Nagy Nándor László

Világszabadalom az itthoni "kőbe vésett" bankadóalap

Az már a múlt év végén eldőlt, hogy a bankadó évekre \"beégetett\" tétel marad a magyar költségvetésben és a kormány − miként az az új nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály nyilatkozatából látszik − legfeljebb az adófizetés bizonyos részének elengedéséről hajlandó tárgyalni (például a hitelezés felfuttatásáért cserében). Az adó alapjának felülvizsgálata azonban továbbra sincs napirenden. A fejlett piacgazdaságokban egyedülálló módon ezzel az itthoni bankrendszer továbbra is a 2009-es gazdálkodási adatok alapján fizeti meg a terhet, az adóalap nem, csak bizonyos aktuális tételek módosultak, tavalyelőtt így írhatták le a pénzintézetek a bankadóból végtörlesztési veszteségük 30 százalékát, tavaly pedig a hitelbővülés alapján számolhattak el minimális tételeket.

Fontos változás érik bankkártyafronton - beavatkozna az NGM

Elsietettnek tűnik az NGM kártyakibocsátói jutalék (IC-díj) szabályozása - vélekednek kártyapiaci szakértők. A kártyahasználónak az új szabályozás inkább többletköltséget hoz, a kisbankok egyértelműen versenyhátrányba kerülnek, a kereskedők számára pedig már ma is komoly lehetőség van az elfogadói verseny miatt arra, hogy a kártyás fizetések költségét csökkentsék.

Elhibázott az IC-szabályozás?

Sokak szerint több szempontból is elhibázott szabályozást készít a nemzetgazdasági tárca a hazai bankkártya-elfogadás során a kártyakibocsátó bankoknak járó jutalék (interchange-díj) esetében. Tegnap a Portfólió már nyilvánosságra hozta azt az előterjesztést, amelyet a tervek szerint a március 13-i kormányülés tárgyal majd. A nem nyilvános javaslat szerint a hazai IC-díj az EU-n belül székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók által bonyolított határokon átnyúló tranzakciók után közvetve vagy közvetlenül megfizetett díjak és jutalékok súlyozott féléves átlaga lesz. A súlyozást a készpénz-helyettesítő fizetési művelet értéke alapján végzi el majd az MNB −bár ez egyesek szerint még zavaros.

A bankok tárgyalnának

Egyelőre nem tartják kiérlelt javaslatnak a Népszabadságban megszellőztetett forintosítási javaslatot a bankok. Az elképzelések szerint forintra váltanák a legalább kilencven napja nem törlesztett deviza-jelzálogadósságokat, majd az összeg egy részét elengednék. A bankok szerint egyrészt a korábban a hasonló körnek, a 90 napnál régebben törleszteni nem tudóknak kínált hasonló konstrukció után mérsékelt volt az érdeklődés, mivel az érintettek nagy részének az új törlesztőrészletek megfizetése sem volt lehetséges. Persze azóta a kamatszint alászállt, ez akár a konstrukció fogadtatását is javíthatja. Másrészt komoly kérdés, hogy vajon a devizaadósok az elmúlt hetekben felerősödött vitában megelégszenek-e ennyivel, avagy arra várnak, hogy még újabb megoldással álljon elő a kormány.

Légüres térbe kerül Matolcsy devizahiteles-mentője?

Elmaradt a pénzügyi jogok biztosa által életre hívott háromoldalú tárgyalássorozat második fordulója, ám a felek ellentétesen ítélik meg ennek okát. Értesüléseink szerint azonban már a múlt heti első forduló is számos kívánnivalót hagyott maga után. Egyre több jel utal arra, hogy a pénzügyi jogok biztosa Matolcsy távoztával légüres térbe kerül.

Légüres térbe kerül Doubravszky György?

Elmaradt a pénzügyi jogok biztosa által életre hívott háromoldalú tárgyalássorozat második fordulója, ám a felek ellentétesen ítélik meg ennek okát. Míg Doubravszky György közleményében arról írt, hogy a Bankszövetség kérésére döntöttek a halasztásról, a szervezet az MTI útján közölte: a tárgyalási fordulót annak előkészítetlensége miatt kellett elhalasztani, miután a tárgyalásokat szervező biztostól semmilyen előterjesztést nem kaptak. A biztostól hétfőn érkezett egy három és fél soros témafelvetés, amely szerint a devizaalapú hitelek meghatározásáról kellene tárgyalni. Ezzel kapcsolatban a Magyar Bankszövetség kedden megadta az érvényes jogszabályok szerinti definíciót és a hozzá tartozó szakmai magyarázatot − nyilatkozta az ügyről Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője az MTI-nek. A fentiek nyomán a Bankszövetség időhúzásnak látta a keddre összehívott tárgyalási fordulót, ám hangsúlyozták: a meghívó Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) és többi szakmai résztvevővel minden megfelelően előkészített tárgyalásra, illetve egyeztetésre készen állnak.

Kiegyezés kell a bankszektorral

A gazdaság beindítása érdekében értelmes párbeszédre van szükség a bankokkal − mondja Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint a külföldi tulajdonú bankok számolnak a fogadó ország jogrendjével, adott esetben segíteni is hajlandóak az érintett államot a gazdasági problémák orvoslásában − erre volt példa a mostani válság idején is a bécsi kezdeményezés révén. Arra azonban − hangsúlyozta a szakember − nem lehet és nem szabad rákényszeríteni a pénzintézeteket, hogy saját kárukra finanszírozzák a rossz gazdaságpolitikai helyzet nyomán kialakult költségvetési hiányt. A világ bármilyen részén ráadásul a kormányok meg szokták köszönni a pénzintézetek hozzájárulását a gazdaság normalizálásához, szemben Magyarországgal, ahol a pénzintézetek azzal szembesülnek, hogy a korábbi megállapodásokat sem tartja be a kormányzat. A bankokkal való kapcsolatban a \"pénzügyminiszter\" szerepe fontosabb, mint a jegybankelnöké, e tekintetben kedvező, hogy Varga Mihály a kezdetektől fogva más hangnemet használ, s az elmúlt hetekben-hónapokban is folyamatosan egyeztetett a pénzintézeti képviselőkkel. Az értelmes párbeszédnek tehát van/lehet alapja, de ennek legalapvetőbb pontja az − legyen szó a bankszektor pátyolgatásáról vagy épp megregulázásáról −, hogy a megkötött megállapodásokat be kell tartani.

Adminisztrációs terhet hoz a cégeknek a derivatív üzlet

Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. Eszerint minden derivatív ügyletről legkésőbb a megkötését követő egy munkanapon belül be kell számolni egy erre kijelölt hatóságnak. Az EMIR bevezetése több ezer hazai céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik − mondja Rakó Ágnes, a KPMG EMIR-bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra − mondja Rakó Ágnes.

kedvezményes hitelt kínál a K&H

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén akár másfél százalékkal eshet Magyarországon a beruházások mértéke, holott a beruházások növekedése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági növekedés legkésőbb 2014-ben beindulhasson. Habár a növekvő EU-transzferek jóvoltából idén a tavalyinál vélhetően több állami beruházás tud megvalósulni, ez várhatóan nem ellensúlyozza a vállalati szektor egyre csökkenő beruházási szintjét − véli Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője. A szakember szerint ugyanakkor nem várható, hogy pusztán külső finanszírozásból növelhető vagy akár csak fenntartható a beruházások jelenlegi szintje − így a bankok számára is feladat, hogy maguk is megoldást találjanak. A K&H épp ezért az anyacég, a KBC forrásait felhasználva a következő hónapokban 200 millió euró hitelt nyújt a hazai nagyvállalatok beruházásainak finanszírozásához. A keretből 50 millió euró hároméves futamidőre vehető igénybe. Bár továbbra is igen kevés vállalat vág bele többéves időtávon megvalósuló projektbe, a bank a középtávú euróhitellel azokat a cégeket kívánja támogatni, amelyek számára a kedvező feltételű forrás döntő hatással lehet egy tervezett beruházás megvalósításához.