Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A PSZÁF megszüntetésével és a jegybankba olvasztásával kicsit tisztult a kép, milyen lesz a hazai intézmény- és feladatrendszer az Európai Központi Bank (ECB) által vezérelt európai bankunió átültetése nyomán. Sokak szerint a bankunióval − függetlenül attól, hogy Magyarország induláskor belép-e az akkor még csak az euróországoknak kötelező rendszerbe − amúgy is jelentősen szűkült volna a hazai felügyeleti feladatkör, hiszen az anyabankok révén mindenképp az ECB felügyelete alá kerül majd a magyarországi bankok nagy része.
Továbbra sem egyértelmű viszont, hogy milyen szervezet látja majd el Magyarországon a bankszanálási hatóság feladatait, amely a bankunió folyamatának második lépcsőfoka. Korábban szó volt arról, hogy az MNB, és arról is, hogy a felügyelet lehetne ez a szervezet, ám az összevonás után ez kissé túlzó koncentrációt jelenthet. Bár a piacon létezik a Hitelintézeti Felszámoló Kht. is − amely jelenleg a PSZÁF felügyelete alatt működik −, tényleges bankszanálási tapasztalatokkal nálunk csak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) rendelkezik, még ha az elmúlt években ilyen hatásköre nem is volt. Magyarországról az OBA vesz részt a nemzetközi szervezetekben az uniós bankszanálási direktíva szakmai formálásában.
A bankszanálási feladatok például Lengyelországban és Franciaországban az ottani betétbiztosítási rendszerhez kötődően működnek − Szász Károly, a PSZÁF elnöke lapunknak adott múlt decemberi interjújában maga sem tartotta kizártnak, hogy e feladatkört nálunk az OBA kapja meg. Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) főigazgatója februári budapesti előadásán és utána lapunknak adott interjújában jelezte: a bankszanálást komolyan el kell különíteni a felügyeleti területtől, mivel eltérőek is lehetnek a két szervezet céljai és elvárásai. Ahogy fogalmazott: el kell dönteni, hol az a pont, amíg a felügyeleti intézkedések (például tőkeemelésre, eszközértékesítésre szóló felhívások) még elégségesek, és mikortól kell már átadni a helyet a szanálási terveknek. A felügyeleti intézkedések egyértelműen a működés helyreállítását célozzák, míg szanáláskor már a veszteség mérséklése a fontos, így akár ellentétes intézkedések is születhetnek.
