Elfogynak a biztosítási szerződések

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Drasztikusan csökkent az elmúlt év során a biztosítási szerződések száma: a PSZÁF adatai szerint a múlt év végén 191 ezerrel kevesebb szerződés élt a társaságoknál, mint amennyivel nekifutottak az évnek. A nem életági szerződések száma visszafogottan, csak 1,2 százalékkal csökkent, 9,086 millióra, amit némileg igazol az AIM Biztosító szektorból való kikerülése. Ennél komolyabb és sokkal nyugtalanítóbb tételt jelent a piacról egy év alatt kiszálló 184,6 ezer életbiztosítási szerződés, ami 6,5 százalékos visszaesést jelez. A felügyelet szerint egyedül az biztató, hogy a tavalyi második félévben megállt a unit-linked (UL) életbiztosítási megtakarítások kivonása − az utolsó három hónapban 34 százalékkal több díj (67 milliárd forint) áramlott be, mint a nyújtott szolgáltatások összege (50 milliárd) − persze az év vége hagyományosan erős az UL-piacon. Nincs viszont megállás a hagyományos életbiztosításoknál − a IV. negyedévben 4,4 milliárd forinttal több szolgáltatást nyújtottak a biztosítók, mint amennyi díj befolyt.

A felügyelet adatsora szerint a biztosítói költségek tavalyi csökkenése nem tudta követni a díjbevétel csökkenésének ütemét, így a költséghányad 33,7 százalékról 38,9 százalékra nőtt − elsősorban a jutalékköltségek miatt, amelyek csak az utolsó három hónapban csökkentek.

A szektorszintű adózott eredmény 8,5 százalékkal, 18,227 milliárd forintra nőtt, s bár a PSZÁF szerint a piac stabil, figyelmeztető jel, hogy az egyes biztosítók tőkeszintje a korábbi öt év adataihoz hasonlóan szóródnak: 114 és 642 százalék között állnak. A tőkefeltöltöttségi mutatók átlaga 2010 vége óta haladja meg a teljes szektor tőkeszintjét, és ez a különbség fokozatosan nő, ami azt jelenti, hogy inkább a nagy biztosítók tőkeszintje romlik, ráadásul egyre nagyobb mértékben.