Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Teljesen követhetetlen a kormányzat bankszektorral szembeni kommunikációja, hiszen teljességgel ellentmondó nyilatkozatokat tesznek az állam képviselői. Tegnapelőtt Pleschinger Gyula NGM-államtitkár a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a bankokkal korábban kötött megállapodás szellemében megpróbálják a számukra adható kedvezményeket úgy strukturálni, hogy az a bankok növekvő szerepvállalása esetén egy arányosan − és akár jelentős mértékben − növekvő adókedvezményt jelentsen a bankadóból. Mindez annak fényében érdekes, hogy korábban főnöke, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelezte: a bankadó stabil része marad a magyar költségvetés bevételi oldalának, az abból származó bevétellel hosszú távon számol a kormányzat. (Sokak szerint adópolitikai nonszensz, hogy 2013-ban is a 2009-es adatok alapján adóznak a pénzintézetek.)
Pleschinger az interjúban arról is beszélt, hogy az eddigi, a kormány és a Magyar Bankszövetség közötti megállapodásban szereplő, a hitelezést ösztönző rendszer nem volt jól kalibrálva, a bankok ennél agresszívabb ösztönzésre várnak. Lapunknak korábban Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese, a bankszövetség ügyvezető alelnöke jelezte: a megállapodás részének tekinthető növekedési paktumban foglalt adóalap-kedvezmény olyan mértékű hitelvolumen-bővülés esetén okozna csak érdemi bankadócsökkenést, amely még komoly hitelkereslet esetén sem lenne megvalósítható. Az államtitkári beismerés kioltja Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár október közepi állítását, mely szerint a bankok rúgták fel a paktumot azzal, hogy nem hiteleztek.
A paktum legalább negyedévenkénti egyeztetést írt elő a két fél számára, ám a bankszövetség által elkészített, a hitelezés felfuttatását célzó javaslatokat információink szerint eddig nem véleményezte senki kormányzati oldalon, egyeztetés azokról nem volt. Érdekes módon ugyanakkor az NGM államtitkára most a korábbi banki javaslatot vette elő, amely nem az adóalapból, hanem valamilyen formában a bankadóból tenné levonhatóvá a hitelezési volumen növekedését. Pleschinger szerint a kabinet most azt vizsgálja, hogy \"mennyi bankadóról mondhat le a kormány, hogy a másik oldalon a hitelezés beindulásával többletbevételre tegyen szert a fogyasztás és a beruházás felfutásával.\"
