Nagy Nándor László

Szász Károly: inkább a lakosságra terhelik a tranzakciós illetéket a bankok

Kérdéses, hogy az állam és a bankrendszer szétválasztása lehetséges-e, európai szinten a bankunió kérdéskörében, itthon pedig a költségvetési kiigazítások bankszektorra rakódó terheinek vizsgálata során kell új szemüvegben vizsgálni a történteket − vélekedik Szász Károly. A PSZÁF elnöke szerint a pénzügyi ombudsman intézménye akkor lenne a leghatékonyabb, ha ott vizsgálódhatna, ahol a felügyelet fogyasztóvédelmi hatásköre nem él. Szász a Kúria minapi állásfoglalásával kapcsolatban figyelmeztet: a tisztességtelenséget meghatározó tényezők köre az időtől, a társadalmi-gazdasági körülményektől függően változhat − túlzás lenne ma azt kijelenteni, hogy a válság előtti banki gyakorlat, a devizahitelezés felfuttatása és az akkori szerződési feltételek mind tisztességtelenek lettek volna.

A kormányzati lépések nyomán változhat a struktúra

Kérdéses, hogy az állam és a bankrendszer szétválasztása lehetséges-e, európai szinten a bankunió kérdéskörében, itthon pedig a költségvetési kiigazítások bankszektorra rakódó terheinek vizsgálata során kell új szemüvegben vizsgálni a történteket − vélekedik Szász Károly. A PSZÁF elnöke szerint a pénzügyi ombudsman intézménye akkor lenne a leghatékonyabb, ha ott vizsgálódhatna, ahol a felügyelet fogyasztóvédelmi hatásköre nem él. Szász a Kúria minapi állásfoglalásával kapcsolatban figyelmeztet: a tisztességtelenséget meghatározó tényezők köre az időtől, a társadalmi-gazdasági körülményektől függően változhat − túlzás lenne ma azt kijelenteni, hogy a válság előtti banki gyakorlat, a devizahitelezés felfuttatása és az akkori szerződési feltételek mind tisztességtelenek lettek volna.

Öncáfolatok születtek a kormányzati oldalon

Teljesen követhetetlen a kormányzat bankszektorral szembeni kommunikációja, hiszen teljességgel ellentmondó nyilatkozatokat tesznek az állam képviselői. Tegnapelőtt Pleschinger Gyula NGM-államtitkár a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a bankokkal korábban kötött megállapodás szellemében megpróbálják a számukra adható kedvezményeket úgy strukturálni, hogy az a bankok növekvő szerepvállalása esetén egy arányosan − és akár jelentős mértékben − növekvő adókedvezményt jelentsen a bankadóból. Mindez annak fényében érdekes, hogy korábban főnöke, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelezte: a bankadó stabil része marad a magyar költségvetés bevételi oldalának, az abból származó bevétellel hosszú távon számol a kormányzat. (Sokak szerint adópolitikai nonszensz, hogy 2013-ban is a 2009-es adatok alapján adóznak a pénzintézetek.)

Csendben átszervezték a kormányzati működést - Gyorsítja a kifizetéseket a kormány

Döntött a kormány az uniós pályázatok háttérintézmény-rendszerének átalakításáról, az irányító hatóságok a jövőben az illetékes szaktárca szervezetébe integrálódnak.

Változnak nyugdíj-előtakarékossági számlák feltételei

Az életkor előrehaladtával egyre többen terveznek saját megtakarítást nyugdíjas korukra, de valós tartalékkal csak a nyugdíj előtt állók negyede rendelkezik − hívja fel a figyelmet Nyitrai Győző, az OTP Bank értékpapír és vagyontervezési szolgáltatások főosztályának igazgatója.

Az év végén fókuszba kerül az öngondoskodás

Az életkor előrehaladtával egyre többen terveznek saját megtakarítást nyugdíjas korukra, de valós tartalékkal csak a nyugdíj előtt állók negyede rendelkezik − hívja fel a figyelmet Nyitrai Győző, az OTP Bank értékpapír és vagyontervezési szolgáltatások főosztályának igazgatója. A szakember szerint még mindig kevesen tudják, hogy dacára a korábbi évek adókedvezmény-megvonásainak, még ma is létezik az előtakarékosságnak egy, az állam által is támogatott, adómentes formája: a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). A nyesz esetében százezer forintos előtakarékossági támogatás vehető igénybe, míg a konstrukcióból három év elteltével adómentesen vehető ki. Ezekkel a feltételekkel ugyanakkor már csak az idén élhetnek a nyugdíjazásukhoz közel álló magánszemélyek, miután jövőre változnak a jogszabályok. A számla minimális tartási ideje a már említett három évről tíz évre nő, azaz a néhány évvel a nyugdíj előtt állók számára bezárul a lehetőség. A közel 60 ezer nyesz-t kezelő OTP Bank igazgatója szerint a konstrukció ugyanakkor az előtakarékosságra fogékony fiatalabb ügyfélkörnek továbbra is vonzó öngondoskodási termék lehet.

Megy a kamat után a bankrendszer

Az immár ötödik jegybanki kamatcsökkentés továbbra is elsősorban a betéti oldalon fog megjelenni − bár számos körülmény miatt ez is lényegében bankonként változó lehet. Miután a magyarországi hitelpiac jelenleg nem igazán produkál felfutást, a hitelintézeteknek ebből a szempontból nem igazán van szükségük komolyabb betétállományra. Így tehát sok bank az automatikus alkalmazkodás elvét követi majd − mint ahogy az elmúlt hónapokban is folyamatosan erodálódtak a betéti kamatok.

Bízik a hitelezés beindulásában a K&H

Idén sem volt nyugodtabb a piaci környezet, és 2013 sem a bankok fényes évei között lesz számon tartva − vélekedett egy háttérbeszélgetésen Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint sem a cégek, sem a háztartások nem keresik a hitelt, emiatt a gazdasági növekedés nehezen indul be. A magyar bankszektor jövedelmezősége eltűnt, emiatt az egekben vannak a marzsok. Hiányzik a lakossági portfóliókból a végtörlesztés okán kikerült stabil ügyfélkör, ennek és az egyéb − állami vagy banki − fizetéskönnyítő programoknak köszönhetően jelentősen átalakult ebben az évben a lakossági bankok hitelállománya. Az év második felében kismértékű minőségjavulás volt tapasztalható − ha a külső környezet javulása elindul, összességében kitarthat ez a tendecia. Emellett − érvelt a vezérigazgató-helyettes − számos jel mutat arra, hogy a lakossági hitelezés idén elérte mélypontját, s az új lehetőségekkel, például a támogatott lakáshitelekkel, újraindulhat a fejlődés. A hazai kis- és középvállalati szektorról szólva Bába Ágnes elmondta, hogy a kkv-k finanszírozásukhoz egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a rövid lejáratú bankhitelekre. A beruházási hitelek iránti kereslet továbbra is csökken, növelésében fontos szerepe lehet a különböző garanciaprogramoknak, de áttörést eddig ezek sem tudtak hozni a piacon. A vállalati, ezen belül kiemelten a kis- és középvállalati szektorban a hitelezési képesség és hajlandóság helyreállítása nemzetgazdasági érdek.

Aggódik az engedékeny hitelezés miatt a PSZÁF

Megjelent a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. évi második fogyasztóvédelmi kockázati jelentése. Az anyag szerint a lakossági hitelezéssel kapcsolatos főbb fogyasztóvédelmi kockázatok elsősorban a már fennálló hitelállományokhoz kapcsolódnak: a lakossági eladósodottság szintje még mindig magas, a fizetési késedelmes ügyletek aránya augusztusig tovább nőtt, majd e szinten stabilizálódott. A lassú ütemben csökkenő hosszú lejáratú hitelállományok és a még mindig jelentős háztartási devizakitettség kezelése a jelenlegi − és várhatóan a következő évekbeli − banki működés egyik kulcsfontosságú feladata. A lakosság túlzott eladósodottsága előrevetíti, hogy a követeléskezelés is kiemelt témává válik − a felügyelet ezért tartotta fontosnak, hogy ezen a téren is megfogalmazza elvárásait. Az elmúlt fél évben a meglévő hitelállományok esetében csak a fogyasztási célú hiteleknél látható enyhe kamatemelkedés − itt a felügyelet kiemelten vizsgálja majd, hogy az emelés alátámasztható-e a szerződési feltételekkel.