Nagy Nándor László

Így bukják el lakásukat az adósok - meglepő tények az árverésekről

A végrehajtási eljárásokat elsősorban nem a bankok kezdeményezik, tavalyelőtt például a közel negyvenezer ilyen eljárás négyötödét polgári peres ügyek miatt vagy éppen közműcégek indították. A végrehajtások és az így értékesített ingatlanok száma közötti nagyságrendi eltérés oka, hogy a felek sok esetben találnak más megoldást, az árverésekre pedig gyakran forgalomképtelen ingatlanok kerülnek.

Nem érik el céljukat az ingatlanárverések

Nem a bankok a fő kezdeményezői a végrehajtásoknak − derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) adatiból. A statisztikák szerint 2011-ben 434 ezer végrehajtási ügy indult, ennek 9,1 százalékában, 39,5 ezer esetben tűztek ki ingatlanárverést. Az összes eljárásnak ugyanakkor csak mintegy 20 százaléka indult banki kezdeményezésre, a többire egyéb követelés − közmű- vagy éppen telekommunikációs szolgáltatók, illetve polgári peres ügyek − miatt került sor. A bankok más szolgáltatókhoz képest visszafogottan nyúlnak ehhez az eszközhöz: az egyik itthoni nagybanknál például az elmúlt másfél évben a negyvenet sem érte el a befejezett végrehajtások száma. A jogszabályok értelmében ha a banknak jelzálogjoga van az adott ingatlanra, a más által indított végrehajtási eljárásba köteles bekapcsolódni. A végrehajtási eljárás megindítása, de még az árverezés sem jelenti azt, hogy az ügylet kilakoltatással ér véget. A közel 40 ezer kitűzött árverésből 2011-ben például mindössze 2769 ingatlant értékesítettek árverésen, ebbe azonban nemcsak a lakó-, hanem ipari és egyéb ingatlanok is beletartoznak. (Az előzetes adatok szerint az árverések száma tavaly sem érte el a 3000-et.)

Átcsoportosítanák a forrásokat

A jelenlegi pályázati lehetőségek kimerülőben vannak, ám a szaktárcák a még rendelkezésre álló keretek allokációja révén igyekeznek fejlesztési forrásokat biztosítani a vállalkozásoknak − mondták a szakértők a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján Szegeden. A minisztériumok elkezdték a felkészülést a 2014−2020-as új uniós költségvetési ciklus fejlesztési programjainak kidolgozására, a főbb hangsúlyokkal ősszel már megismerkedhetnek az érdeklődő vállalkozások. A következő évek legfontosabb kérdései az élelmiszer-termelés fenntartása és fejlesztése, a vízgazdálkodás, valamint az energiaellátás biztonsága lesz − ezek kiemelten szerepelnek majd a pályázati programokban is.

Mélyül a biztosítási szektor válsága

Gyorsuló ütemben, a 2011-es 2,8 százalék után tavaly újabb 6 százalékkal, 768 milliárd forintra olvadt a biztosítók díjbevétele − adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A biztosítási szerződések száma 2012-ben több mint 140 ezerrel csökkent, így az év végén 10,8 millió szerződést kezeltek a hazai biztosítók. Az életágban a 398,8 milliárdos díjbevétel 9 százalékos visszaesést jelent − a legnagyobb gondot a hagyományos, úgynevezett vegyes életbiztosítások terén bekövetkezett szerződésszám-apadás okozza: 80 ezer biztosítás szűnt meg, s már csak 549 ezer van érvényben, miközben a kifizetések értéke (döntően a visszavásárlásoknak köszönhetően) másfélszeresére, 120 milliárd forintra nőtt. A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele az életághoz képest visszafogott mértékben, \"csak\" 3 százalékkal esett, noha mind a casco-, mind a kgfb-díjbevétel drasztikusan esett. Figyelmeztető jel, hogy az ezt ellensúlyozó, díjbevétel-növekedést mutató biztosítási elemek is egyre halványabban teljesítenek, a vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése nem érte el az infláció mértékét.

Ostorral és mézesmadzaggal jöhet az új MNB-vezetés

Ostorra és mézesmadzagra egyaránt szüksége lesz az új jegybanki vezetésnek ahhoz, hogy létrejöjjön a kiegyezés a bankrendszerrel - merthogy bankok nélkül, a vállalatoknak nyújtott hitelek felfutása nélkül nem lesz beruházás és gazdasági növekedés - mondták el a Raiffeisen Bank szakemberei a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján.

Keresik az átcsoportosítható uniós pénzeket

Bár a jelenlegi pályázati lehetőségek kimerülőben vannak, ám a szaktárcák a még rendelkezésre álló keretek allokációja révén igyekeznek még fejlesztési forrásokat biztosítani a vállalkozásoknak - mondták a szakértők a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján. A minisztériumok elkezdték a felkészülést a 2014-20-as új uniós költségvetési ciklus fejlesztési programjainak kidolgozására, a főbb hangsúlyokkal ősszel már megismerkedhetnek az érdeklődő vállalkozások.

Kiszivárgott: erre készül az új MNB-vezetés - Beindul a pénzpumpa

A Napi Gazdaság értesülései szerint a márciustól felálló új jegybanki vezetés a BoE programjához hasonló eszközzel lehelne életet a hitelpiacba s próbálná felpörgetni a gazdaságot. Az akció sikere kétesélyesnek látszik.

Leáldozóban a kgfb-váltások korszaka

Az elmúlt év végi kgfb-átkötési kampány idején 729 ezer új szerződést kötöttek az autótulajdonosok, szemben az egy évvel korábbi 1,026 millióval − tájékoztattak a PSZÁF illetékesei. Váczi Imre ügyvezetőigazgató-helyettes szerint a csökkenő átszerződést nem pusztán az év végi évfordulós szerződések számának csökkenése, hanem az alacsonyabb elérhető díj melletti kisebb váltási igény is indokolta. A váltók körében ugyanakkor 28 százalékról 34 százalékra nőtt a kedvezőbb díjért saját biztosítóhoz visszakötők aránya.

Az olcsó forrás sem kell

A bankok számára nem a forráshiány, a vállalkozások döntő részénél pedig nem a forrásköltség a fő akadálya a hitelfelvételnek, hiszen aki hitelezhető, az most is kap finanszírozást − vélik az ötletről a lapunk által megkérdezett banki szakemberek. A javaslatban szereplő árazáshoz hasonló kamatszinten (3 havi EURIBOR+2 százalékon) nyújt forintalapú refinanszírozást jelenleg a bankoknak az MFB Zrt., ám e szinten sem kelendőek a hitelek. Ma lényegében senki nem akar beruházni, s ezen egy ilyen kedvező forrású megoldás sem segítene sokat − mondják a bankok, amelyek szerint legfeljebb egy szűk szegmens számára nyílna út. Azon vállalkozások kezdhetnének fejlesztésbe, ahol a szuperolcsó forrás átlendítené a megtérülési terveket a pozitív tartományba.