− Az elmúlt hónapokban komoly vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy kínálati vagy keresleti problémák vannak-e a vállalati hitelezés terén. Mi erről az ön véleménye?
− Mind a keresleti, mind a kínálati oldal problémás. Jól látható, hogy a vállalatok beruházási kedve a gazdasági bizonytalanságok nyomán jelentősen megcsappant. Mindezt jól szemlélteti az, hogy több más bankhoz hasonlóan a Raiffeisennél is számottevően nő a vállalati betétállomány, hiszen néha még az önfinanszírozás mellett sem ruháznak be a cégek. A beruházási aktivitás minimális mértéke mellett a GDP-csökkenés is negatívan hat a keresletre. Ezen túl a külföldi forrásokhoz hozzáférő vállalatok nem szívesen fizetik meg a magas magyarországi kamatköltségeket, a hazai leánycégek finanszírozását az anyavállalatok külföldről oldják meg.
− Sokan mégis a bankokat hibáztatják, hogy nem adnak hitelt.
− Tény, hogy a kínálati oldal is gyenge lábakon áll. A tőkekövetelmények európai szigorítása a bankcsoportok szintjén, a magyarországi magas költségek a bankadóból fakadóan, illetve a végtörlesztés veszteségei a magyar leánybankok szintjén gyengítik a hitelezési kapacitást. E mellett a költségszint mellett Magyarország banki tőkevonzó képessége alacsony, a hitelnyújtási kedv korlátos. Szigorodtak a hitelezés rizikófeltételei is, csökkent és drágult a devizalikviditás. Azonban a nagybankok mindegyike, így a Raiffeisen is, megfelelő tőkeellátottsággal bír, az anyabank tavalyi tőkeemelése adekvát tőkemegfelelési mutatót biztosít a banknak, így rendelkezésre áll a növekedési tartalék. E tekintetben meg kell említeni, hogy az önkormányzati adóskonszolidáció révén is számottevő kockázati súly szabadul fel, tehát készen állunk a hitelezésre. Kérdés az is, hogy a cégek számára milyen termékkínálatot tudunk felmutatni. E tekintetben az elmúlt időszakban előkerültek azok a megoldások, amelyek kevésbé terhelik a tőkét vagy kedvezőbb kamatfeltételeket nyújtanak. Számottevően nő az érdeklődés a faktoring- és a lízingtermékek iránt, s komoly lehetőséget látunk az Eximbankkal történő együttműködésben is.
− Temessük a klasszikus hiteltermékeket?
− Semmiképp, viszont érdemes valóban körülnézni a piacon és az igényeknek és lehetőségeknek legmegfelelőbb finanszírozási megoldást választani. A másik jól megfigyelhető tendencia, hogy a pénzintézetek is igyekeznek specializálódni: azokban az iparágakban, ahol \"otthon\" vannak, mert korábbi partnerkapcsolataik révén ismerik a terület lehetőségeit és persze problémáit is, talán az átlagosnál könnyebben tudnak üzletet kötni a vállalkozásokkal. A Raiffeisen esetében ilyen területnek mondanám − a klasszikusan hozzánk kötődő, az anyacéggel is bankoló, külföldi vállalkozások helyi érdekeltségein túl − az exportra termelő, illetve exportcégeknek beszállító cégek körét vagy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozásokat. Viszonylag nagy agrárportfólióval rendelkezünk, így a kereskedőházi vagy épp a közraktárjegyes finanszírozás sem ismeretlen előttünk. Persze fontos hangsúlyozni, hogy szektortól függetlenül minden bennünk bízó cég számára igyekszünk megtalálni a legkedvezőbb banki szolgáltatáscsomagot.
− Mennyiben alakul át a bank és az ügyfél kapcsolata?
− Miután ma már alapelvnek számít, hogy a banki finanszírozást sokkal inkább a cég cashflow-termelő képességére és kevésbé a fedezetekre lehet alapozni, a bank és az ügyfél együttműködésében sokkal komolyabb szerepet kap a személyes kapcsolat, az együtt gondolkodás, a kockázatok teljes körű felmérése, illetve az, hogy mindkét fél valóban hosszú távú együttműködésre rendezkedjen be. Az adott partnerre szabott banki kondíciós lista kialakításában és a felkínált szolgáltatások körében is kiemelt fontosságú a hosszú távú együttműködés − minél jobban ismerjük ügyfelünket, minél sokoldalúbb a kapcsolatunk, annál kedvezőbben alakulhatnak szolgáltatásaink kondíciói is. Az ügyfél igényeinek pontosabb megismerése pedig abban segíthet, hogy olyan szolgáltatásokkal is segítségére legyünk üzleti tevékenységének végzése során, amelyre alapesetben ő nem gondolt − például treasury, cash management megoldások, vagy exportfinanszírozási területen.
− Szavaiból is az derült ki, hogy a Raiffeisennél valóban komolyan alapoznak az exportáló cégekre − persze ezen vállalkozásokat minden bank szívesen fogadná a portfólióba. Mi az, amiben a Raiffeisen újat tud adni?
− Ahogy az már kiderült, a Raiffeisen valóban a szükséges termékek teljes palettáját fel tudja kínálni az exportáló cégeknek, ráadásul közép-kelet-európai bankhálózatunk a környező országokba irányuló kiszállítások esetében számottevő előnyt jelenthet, hiszen a Raiffeisen-hálózat helyben, az importőr oldalán is segítséget tud nyújtani. Képviseleti irodáink lefedik a legfontosabb EU-s piacokat, Ázsia-stratégiánk révén pedig az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom jelentős finanszírozói vagyunk. Számottevő előnyként élhetik meg ügyfeleink azt is, hogy bankunk rendkívül jó kapcsolatokat alakított ki az elmúlt időszakban az Eximbankkal, aminek köszönhetően a pénzintézet által rendelkezésre bocsátható kedvező refinanszírozási források jól kialakított protokollok mentén, viszonylag gyorsan a Raiffeisen ügyfeleinek exporttevékenységét segíthetik. Nagy reményeket fűzünk hozzá, hogy az eximbankos hitelprogram akár a közeljövőben is kibővül és az exportra termelő cégek beszállítói is hozzáférhetnek az olcsóbb forrásokhoz.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
