Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A devizahiteleknél nehéz és rendkívül labilis helyzetet hozna létre, ha megpróbálnánk visszaállítani az eredeti állapotot − mondta a pénzügyi biztos által életre hívott konferencián Róna Péter közgazdász. Véleménye szerint a piac már ma sem tudja értékelni a magyar pénzügyi rendszer mérlegét a benne rejlő (deviza)kockázatok miatt. Az itthoni devizahitel nem felel meg a nemzetközi jogban elismert hitelkritériumoknak, mert a szerződéskor az adós nem tudja, mennyit kell visszafizetni, milyen kötelezettséget vállal, az összeget ugyanis egy másik fizetőeszköz árfolyama határozza meg − tette hozzá Róna.
Már a dualizmus korában bevett gyakorlat volt Magyarországon a devizahitelezés, mivel az ország folyamatosan forráshiányos volt − hívta fel a figyelmet Imre András, a Magyar Bankszövetség jogásza. A korábbi jogrendszerben is elismerték, hogy \"kirovó\" és \"lerovó\" pénznemben határozzák meg a kölcsönfolyósítást és -törlesztést.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa − aki a konferencián többször is sikerrel csitította a közönséget, hogy bekiabálásaikkal ne zavarják az előadókat − meglepő módon hagyta, hogy mind a kormányt (a biztos a nemzetgazdasági tárca szervezetébe tagolódik), mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) komoly és támadó kritikával illessék a felszólalók. A PSZÁF elleni legerősebb bírálatot Makkos Albert fogalmazta meg, aki Doubravszky közvetlen munkatársa volt a Hiteltársulásban, a biztos kinevezése után pedig ő vezeti a szervezetet. Makkos szerint azzal, hogy Szász Károly PSZÁF-elnök egy nyilatkozatában nem volt hajlandó kimondani, hogy a devizahitelek mögött nincs valóban deviza − a kérdés a konferencia alapkérdése lett −, bizonyította, hogy a fogyasztóvédelem nem jó helyen van a felügyeletnél.
A kérdésre, hogy devizaügylet nélkül miként történhetett, hogy a devizahitelek \"csúcsra járása\" idején 8 százalék forintalapkamat mellett 6 százalékon hiteleztek a bankok, lényegében csak Makkos próbált választ adni: szerinte a bankok az árfolyamnyereségen nyertek. Imre hiába jelezte, hogy a bankoknak folyamatosan, naponta kell jelentést tenniük az MNB felé devizakitettségükről, az összeesküvés-elméletekre hajló hallgatóságnak ez nem volt érv. Mint ahogy az sem, hogy 2008-ig nyerni lehetett a hitelen − sokak szerint ez volt a \"beetetés\" időszaka. Noha maga Makkos jelezte, tud olyan ügyletről, ahol 270 százalékos tőkeáttéttel lehetett pozíciókat felvenni, a konferencián nem derült ki, hogy a bankok miért hitelt nyújtottak és miért nem határidős ügyleteket kötöttek, ha tényleg a forint esését prognosztizálták.
