Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdaság beindítása érdekében értelmes párbeszédre van szükség a bankokkal − mondja Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök szerint a külföldi tulajdonú bankok számolnak a fogadó ország jogrendjével, adott esetben segíteni is hajlandóak az érintett államot a gazdasági problémák orvoslásában − erre volt példa a mostani válság idején is a bécsi kezdeményezés révén. Arra azonban − hangsúlyozta a szakember − nem lehet és nem szabad rákényszeríteni a pénzintézeteket, hogy saját kárukra finanszírozzák a rossz gazdaságpolitikai helyzet nyomán kialakult költségvetési hiányt. A világ bármilyen részén ráadásul a kormányok meg szokták köszönni a pénzintézetek hozzájárulását a gazdaság normalizálásához, szemben Magyarországgal, ahol a pénzintézetek azzal szembesülnek, hogy a korábbi megállapodásokat sem tartja be a kormányzat. A bankokkal való kapcsolatban a \"pénzügyminiszter\" szerepe fontosabb, mint a jegybankelnöké, e tekintetben kedvező, hogy Varga Mihály a kezdetektől fogva más hangnemet használ, s az elmúlt hetekben-hónapokban is folyamatosan egyeztetett a pénzintézeti képviselőkkel. Az értelmes párbeszédnek tehát van/lehet alapja, de ennek legalapvetőbb pontja az − legyen szó a bankszektor pátyolgatásáról vagy épp megregulázásáról −, hogy a megkötött megállapodásokat be kell tartani.
Most azt lehet hallani, hogy újra tárgyalna a kormány a bankokkal, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a korábbi megállapodásnak lényegében minden pontját felrúgta a kormányzat: teljes összegben megmaradt a bankadó, a megállapodásban szereplő érdemi egyeztetés nélkül vezették be a tranzakciós illetéket − emlékeztet Várhegyi Éva. A Pénzügykutató tudományos tanácsadója szerint akár kedvező jelnek is tekinthetnénk, hogy a kormányzat belátta, hitelezés nélkül nem lesz érdemi gazdasági növekedés, ám a szektor felett Damoklesz kardjaként továbbra is ott lebeg − a korábbi keserű tapasztalatokon túl − Orbán Viktor alig burkolt múlt őszi, brüsszeli zsarolása, ahol a miniszterelnök jelezte: ha az EU-nak nem elég a költségvetési kiigazító program, Budapest még tudja emelni a különadókat és a tranzakciós illetéket.
Nagy kérdés az is, hogy a minisztériummal folyó tárgyalások mellett jegybanki oldalról kap-e további terheket a bankszektor. A monetáris intézkedések ugyanis ugyanúgy a bankokat terhelik. A kéthetes MNB-kötvényekre fizetendő kamat csökkentése vagy épp az instrumentumba történő elhelyezés korlátozása komoly problémákat okozhat a bankszektornak. Az egyetlen megmaradó lehetőség, az overnight betételhelyezés ugyanakkor 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszintet jelent, s ez kvázi egy ilyen mértékű alapkamat-csökkentéssel ér fel. Várhegyi szerint a pénzintézetek ennek a hatásnak a továbbhárítására kényszerülnének, ami a jelenlegi amúgy is gyenge megtakarítási hajlandóságot még inkább aláásná, főleg azért, mert közben az állam az állampapírokkal e kamatszint fölé megy. A források beszűkülése pedig − miután a külső forrásbevonásra igazán ma már nincs lehetőség − azt hozza magával, hogy nem lesz miből hitelezni.
