányhivatal volt vezetője a Dunaújvárosi Hírlapnak adott interjúban. Dorkota szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is megerősítette a kormány visszavásárlási szándékát, arra kérve Putyint, jelezze, ha bármilyen más lehetőség is van a munkahelyek megtartására. A tárgyalások kimenetelét azonban kétesélyesnek nevezte Dorkota, aki a korábbiaknál óvatosabban úgy fogalmazott: nem biztos, hogy az orosz fél el akarja adni a céget, de mindenképpen elérhető, hogy ne legyen nagyarányú létszámleépítés, másrészt a kormány szeretné látni a fejlesztésekről szóló döntéseket és azok forrásait. Véleménye szerint "akkor is elégedettek lennének", ha az oroszok nem adnák el a Dunaferrt, de a létszámleépítés megállna, illetve ha az ígért fejlesztéseket is megvalósítanák. A létszámleépítés második üteme mindenesetre elkezdődött, a menedzsment listáján most "száz körüli" munkavállaló található a vasműben.

Még idén se lesznek meg a 2008-as bruttó reálbérek

Az inflációtól függ, lesz-e bruttó reálbér-emelkedés 2014-ben Magyarországon − állapította meg a Hay Group a tavaly decemberben elvégzett, 492 vállalatra, illetve 300 ezer dolgozóra kiterjedő felmérése alapján. Ha az MNB által tervezett 1,3 százalékos éves infláció teljesül, akkor a cégek által adni tervezett átlagosan 2,6 százalékos béremelés mellett várható bruttó reálbér-növekedés (ez nem foglalja magába az adóváltozásokból fakadó, a nettó béreket érintő folyamatokat). Legkevésbé a pénzügyi vállalatok dolgozói számíthatnak érdemi emelésre, míg a vegyipari dolgozókkal lehetnek legnagyvonalúbbak a cégek. Idén megindulhat az évek óta átlag alatti béremelést adó ipari vállalatoknál a fizetések felzárkóztatása − hangsúlyozta a Hay Group −, ebben a szektorban a 2014-es emelések jelentősen magasabbak lehetnek az országos átlagnál. A cégek 84 százaléka tervez bónuszfizetést a 2013-as év után, de csaknem harmaduk látja úgy, hogy a teljes tervezett bónusznál kisebb összeget ad majd.

Visszafizette az ECB-pénzt az Intesa

Az Intesa Sanpaolo S.p.A. teljes egészében visszafizette az Európai Központi Banktól (ECB) kapott összesen 36 milliárd euró kölcsönt − jelentette be közleményben a második legnagyobb olasz bank. A Magyarországon a CIB Bank tulajdonosaként jelen levő Intesa 15 milliárd eurót törlesztett tavaly az eurózóna jegybankja hároméves refinanszírozási programjának (LTRO) keretében 2011−2012-ben kapott összegből, azóta pedig a fennmaradó részt is kifizette. A legnagyobb olasz bank, az UniCredit S.p.A. 26 milliárd euró forráshoz jutott az LTRO keretében, ebből tavaly december közepéig ötmilliárdot fizetett vissza − emlékeztetett a Reuters olasz kiadása. Az olasz bankok összesen 255 milliárd eurót vettek fel az 1 százalékos kamattal futó LTRO-n belül, ebből eddig az ECB legfrissebb adatai szerint 54 milliárdot törlesztettek − a két nagy bank tájékoztatása alapján ebből a kisebbekre együttvéve csak 13 milliárd euró jut, összesen pedig még 193 milliárd eurónyi ECB-forrást használ az olasz bankrendszer.

A magánszférában is nőtt a foglalkoztatottság

A közmunkások és a külföldön dolgozók táborának bővülése mellett a magánszférában is elkezdődött a foglalkoztatottság növekedése tavaly Magyarországon, a munkanélküliség pedig tovább csökkent. A kedvező tendenciát nagyban befolyásolta a kormány munkahelyvédelmi akcióterve, hiszen a fiatalabb és az idősebb korosztály esetében is javultak a mutatók.

Egyre messzebbre kell menni a külföldi munkáért

A magyarországi foglalkoztatási gondokat csökkenti, hogy mind többen igyekeznek a határon túl munkát vállalni, ám idén, az uniós kapunyitás után már a román és a bolgár vetélytársakkal is számolni kell − figyelmeztettek szakértők. Önmagában ez utóbbi csak néhány százalékkal rontja az esélyeket − mondta lapunknak egy munkaerő-közvetítő cég munkatársa −, az már jóval többet számít, hogy szinte mindegyik kelet-közép-európai országból igyekeznek külföldre a munkát vállalók, beleértve a horvátokat és a korábban prosperáló Szlovéniából érkezőket is. A határ közeli magyar területekről korábban ezrével ingáztak Szlovéniába, ma már erre alig van példa. Ausztria egyelőre jobban felveszi a magyar munkavállalókat, de a napi ingázók száma tavaly már a korábbiaknál kisebb mértékben nőtt, mert Burgenlandban is kevesebb a lehetőség. A jól fizető helyért egyre messzebbre kell utazni; az osztrák vendéglátóipar ugyan továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzd, ám döntően az ország nyugati, Svájccal, Olaszországgal, Németországgal határos felében. A nyugat-dunántúli cégek számára nem újdonság, hogy az ottani szakképzett dolgozók világgá mennek, de most már egyre többen csatlakoznak hozzájuk azok közül is, akik néhány éve Magyarország keleti feléből érkeztek például Győrbe vagy Mosonmagyaróvárra munkát vállalni. Mára nemcsak a biztos állás, hanem a nagyobb fizetés is fontos szempont lett, aminek a magyar cégek látják a kárát − tavaly például egy zalai vállalkozástól egy teljes szakmunkásvizsgát tett osztály ment nyugatra. A már egy ideje külföldön dolgozók közül sokan váltanak jobban fizető, kényelmesebb állásra, a nyelvet már jól beszélők, megfelelő osztrák referenciával rendelkezők családostól mennek tovább Burgenlandból Ausztria nyugati felébe vagy Németországba. Helyüket a keletről érkezők foglalják el, elsősorban alkalmi munkákat vállalva − ezzel utat nyitva visszafelé a korábban külföldön dolgozóknak. A nyugat-dunántúli ingatlanközvetítők szerint ugyanis mind többen térnek haza azért, hogy az ingázók keresletére támaszkodva vendéglátással, illetve szobakiadással foglalkozzanak.

Jövőre is bővülést tervez a XAPT-csoport

Az üzleti szoftvermegoldásokat fejlesztő és a Microsoft Dynamics rendszereket forgalmazó, budapesti székhelyű XAPT-csoport tavaly 50 százalékkal, 30,4 millió euróra (9 milliárd forint) növelte konszolidált árbevételét, és 2014-ben 42 millió eurós árbevétellel számol − ismertették a cég vezetői tegnap. Schvarcz Zoltán, a cégcsoport elnöke hangsúlyozta: a magyarországi egység árbevétele 2013-ban 3-ról 4,5 milliárd forintra emelkedett, az exportárbevétel pedig 2-ről 3,3 milliárd forintra nőtt. A hazai központ létszáma is bővült tavaly: év végén már csaknem 200 főt foglalkoztattak, így a rivális szoftverfejlesztő LLP Dynamics-csoport felvásárlásával a csoportszintű összlétszám már meghaladja a 350-et. Emellett a cég öt újabb kelet-közép-európai országban bővítette hálózatát. Schvarcz kiemelte: a magyarországi cégektől származó árbevétel − jóval meghaladva a tervezettet − 2013-ban 18 százalékkal nőtt, 2014-re pedig már 24 százalékos növekedést vár a cég. A cégvezető szerint a mintegy 235 milliárd forintos szoftverexport nyújtotta lehetőségek katalizálhatják az egész magyar ikt- szektor további fejlődését.

Van, aki hét bankkártyát hord magánál

Betéti kártyával szinte minden megkérdezett rendelkezik, hatvan százalékuknak pedig hitelkártyája is van, átlagosan 365 ezer forintos hitelkerettel − derül ki a Budapest Bank kutatásából. Néhányan az átlagot messze meghaladó számú kártyát hordanak maguknál, így van, akinek a pénztárcája hét darab bankkártyát rejt, de olyan is akadt, aki húsz törzsvásárlói kártyát gyűjtött össze. Az egy főre jutó kártyaszám 5,5, a betéti kártyákat, hitelkártyákat és törzsvásárlói kártyákat is figyelembe véve.

Az élelmiszeriparba is jutott k-f támogatás

A 2007 és 2013 közötti támogatási időszakban a korábbi évekhez képest jelentős összeget, közel 26 milliárd forintot nyertek el az élelmiszer-ipari vállalatok kutatás-fejlesztésre (k+f) és innovációra − közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. A GOP k+f prioritásának több mint 3 ezer nyertes szerződéséből közel 200 kapcsolódik az élelmiszeriparhoz − szinte minden ágazatban volt nyertes pályázat. A Miniszterelnökség szerint a pályázatok kétharmada a GOP Piacorientált kutatás-fejlesztési konstrukcióján nyert támogatást − e jogcímre 2008 és 2011 között lehetett pályázni. A felhívás célja olyan fejlesztések támogatása volt, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.