Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. Eszerint minden derivatív ügyletről legkésőbb a megkötését követő egy munkanapon belül be kell számolni egy erre kijelölt hatóságnak. Az EMIR bevezetése több ezer hazai céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik − mondja Rakó Ágnes, a KPMG EMIR-bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra − mondja Rakó Ágnes.
A szakember szerint a fő problémát az okozza, hogy a bankokkal ellentétben ezek a cégek derivatív ügyleteiket mérlegeiken kívüli tételként mutatják ki, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész. Az ügyleteket kötéskor bármelyik szerződő fél lejelentheti, ezért Rakó Ágnes szerint a bankok a náluk létrejött üzletek esetében várhatóan magukra vállalják a jelentési kötelezettséget − persze meglehet, hogy ezért díjat számítanának fel. Nehezebb a vállalatcsoporton belüli ügyletek nyomon követése. Az adminisztratív terhek növekedésén túl az adatok bizalmas jellege is kellemetlenül érinti a vállalkozásokat.
