A jelenlegi pályázati lehetőségek kimerülőben vannak, ám a szaktárcák a még rendelkezésre álló keretek allokációja révén igyekeznek fejlesztési forrásokat biztosítani a vállalkozásoknak − mondták a szakértők a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján Szegeden. A minisztériumok elkezdték a felkészülést a 2014−2020-as új uniós költségvetési ciklus fejlesztési programjainak kidolgozására, a főbb hangsúlyokkal ősszel már megismerkedhetnek az érdeklődő vállalkozások. A következő évek legfontosabb kérdései az élelmiszer-termelés fenntartása és fejlesztése, a vízgazdálkodás, valamint az energiaellátás biztonsága lesz − ezek kiemelten szerepelnek majd a pályázati programokban is.
A 2007−2013-as uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdaságra Magyarországon 1300 milliárd forint jutott, ebből 649 milliárd forint volt a támogatott mezőgazdasági keret, a környezet fejlesztésére (zömében erdőgazdasági fejlesztésekre) 462 milliárd forintot költöttek, a Leader-program 57,7 százalékos felhasználási szintet mutat.
A VM néhány héten belül mintegy 1 milliárd forintos kerettel kertészeti kisgépek beszerzéséhez indít programot, a tárca júniustól némileg átalakítja a Leader-szabályozást is. A program támogatási intézkedései megmaradnak ugyan, de megszűnnek a célterületek, illetve egyszerűsödik a célterületi katalógus és a végrehajtás is. A nem uniós forrásból finanszírozott tanyagazdaság-programot kinyitják, a korábbi 206, illetve 240 település helyett az Alföld minden − közel 720 − települése számára elérhető lesz életminőség-javító forrás.
Más tagországok 50-60 százalékos arányával szemben túlzottan magas Magyarország 80 százalékos uniósexport-kitettsége, ezért érthető, hogy a magyar vállalkozások exportlehetőségei számára az új piacok feltárása kiemelt fontosságú − hívta fel a figyelmet Spányik Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöki tanácsadója.
