Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem értenek egyet az önkormányzati üzletágban érdekelt bankok az NGM-mel abban, hogy az átvállalt önkormányzati adósság arányában meghatározott, 7 százalékos egyszeri adó indokolható, mivel az önkormányzati adósság után képzett céltartalék felszabadításával a tőkekövetelmény-számításnál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek, hiszen az önkormányzati követelés állami követeléssé válik. Az önkormányzati adósságátvállalásnál ugyanis pro-ráta alapján, vagyis az összes fennálló tartozás arányos átvállalásával valósult meg a kifizetés, csak (az egyébként legbiztosabb) folyószámlahiteleket sorolták előre − ellenkező esetben a takarékszövetkezetek alig részesedtek volna a konszolidációból. Érdemi kockázatcsökkentésről akkor lehetne beszélni, ha valóban a kétes követeléseket adhatták volna le a bankok − mondják a szakértők, akik nem tartják kizártnak, hogy a lehetőséggel élve a jövőben tényleg rossz minőségű tartozásokat \"sózhatnak rá\" az államra a pénzintézetek 7 százalékos díjért.
Az önkormányzati tartozások zömét minimális céltartalékolással tartották nyilván, mivel a helyhatóságok stabil adósnak minősültek, az elmúlt évben 3-5 adósságrendező eljárás indult. Néhány kirívó esetben (például Esztergom) csak komoly buktával tudnak kiszállni a bankok, ám az önkormányzati hitelek döntő részét rendben fizették a települések. Miközben a jóval rosszabb minősítésű kkv-k esetében a bankoknak költségeikkel együtt 2 százalékos kockázati díjat enged az MNB, a kormány 7 százalékot írna le kockázatcsökkenésként − emlékeztettek szakértők.
