Nagy Nándor László

Egybankos jövőt hoz a tranzakciós illeték?

A lakossági bankszámlacsomagok díjszabásában végbement változások azt eredményezhetik, hogy az ügyfeleknek egyre inkább megéri egy banknál intézni pénzügyeiket, hiszen így megspórolható a más bankoknál lévő számlák közötti utalásokra rakódó tranzakciós illeték. A koncentrált bankkapcsolat, azaz az egy helyen gyűjtött megtakarítások és jóváírások jelentős kedvezményeket hozhatnak az ügyfelek számára, így bizonyos jóváírási és megtakarítási szint mellett a havi számlavezetési díjat részben vagy egészben visszakaphatja az ügyfél. A kedvezőbb ajánlatokért ugyanakkor valóban aktív bankhasználatot és/vagy jelentős megtakarítást várnak a számlatulajdonostól. Nagy Ferenc, a K&H Bank lakossági hitel- és tranzakcionális szolgáltatások marketing-főosztályvezetője elmondta: a bank korábbi zéró bankszámlája esetében az volt a díjvisszatérítés feltétele, hogy havonta legalább 150 ezer forint beérkezzen a számlára jóváírásként. A bank most átdolgozta termékcsomagjait, a K&H okos számlacsomagok lehetővé teszik, hogy mindenki az élethelyzetének megfelelő összeállítású számlacsomagot válasszon, s csak azok a szolgáltatások kerüljenek a csomagba, amelyekre valóban szükség van. A jóváírás és az aktív bankoláshoz kapcsolt kedvezmények mellett a számlacsomagoknál megjelent a megtakarítási összeg megléte mint díjfelező feltétel.

Tizedével nőtt a kártyaelfogadói piac

A pos-terminálok száma tavaly év végén átlépte a nyolcvanezres határt Magyarországon, a növekedés tíz százalék feletti, ezzel párhuzamosan azonban a bankkártyaállomány folyamatosan csökken.

Elfogynak a biztosítási szerződések

Drasztikusan csökkent az elmúlt év során a biztosítási szerződések száma: a PSZÁF adatai szerint a múlt év végén 191 ezerrel kevesebb szerződés élt a társaságoknál, mint amennyivel nekifutottak az évnek. A nem életági szerződések száma visszafogottan, csak 1,2 százalékkal csökkent, 9,086 millióra, amit némileg igazol az AIM Biztosító szektorból való kikerülése. Ennél komolyabb és sokkal nyugtalanítóbb tételt jelent a piacról egy év alatt kiszálló 184,6 ezer életbiztosítási szerződés, ami 6,5 százalékos visszaesést jelez. A felügyelet szerint egyedül az biztató, hogy a tavalyi második félévben megállt a unit-linked (UL) életbiztosítási megtakarítások kivonása − az utolsó három hónapban 34 százalékkal több díj (67 milliárd forint) áramlott be, mint a nyújtott szolgáltatások összege (50 milliárd) − persze az év vége hagyományosan erős az UL-piacon. Nincs viszont megállás a hagyományos életbiztosításoknál − a IV. negyedévben 4,4 milliárd forinttal több szolgáltatást nyújtottak a biztosítók, mint amennyi díj befolyt.

Előtérbe kerülhet az alternatív finanszírozás

A hitelezési feltételek megváltozása miatt szigorodó hitelezési gyakorlat nyomán a magyarországi cégeknek alternatív források felé is nyitniuk kell − vélekedik Dezse Margaret, az Ernst & Young (E&Y) tranzakciós tanácsadási szolgáltatások üzletágának vezető partnere. Magyarországon a rendszerváltást követően kialakult univerzális bankrendszernek köszönhetően mind a lakossági, mind a vállalati oldal számára a bankok váltak az elsődleges és szinte kizárólagos pénzügyi forrássá. Azonban a globális pénzügyi válság következtében történt forráskivonások, továbbá a gyenge gazdasági növekedési kilátások, a növekvő szabályozói kockázatok, valamint a szigorodó adókörnyezet miatt mind itthon, mind a régióban az elérhető banki hitelek jelentős mértékben beszűkültek, így a vállalatoknak új források irányába is el kell mozdulniuk. A hazai piac is számos ilyen alternatív hitellehetőséget tartogat a vállalatvezetők számára befektetések, nem intézményi kölcsönök, illetve kötvénykibocsátás formájában. A beruházás méretétől függetlenül elérhető bilaterális befektetések és az úgynevezett family office-ok, magánbefektetők által nyújtott kölcsönök vitathatatlan előnye a felek közötti közvetlen kapcsolat. A rugalmas feltételrendszerek mentén kialakított megállapodásokban nem sérülnek az érdekek, hiszen azok egyéni egyeztetések eredményei. A kötvénykibocsátás jelenleg kiaknázatlan terület a vállalatok számára, s a kockázati- és magántőke-társaságok is folyamatosan keresik a befektetési lehetőségeket Magyarországon − vélekedik az E&Y szakértője. Dezse Margaret ugyanakkor emlékeztet: akármelyik irányba indulnak a cégek, a vállalat felkészítése, értékelése, megalapozott üzleti terv készítése nélkül nem lehet ezeket a folyamatokat elindítani. További kihívást jelent a potenciális befektetők és finanszírozók felkutatása, valamint az egyes megállapodásokhoz kapcsolódó tranzakciós struktúra kidolgozása.

Előretörnek a tőkekímélő finanszírozási termékek

A megváltozott banki kockázatvállalási környezetben az igényeknek és a lehetőségeknek legmegfelelőbb finanszírozási megoldás kiválasztásával sokat nyerhetnek a cégek − állítja Dercsényi György. A Raiffeisen Bank kisvállalati üzletágának vezetője szerint felértékelődik a bank és az ügyfél kapcsolata: ahol a pénzintézet ismeri a cég múltját, erősségeit (gyengeségeit) és terveit, sokat tud segíteni a megfelelő finanszírozási megoldás kiválasztásában.

Problémás a banki számvitel

A Deloitte globális felmérése szerint a világ legnagyobb pénzintézetei közül sokan támogatják az európai számviteli szabályok (IASB) tervezett változtatásait, még annak ellenére is, hogy egyre nagyobb a válaszadók között az egyetértés abban a tekintetben, hogy a három jelenlegi kulcskérdéssel − az értékvesztéssel, a kötelezettségek értékelésénél a saját hitelkockázat kezelésével, valamint a bankok likviditási értékpapír-portfólióinak számviteli kezelésével kapcsolatos változásoknak a tőkére és az árképzésre gyakorolt hatása jelentős lesz. Ugyanakkor a bankok átmenetileg felfüggesztették az értékvesztésre képzett céltartalék esetében az új szabályozásnak megfelelő rendszerek kialakítását, miután a pénzügyi instrumentumok elszámolásával kapcsolatos változások bevezetése egyelőre késik, ami növeli a bizonytalanságot. Egyre nő azon bankok aránya, amelyek szerint az új előírások bevezetésével nem fog nőni a bankok összehasonlíthatósága. Az érintett pénzintézetek többsége belátható időn belül nem sok esélyt lát a két meghatározó nemzetközi számviteli standard, az IASB és amerikai párja, az FASB standardjai közötti közeledés megvalósulására. A válaszadó bankok szerint a két testület alapvető kérdésekben sem ért egyet, és bár a múltban jó néhány esetben kompromisszumok útján végül megtalálták a közös nevezőt, most a megkérdezettek többsége nem számít gyors megegyezésre. Ugyanakkor a konvergencia iránti igény tovább erősödhet, ha a Basel III. szabályok értelmében eltérő számviteli standardok alkalmazása esetén a szavatolótőke előírt mértéke is változna. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a két testületnek − többek között a G20-országok ráhatására − sikerül-e kompromisszumos megoldást találnia − vélekedik Molnár Gábor, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorra szakosodott csapatának számviteli tanácsadási igazgatója.

Tavasszal érkezhet a magáncsőd

Már a parlament tavaszi ülésszakán a képviselők elé kerül a magáncsődre vonatkozó kereszténydemokrata javaslat − mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára az országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságában, ahol a devizahitelesek helyzete volt napirenden. Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára emlékeztetett, a kormány többféle módon enyhítette a devizahitelesek problémáit, ilyen volt a végtörlesztés (amivel 170 ezren éltek), az árfolyamgát (amely 450 ezer adós számára kínál alternatívát), a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállítása és az épülő ócsai lakópark. Pleschinger úgy látja, ezeken túl további mozgástere már nem igazán van a kormánynak. A nem fizető adósok között nincs jelentős különbség aszerint, hogy hitelük forint- vagy devizaalapú − idézte a Magyar Bankszövetség felmérését Kovács Levente főtitkár. A PSZÁF pénteki gyorsjelentése szerint a negyedik negyedévben a lakossági szektorban a nem teljesítő hitelek állománya 0,5 százalékponttal, 16,2 százalékra emelkedett, a romlás mind a forint-, mind a devizahiteleket érintette.

Veszteségfinanszírozó tőkeemelés az MKB Banknál

A korábbi évek vesztesége miatt az MKB Bank Zrt. közgyűlése az alaptőke újabb, 36,3 milliárd forintos megemeléséről döntött − a tőkeemelést a fő tulajdonos Bayerische Landesbank (BLB) egyedül hajtotta végre, a tőkeemelés összege február 21-én megérkezett az MKB pénztárába − tájékoztatott a pénzintézet. A tőkeemelés a tavaly szeptemberi, 65 milliárdos tőkeinjekciót követi, amelyet a tulajdonos már annak a fényében hajtott végre, hogy magyar leánybankja továbbra is masszívan veszteséges − 2012 első kilenc hónapjában a BLB adatai szerint az MKB 131 millió eurós veszteséggel zárt. A mostani tőkeemeléssel az MKB Bank Zrt. alaptőkéje 108,9 milliárd forintról 145,2 milliárd forintra emelkedik. A tulajdonos 2009 óta a mostani tőkeemelést is beszámítva 256,5 milliárd forinttal emelte a magyar leánybank alaptőkéjét.

Három bank bukott sokat

Bár a 2011-es 243 milliárd forintos rekordveszteségnél számottevően jobban teljesített tavaly a hazai bankszektor − a hitelintézetek és a fióktelepek összesített vesztesége 160,1 milliárd forint volt, ami 36,6 százalékkal alacsonyabb volt a múlt év végén, mint egy évvel korábban −, túl sok örömre nincs ok. Miközben a PSZÁF gyorsjelentése megjegyzi, hogy a hitelintézetek 306,7 milliárd forintos összes veszteségének 88,4 százaléka a három leginkább veszteséges banknál keletkezett, a másik oldal sem túl rózsás: a nyereséges intézmények 146,2 milliárd forintos eredményének is több mint kétharmadát három bank érte el.